Az Opel Ampera konnektoros hibrid nemsokára a boltokban lesz. Nem érdemes megvenni - ha igazán elszánt és gazdag zöld vagy, Opel Ampera helyet vegyél hagyományos autót - a szomszédodnak is. Vagy hőszigeteld valakinek a lakását.
A “Milyen autót vezetne Jézus?” kérdés egyáltalán nem vicc az USA egyes részein. Hasonló szellemben megkérdezhetnénk, hogy egy elszánt Zöld mit vezetne ma Európában. Hogy leegyszerűsítsük a problémát, vizsgáljuk csak a széndioxid (CO2) kibocsájtást – tételezzük fel, hogy olyan Zöld autóvásárlóval állunk szemben, akit inkább a globális felmelegedés veszélye, mint a (jórészt) helyi szennyezés izgat.Egy autó széndioxid kibocsájtása arányos az elégetett üzemanyaggal, de függ annak fajtájától is (A diesel motor üzemanyag például ugyanakkora térfogat elégetésekor kb. 15%-kal több CO2-t eredményez, mint a benzin.)
Feltételezzük, hogy egy racionális Zöldről beszélünk, így tehát az első generációs bio-üzemanyagok (bio-etanol, repceolaj) szóba sem kerülnek, ezek ugyanis, ha mindent számba veszünk, valószínűleg egyáltalán nem csökkentik a széndioxid kibocsájtást, cserébe viszont nagyon drágák, a monokulturális mezőgazdaság felé nyomnak és növelik az élelmiszer árakat. A brazil cukornádból készült etanol kivétel lehet, ezt azonban Európában magas vámokkal sújtják.
Az egyik módja annak, hogy csökkentsük a CO2 kibocsájtást az, ha kisebb autókat vezetünk. Tulajdonképpen, ha egyáltalán nem vezetünk, az a leghatékonyabb módja ennek, de tételezzük fel, hogy nem egy fundamentalistával állunk szemben, és a Zöldünk szeretne autót. Tételezzünk fel egy kb. középkategóriás autót. Mondjuk nagyjából 100KW (130 lóerő) körüli teljesítménnyel. Ok, látszik, hogy inkább az erős szélén szeretnénk lenni a középkategóriának...
Az alábbi ábra néhány (jórészt 2012-es modell-év) autó CO2 kibocsájtását és teljesítményét mutatja be. Tudjuk, hogy a valóságban az elérhető fogyasztás valószínűleg ennél kb. 30%-kal magasabb, de ha a torzítás nagyjából ugyanaz a különböző autóknál, akkor a relatív CO2 kibocsájtás számaik még mindig összehasonlíthatók.
Az első dolog ami feltűnik, hogy széndioxid szempontból az LPG és földgáz hajtású autók nem igazán versenyképesek. Jobbak elvileg, mint a hasonló benzines modellek, de a nagy tartályok miatt valószínűleg ugyanarra a célra egy nagyobb autó szükséges, és a dieselekhez képest nem is különösebben hatékonyak. Mellettük szólhat a kisebb helyi szennyezés (korom, Nitrogén-oxidok), de CO2 szempontból felejthetőek.
A másik érdekes dolog, hogy az utóbbi időben a nem hibridek (és különösen a dieselek) milyen közel kerültek a hibridekhez fogyasztás, és ebből következően a CO2 kibocsájtás tekintetében. Az európai vegyes (város+országút) ciklusban mért 3.5 literes fogyasztásokkal is találkozhatunk (Ford Focus EcoNetic például), de az új Opel Insignia CDTi Ecofelex (egy viszonylag nagyméretű autó) fogyasztása is csak 4.3 liter. Ezzel szemben a Toyota Auris Hibrid (a Prius kissé olcsóbb testvére) fogyasztása 3.9 liter benzinből. A hagyományos autók fogyasztása rendületlenül csökkent az utóbbi időben, ahogy bejöttek az olyan megoldások, mint a stop-start rendszerek. A széndioxid tekintetében a dieselek komoly vetélytársai a hibrideknek, és még egy elszánt Zöld vásárló számára is inkább a modellek és az üzemanyagok relatív árai lehetnek itt a döntő szempontok.
A következő lehetőség az elektromost autók. A tisztán elektromos meghajtású autók (mint például a Nissan Leaf) nem hasonlíthatók a fent említett autókhoz használati érték tekintetében. A hatótávolságuk 100-150 km körül van, ami inkább ahhoz hasonlítható, mint amikor a fent említett járgányoknál kigyullad az alacsony üzemanyagszintet jelző lámpa. Ez változhat a jövőben, de ha most akarunk autót választani általános használatra, akkor a plug-in hibrid az egyetlen használható alternatíva az elektromos mezőnyben.
A plug-in hibridek olyan autók, amelyek képesek 20-40 km-t megtenni tisztán elektormos hajtással, utána pedig átváltanak benzin vagy diesel hajtásra. Az Opel Ampera (Chevvy Volt néven fut az USA-ban) nemsokára elérhető lesz Magyarországon is, de a Toyota és mások is belátható időn belül ki fognak jönni plug-in modellekkel. Nekünk a várható mezőnyből ez a kedvencünk:
BMW i8 concept
Jelen pillanatban azonban a képzeletbeli Zöld autóvásárlónk valószínűleg az Ampera és valamelyik fent említett diesel közül kellene, hogy válasszon. Az Ampera esetében a CO2 kibocsájtás függ attól, hogy milyen elektromosságot használunk (mennyi CO2-t bocsájtottak ki a termelésekor), és mennyit vezetjük tisztán elektromos üzemmódban (a benzines üzemmódban a fogyasztása nem különösebben takarékos, 5l/100 km körül van). Legyünk nagyvonalúak, és tételezzük fel, hogy az áramot teljesen széndioxid mentesen termeltük, és tételezzük fel azt is, hogy csak kb a távolság ¼-ben használjuk az autót bezin üzemmódban, ¾ részben pedig elektromosan. Ezek a feltételezések szükségesek ahhoz, hogy valami olyasmi CO2 kibocsájtási számot kapjunk, mint az Ampera hivatalos 27g/km-e. Ez nagyon alacsony a fentiekhez képest, tehát a választás egyértelmű kellene, hogy legyen a Zöld vásárló számára.
De mi rosszindulatú közgazdászok vagyunk, és nem tudjuk megállni, hogy ne nézzük meg az Ampera árcéduláját, ami 12.5 millió forint körül lesz. Ez nagyjából kétszer annyi, mint a hasonló hagyományos autók, vagy akár az Auris hibrid, és ráadásul csak egy négyüléses autóról beszélünk. Ebből támadhat is egy vad ötletünk: vegyen a Zöld vásárló magának egy alacsony fogyasztású hagyományos autót. Majd vegyen egyet a szomszédjának is, ha az bezúzatja a nagy fogyasztású régi autóját. A nettó széndioxid hatás kb. ugyanakkora, mint az Ampera vásárlásakor…
Kicsit másképp közelítve: számoljuk ki, hogy egy normál autó mennyi széndioxidot bocsájt ki élete során. Mondjuk az, hogy az autó 400 ezer kilométert fog futni, és kilométerenként 130 g CO2-t bocsájt ki. Ez összesen 52 tonna széndioxid a használat évtizedei alatt (itt most figyelmen kívül hagyjuk az autó gyártásakor kibocsájtott kb 10 tonnányi CO2-t). A CO2 jelenlegi ára jóval 10 euró alatt van az EU emissziós kereskedelmi rendszerében. Vásárolj 500 eurónyi kibocsájtási engedélyt, pusztítsd el, és a következő 20 év kibocsájtását már fedezted is. Vagy ha ezzel nem vagy megelégedve, mert mondjuk nem igazán hiszel az EU emissziós kereskedelmi rendszerében, akkor csináld meg a saját kibocsájtás csökkentésedet. Szigeteld le a lakásodat, hogy a fűtés során kibocsájtott CO2-t megtakarítsd. Rengeteg olyan projekt van, ami jóval 100 euró/tonna költség alatt csökkenti a CO2 kibocsájtást, sőt akár vissza is hozza a beruházás költségeit. Amikor azt a plusz 6-7 millió forintot kifizeted az Amperáért, akkor legalább kb. 300 euróba kerül egy tonna CO2 kibocsájtás csökkentés. Legalább 3-szor ekkor hatást érhetsz el más módon.
De mi van akkor, ha igazából villogni szeretnél azzal, hogy zöld vagy, és nem csak kibocsájtást csökkenteni? Nos, még ekkor is az a tanácsunk, hogy várj a fenti BMW i8-ra. Az egy igazi villantós autó lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.