Miért nem szabad Opel Amperát venni?

Az Opel Ampera konnektoros hibrid nemsokára a boltokban lesz. Nem érdemes megvenni - ha igazán elszánt és gazdag zöld vagy, Opel Ampera helyet vegyél hagyományos autót - a szomszédodnak is. Vagy hőszigeteld valakinek a lakását.

A “Milyen autót vezetne Jézus?” kérdés egyáltalán nem vicc az USA egyes részein. Hasonló szellemben megkérdezhetnénk, hogy egy elszánt Zöld mit vezetne ma Európában. Hogy leegyszerűsítsük a problémát, vizsgáljuk csak a széndioxid (CO2) kibocsájtást – tételezzük fel, hogy olyan Zöld autóvásárlóval állunk szemben, akit inkább a globális felmelegedés veszélye, mint a (jórészt) helyi szennyezés izgat.Egy autó széndioxid kibocsájtása arányos az elégetett üzemanyaggal, de függ annak fajtájától is (A diesel motor üzemanyag például ugyanakkora térfogat elégetésekor kb. 15%-kal több CO2-t eredményez, mint a benzin.)

Feltételezzük, hogy egy racionális Zöldről beszélünk, így tehát az első generációs bio-üzemanyagok (bio-etanol, repceolaj) szóba sem kerülnek, ezek ugyanis, ha mindent számba veszünk, valószínűleg egyáltalán nem csökkentik a széndioxid kibocsájtást, cserébe viszont nagyon drágák, a monokulturális mezőgazdaság felé nyomnak és növelik az élelmiszer árakat. A brazil cukornádból készült etanol kivétel lehet, ezt azonban Európában magas vámokkal sújtják.

Az egyik módja annak, hogy csökkentsük a CO2 kibocsájtást az, ha kisebb autókat vezetünk. Tulajdonképpen, ha egyáltalán nem vezetünk, az a leghatékonyabb módja ennek, de tételezzük fel, hogy nem egy fundamentalistával állunk szemben, és a Zöldünk szeretne autót. Tételezzünk fel egy kb. középkategóriás autót. Mondjuk nagyjából 100KW (130 lóerő) körüli teljesítménnyel. Ok, látszik, hogy inkább az erős szélén szeretnénk lenni a középkategóriának...

Az alábbi ábra néhány (jórészt 2012-es modell-év) autó CO2 kibocsájtását és teljesítményét mutatja be. Tudjuk, hogy a valóságban az elérhető fogyasztás valószínűleg ennél kb. 30%-kal magasabb, de ha a torzítás nagyjából ugyanaz a különböző autóknál, akkor a relatív CO2 kibocsájtás számaik még mindig összehasonlíthatók.

 efficientcar.png

Az első dolog ami feltűnik, hogy széndioxid szempontból az LPG és földgáz hajtású autók nem igazán versenyképesek. Jobbak elvileg, mint a hasonló benzines modellek, de a nagy tartályok miatt valószínűleg ugyanarra a célra egy nagyobb autó szükséges, és a dieselekhez képest nem is különösebben hatékonyak. Mellettük szólhat a kisebb helyi szennyezés (korom, Nitrogén-oxidok), de CO2 szempontból felejthetőek.

A másik érdekes dolog, hogy az utóbbi időben a nem hibridek (és különösen a dieselek) milyen közel kerültek a hibridekhez fogyasztás, és ebből következően a CO2 kibocsájtás tekintetében. Az európai vegyes (város+országút) ciklusban mért 3.5 literes fogyasztásokkal is találkozhatunk (Ford Focus EcoNetic például), de az új Opel Insignia CDTi Ecofelex (egy viszonylag nagyméretű autó) fogyasztása is csak 4.3 liter. Ezzel szemben a Toyota Auris Hibrid (a Prius kissé olcsóbb testvére) fogyasztása 3.9 liter benzinből. A hagyományos autók fogyasztása rendületlenül csökkent az utóbbi időben, ahogy bejöttek az olyan megoldások, mint a stop-start rendszerek. A széndioxid tekintetében a dieselek komoly vetélytársai a hibrideknek, és még egy elszánt Zöld vásárló számára is inkább a modellek és az üzemanyagok relatív árai lehetnek itt a döntő szempontok.

A következő lehetőség az elektromost autók. A tisztán elektromos meghajtású autók (mint például a Nissan Leaf) nem hasonlíthatók a fent említett autókhoz használati érték tekintetében. A hatótávolságuk 100-150 km körül van, ami inkább ahhoz hasonlítható, mint amikor a fent említett járgányoknál kigyullad az alacsony üzemanyagszintet jelző lámpa. Ez változhat a jövőben, de ha most akarunk autót választani általános használatra, akkor a plug-in hibrid az egyetlen használható alternatíva az elektromos mezőnyben.

A plug-in hibridek  olyan autók, amelyek képesek 20-40 km-t megtenni  tisztán elektormos hajtással, utána pedig átváltanak benzin vagy diesel hajtásra. Az Opel Ampera (Chevvy Volt néven fut az USA-ban) nemsokára elérhető lesz Magyarországon is, de a Toyota és mások is belátható időn belül ki fognak jönni plug-in modellekkel. Nekünk a várható mezőnyből ez a kedvencünk:

BMW-i8-concept-1.jpg

BMW i8 concept

Jelen pillanatban azonban a képzeletbeli Zöld autóvásárlónk valószínűleg az Ampera és valamelyik fent említett diesel közül kellene, hogy válasszon. Az Ampera esetében a CO2 kibocsájtás függ attól, hogy milyen elektromosságot használunk (mennyi CO2-t bocsájtottak ki a termelésekor), és mennyit vezetjük tisztán elektromos üzemmódban (a benzines üzemmódban a fogyasztása nem különösebben takarékos, 5l/100 km körül van). Legyünk nagyvonalúak, és tételezzük fel, hogy az áramot teljesen széndioxid mentesen termeltük, és tételezzük fel azt is, hogy csak kb a távolság ¼-ben használjuk az autót bezin üzemmódban, ¾ részben pedig elektromosan. Ezek a feltételezések szükségesek ahhoz, hogy valami olyasmi CO2 kibocsájtási számot kapjunk, mint az Ampera hivatalos 27g/km-e. Ez nagyon alacsony a fentiekhez képest, tehát a választás egyértelmű kellene, hogy legyen a Zöld vásárló számára.

De mi rosszindulatú közgazdászok vagyunk, és nem tudjuk megállni, hogy ne nézzük meg az Ampera árcéduláját, ami 12.5 millió forint körül lesz. Ez nagyjából kétszer annyi, mint a hasonló hagyományos autók, vagy akár az Auris hibrid, és ráadásul csak egy négyüléses autóról beszélünk. Ebből támadhat is egy vad ötletünk: vegyen a Zöld vásárló magának egy alacsony fogyasztású hagyományos autót. Majd vegyen egyet a szomszédjának is, ha az bezúzatja a nagy fogyasztású régi autóját. A nettó széndioxid hatás kb. ugyanakkora, mint az Ampera vásárlásakor…20120305-opel-ampera-car-of-the.jpg

Kicsit másképp közelítve: számoljuk ki, hogy egy normál autó mennyi széndioxidot bocsájt ki élete során. Mondjuk az, hogy az autó 400 ezer kilométert fog futni, és kilométerenként 130 g CO2-t bocsájt ki. Ez összesen 52 tonna széndioxid a használat évtizedei alatt (itt most figyelmen kívül hagyjuk az autó gyártásakor kibocsájtott kb 10 tonnányi CO2-t). A CO2 jelenlegi ára jóval 10 euró alatt van az EU emissziós kereskedelmi rendszerében. Vásárolj 500 eurónyi kibocsájtási engedélyt, pusztítsd el, és a következő 20 év kibocsájtását már fedezted is. Vagy ha ezzel nem vagy megelégedve, mert mondjuk nem igazán hiszel az EU emissziós kereskedelmi rendszerében, akkor csináld meg a saját kibocsájtás csökkentésedet. Szigeteld le a lakásodat, hogy a fűtés során kibocsájtott CO2-t megtakarítsd. Rengeteg olyan projekt van, ami jóval 100 euró/tonna költség alatt csökkenti a CO2 kibocsájtást, sőt akár vissza is hozza a beruházás költségeit. Amikor azt a plusz 6-7 millió forintot kifizeted az Amperáért, akkor legalább kb. 300 euróba kerül egy tonna CO2 kibocsájtás csökkentés. Legalább 3-szor ekkor hatást érhetsz el más módon.

De mi van akkor, ha igazából villogni szeretnél azzal, hogy zöld vagy, és nem csak kibocsájtást csökkenteni? Nos, még ekkor is az a tanácsunk, hogy várj a fenti BMW i8-ra. Az egy igazi villantós autó lesz.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr754494539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása