Trendspotting – energiapiac 20 év múlva

Három irányba mehet tovább a világ energiapiaca. Magas energiaárak, felforrósodó bolygó, vagy növekvő gázfelhasználás – hacsak nem lesz áttörés a megújuló technológiában.

Korábbi posztunkban (Chart-orgia: mi merre mennyi a világ energiapiacán) már bemutattunk néhány hosszú távon is fennmaradó energia trendet. Most azt nézzük meg, hogy mi történik, ha ezek a trendek nagyjából így folytatódnak. Tudjuk persze, hogy ez veszélyes terep – a trendeknek van egy olyan tulajdonsága, hogy egyszer csak valamiért nem folytatódnak. Az energiapiac viszont lassan változó rendszer, és talán a trendet kiváltó tényezők is csak lassan tűnnek el. Szóval tekintsük ezt a posztot inkább szórakoztató szorgalmi feladatnak, mint világmegváltó előrejelzésnek – de néhány érdekes összefüggés így is felfedezhető.

economic_forecasting[1].jpgForrás: claybennett.com

Először is nézzük meg, hogy mi történhet a teljes energia-intenzitással. Ahogy múltkor bemutattuk, az adott GDP-hez viszonyított energia felhasználás konzisztensen csökkenő trendet mutat az elmúlt 30 évben. Ez nagyjából azóta van így, mióta az energia relatív drágának számít, importja aggasztja a politikusokat, és a GDP növekedés motorja pedig a szolgáltató szektor lett.

Mivel nem látunk meggyőző indokot arra, hogy ezek a tényezők megváltoznának a következő 20 évben, ezért feltételezzük, hogy az általuk meghatározott 20 éves trend is folytatódik. Ez pedig azt jelenti, hogy a világ GDP-re vetített energia intenzitása Magyarország jelenlegi szintjéhez közeledik (ami egy kicsit alacsonyabb, mint a jelenlegi OECD átlag). Ez az előrejelzés egy másik oldalról is nagyjából helyesnek tűnik: – 20 év múlva az egy főre eső globális jövedelem, ha nem következik be valami nagy katasztrófa, , valószínűleg meg kell, hogy közelítse a mai Magyarországét.

1_HUN_sz.png

A teljes energiafelhasználást tekintve ez 40%-os növekedést jelentene, ami nagyjából összhangban van az előrejelzők konszenzusával.

Hogyan alakulna az energia mix? Ez persze rengeteg dologtól függ, többek között a technológiától, kormánypolitikától, az erőforrások szűkösségétől, vagy éppen bőségétől, és az ezek eredményeként változó relatív áraktól. Nézzünk néhány merész feltételezést, az olaj felhasználással kezdve.  Ha a globális egy főre eső GDP 20 év múlva eléri a mai magyar értéket, akkor jobb híján feltételezhetjük a magyarral azonos olaj intenzitás/GDP arányt is. Ez évi 2,5%-os éves csökkenést jelentene a GDP-hez viszonyított olajfogyasztásban, ami nem áll távol az elmúlt 20 év tapasztalatától (-2,1%), és még közelebb van az elmúlt 10 év trendjéhez (-2,4%), amikor is drága volt  az olaj. A globális olajfelhasználás növekedne, de csak 10% körüli mértékben. Ez alacsonyabb, mint a szokásos iparági feltételezések, de ezek általában egy korábbi trenden alapulnak (erről itt írtunk részletesebben).

Vegyük be a sorba az energia mix további elemeit, a víz- és nukleáris energiát, és tételezzük fel, hogy felhasználásuk párhuzamosan nőni fog a globális jövedelemmel, vagyis 80-90%-kal lesz magasabb húsz év múlva. Ez valójában (sokkal) gyorsabb növekedési rátát jelentene, mint ami az elmúlt 20 év trendje szerint következne, és valószínűleg túlzó a becslés is, de legyünk nagylelkűek és feltételezzük, hogy Kína és más országok nukleáris energiára vonatkozó ambíciói megvalósulnak, a vízenergia-felhasználás pedig növekedni fog, mivel ez a típusú megújuló rugalmas termelést tesz lehetővé.

A többi (nem vízenergia) megújuló energiaforrásra nehéz becslést tenni, mivel a jelenlegi támogatás-függő helyzetükből kilépve önmagukban is üzletileg életképessé válhatnak nagyjából  a 20 éves időtáv második felére. Legyünk megint nagylelkűek, és feltételezzük, hogy ezeknek a megújulóknak (főként nap-, szélenergia és biomassza) a GDP-hez viszonyított felhasználása a mai EU-s értékig emelkedik (ez ma a legintenzívebb régió). Ez 4-szeres globális emelkedést jelentene.

2_HUN_sz.png

A szén hanyatlása

Ezt követően a fennmaradó energiaszükséglet a szén és a földgáz között oszlik meg. Na, ez az a terület ahol kimondottan nem számíthatunk a múltbéli trendek folytatódására.. Kína egyre inkább küzd a szén miatt kialakuló környezetszennyezés ellen, a világ többi részén pedig már 2008-ban elérte a csúcsot a szénfelhasználás. Ezért feltételezhető, hogy 20 év múlva a világ hozzávetőlegesen ugyanannyi szenet fog használni, mint amennyit ma – más szóval elértük a „peak coalt” (a szénfelhasználás csúcsát). Ehhez képest a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése kicsit pesszimistább (vagy éppenséggel optimistább, ha az ember történetesen szénbányász…); ők ugyanis 12%-os emelkedéssel számolnak ugyanezen az időtávon. A szénerőművek hatékonyabbak lesznek, emellett egy gazdagabb világban jobban oda fogunk figyelni a helyi és a globális környezetvédelemre, és mindkét tekintetben a szén jár a legtöbb környezeti kárral. Szerintünk a globális szénfelhasználás csak abban az esetben emelkedne tovább, ha hirtelen sokkal olcsóbbá válna, vagy komoly félelmek merülnének fel az egyéb energiahordozóktól való importfüggőség miatt.

arguments-against-cartoon[1].jpgSource: petersalebooks.com

Vázlatos számításainkban a földgáz teszi ki a maradékot. Ha a fenti feltételezéseink többé-kevésbé helytállóak, akkor a globális földgáztermelésnek kb. kétszeresére kell nőnie az elkövetkező 20 évben. Ez sokkal gyorsabb felfutási ütem lenne, mint az elmúlt 20 évre jellemző 64%-os növekedés. És jóval magasabb, mint az IEA 50%-os növekedési előrejelzése. A gáz először a szenet, majd úgy 10 év múlva az olajat előzné meg a globális energiafelhasználásban.

3_HUN_sz.png

Ezért lehet, hogy mégis téves voltak egyes feltételezéseink. De ne feledkezzünk meg arról, hogy elég optimisták voltunk a víz- és az atomenergia növekedésével kapcsolatban, és az olaj már eleve túl drága ahhoz, hogy a közlekedési szektoron kívül további teret nyerjen. Ezért az egyik lehetséges megoldás a (vízenergián kívüli) megújulók radikálisan megugró felhasználása lenne; talán még azt a négyszeres növekedést is meghaladná, amit mi (és nagyjából az IEA) is előre jeleztünk. A vízenergián kívüli megújulóknak több mint tízszeresére kellene nőniük ahhoz, hogy a földgázfelhasználás csak a jelenlegi feltételezett 50%-kal emelkedjen. Ez így szó szerint elég meredek lenne: évi 12%-os átlagos növekedés 20 éven át. Éppen ezért elég valószínűtlen is, pláne hogy a megújulók nagy része még most sem állna meg pusztán piaci alapon (kormányzati támogatás hiányában), és rengeteg tőkeintenzív beruházásra lenne szükség a fejlődő országokban; mégsem zárható ki ez teljesen, hiszen még bekövetkezhet valamilyen korai áttörés a költségek terén.

A gáz a jobb választás

A másik lehetőség a növekvő szénfelhasználás lenne. Ez ugyan felgyorsítaná a globális felmelegedést, mégis előfordulhat, ha netalán az egekbe szökne a többi energiahordozó ára. A harmadik lehetőség az, hogy az összes energiafelhasználás növekedését a korábbi évekre jellemző trend alá szorítjuk. Ehhez is arra lenne szükség, hogy nagymértékben megdráguljon az energia, aminek hatására pedig a gazdasági növekedés is visszaesne.

A fentiek alapján tehát úgy tűnik, három forgatókönyv van a világ jövőbeni energiafelhasználására: magas energiaárak, felforrósodó bolygó, vagy a földgáz szélesebb körű elterjedése várható – feltéve, hogy nem lesz áttörés a megújulók terén (vagy valamely mást technológiában, amely most még a látóhatáron sincs). A földgázhasználat globális felfutása szerencsére teljesen elképzelhető, mivel rendkívül bőségesek a készletek.

Az elkövetkező 20 évre vonatkozóan saját gazdasági előrejelzéseinket használtuk, melyben 85%-os globális GDP-növekedést vetítünk elő (a 2012-es évet megelőző 20 évben 97%-os emelkedést tapasztaltunk). A globális GDP éves átlagos növekedési üteme így 3,1% körül alakul; ez valamivel alulmúlja azt a szintet, amelyet a legtöbb kutatóintézet hosszútávon is fenntartható globális növekedési ütemnek tekint. Az ENSZ népességstatisztikáit vettük még alapul, melyek szerint a Föld népessége hozzávetőleg 20%-kal nő az elkövetkező 20 évben. Ha a fentiek nagyjából a feltételezéseink szerint alakulnak (pl. elkerülünk egy nemzetközi gazdasági összeomlást), akkor rendkívül nehéz lesz visszaszorítani a globális energiafogyasztást. Ennek túlnyomó része továbbra is a fosszilis energiahordozókból jönne, tehát komoly gondot jelentene a CO2-kibocsátás mérséklése. Az itt felvázolt szcenárióban a CO2-kibocsátás 25%-kal nőne a megújulók négyszeres emelkedése és a földgáz térnyerése ellenére is (pedig ez utóbbi elégetése kevesebb CO2-kibocsátással jár, mint a szén vagy az olaj).

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr595425784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Irán (7) Iran (4) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása