A vezetés élményéről jórészt lemondhatunk, cserébe viszont forradalmi változások jöhetnek. Még a lakások értékére is érezhető hatással lehet az önvezető autók elterjedése.

Az elektromos autó szexi, mert lehet vele villogni. Az agyonhájpolt Tesla S-t Amerikában a milliárdosok veszik is, mint a cukrot. Ehhez képest a Google önvezető autója talán kevésbé tűnik szexinek. Főleg a mai „kontroll-őrült” világban nem tűnik annyira vonzónak, ha fel kell adni az irányítást valami felett. De ha sikerül, sok minden megváltozhat.

Ebben a posztban az önvezető autók elterjedésének lehetséges következményeit tekintjük át. Ezek elég szerteágazók: az önvezető autó a településszerkezetre, az autóiparra és -vásárlásra ugyanúgy hatással lehet, mint a közlekedési szabályokra vagy a gyalogosok viselkedésére.

Korábbi írásunk: 2020-ban több önvezető autót fognak eladni, mint elektromosat…

Az önvezető autók (úgyis mint autonóm gépjárművek, robot-autók vagy vezető nélküli autók) olyan autók, amelyek képesek anélkül közlekedni, hogy egy ember lenne a kormánynál. Lézeres távolságmérőket (lidart), radart, GPS-t és egyéb technológiákat használva érzékelik a környezetüket, értelmezik a bejövő információkat és ennek megfelelően alakítják az útvonalukat.

Pár éve még science fiction-nek tűntek, de 2012-re már a Google önvezető autói baleset nélkül levezettek fél millió kilométert, és a kísérlet azóta sem állt le (több Google alkalmazott már önvezető autóval jár dolgozni). A technológia még mindig drága, autónként kb. 150 ezer dollárba kerül a szükséges felszerelés, de valószínű, hogy az árak zuhanni fognak.

Forrás:newyorker.com

Az önvezető autó mint innováció leginkább ahhoz hasonlítható, mintha az embernek bárhol és bármikor rendelkezésére állna egy sofőr, ráadásul olcsón. Az átlagemberek élete így közelebb kerül azon kevesekéhez, akiknek tényleg van sofőrjük.Az önjáró autók színrelépésével értelemszerűen többen járnának kocsival. A nagyon idősek vagy a nagyon fiatalok, akik nem tudnak vezetni, és akiknek nem is telik taxira, sokkal gyakrabban közlekedhetnének autóval. Online vásárlást követően el lehetne küldeni a kocsit az élelmiszerboltba, ahol berakodnák a vásárolt árut. Népszerűbbé válna a távolsági utazás is, mivel az utazás során akár aludhatnánk, dolgozhatnánk, olvashatnánk, TV-t nézhetnénk, stb.

Hosszú autós túrákat lehetne úgy megtenni, hogy éjszaka egyidejűleg alszunk és utazunk, nappal pedig újabb és újabb helyeket fedezünk fel mindennap. Ezzel pedig új üzleti és logisztikai modellek fognak születni. Egyes foglalkozások – mint pl. a taxizás – feltehetőleg megszűnnek majd, viszont újak lépnének a helyükbe.

Sárgataxi. Forrás: jonberkeley.tumblr.com

Az önvezető autók jórészt kiváltanák a tömegközlekedést. Napjainkban a legtöbb ember azért választja a tömegközlekedést, mert a taxizás túl drága lenne. De az ár jelentős része a taxis bére (illetve a várakozás költsége). Ha viszont azonnal rendelkezésre állna egy önvezető taxi, ami ráadásul olcsó is, sokan átpártolnának. A „taxi” árazás valószínűleg dinamikus lenne: az üzemanyag árán kívül a forgalmas időszakokban egy prémiumot számolnának még fel. A légitársaságokhoz hasonlóan holtszezonban ez a prémium akár nullára is csökkenhet, vagy negatívba fordulhat (ha hajlandóak vagyunk mondjuk reklámokat nézni utazás közben). A városi parkolás sem jelentene többé gondot, hiszen egyszerűen csak el lehetne küldeni az autót egy kevésbé forgalmas helyre leparkolni.

A közlekedés-irányítás is változhat, nőne a meglévő utak kapacitása. Az autók folyamatosan kapott közlekedési információk alapján frissíthetnék útvonalaikat, így pedig a kevésbé forgalmas utak felé vennék az irányt. Ha az összes autó önvezető, és kommunikálni is tudnak egymással, akkor talán közlekedési lámpákra sem lesz már szükségünk – egy autó simán besorolhat két másik kocsi közti lyukba egy kereszteződésnél.

Felejtsük el a közlekedési lámpákat és a dugókat? Forrás: geekologie.com

Mindez persze sokakban félelmet keltene az elején, de hát ez emberek gyorsan meg tudják szokni még az elsőre rémisztőnek tűnő dolgokat is – gondoljunk csak a repülésre… Hosszabb távolságok esetén az autók nagyon szorosan haladhatnának egymás mögött, ezzel pedig üzemanyagot és helyet is megtakarítanának. Előfordulhat az is, hogy bizonyos helyekről kitiltják a hagyományos (azaz nem önvezető) autókat, vagy többletköltséget kellene fizetni használatukért, mivel lelassítják a forgalmat.

A belvárosok élhetőbb, kevésbé zsúfolt helyek lennének, több térrel (mivel kevesebb a parkoló autó) és jobb levegőminőséggel (a hatékonyabb közlekedés-irányításnak köszönhetően). Sőt, akár meg is fordulhatna egy hagyományos trend: könnyen meglehet, hogy a gyermekes családok visszaköltöznének a belvárosba. Viszont az ingázás költségének, kellemetlenségeinek csökkenésével ennek ellenére csökkenhet a belvárosi ingatlanokért fizetendő prémium. A mobilabb munkaerő révén visszaeshet a vidéki munkanélküliség is. Ha az ember (szinte) bárhol lakhat, nagyobb lesz a verseny a különböző települések között, hiszen mindenki kellemes fekvésű, jól kormányzott helyre akarna költözni. Így pedig talán felmenne az ára egyes különösen jó adottságú vidéki ingatlanoknak.

Az önvezető autók miatt valószínűleg az autótulajdonlás is átalakulna. A jelenlegi autótulajdonlási rendszer egyáltalán nem hatékony: a magáncélra vett kocsik többsége az idő 95%-ában kihasználatlan, és így jelentős mennyiségű tőke kihasználatlanul áll. A rendszer abból a szempontból sem hatékony, hogy ugyanazt az autót használjuk a munkahelyi ingázáshoz, a bevásárló körúthoz és a családi nyaraláshoz.

Viszont ha az embernek az önvezető autók korában nincs sajátja, bármikor házhoz rendelhetne egyet. Nyilván továbbra is lennének olyanok, akik saját kocsit szeretnének, pláne ha még mondjuk beépített ágyuk is van a reggeli munkahelyi ingázás miatt, viszont összességében jóval kevesebb embernek lenne saját autója – sokkal olcsóbban lehetne kocsit bérelni. Ez a modell még gyorsabban terjedne olyan országokban, mint például Kína, ahol ugyan még nincs mindenkinek saját kocsija, de egyre nő az autóhasználat iránti igény.

A Google nemrég bejelentette, hogy akár saját önvezető autókat is gyártana, mivel nem sikerült megállapodnia egy autógyártóval sem. Az Uber nevezetű, autókölcsönzéssel és taxizással foglalkozó start-up cég (melynek egyik befektetője éppen a Google) 2.500 ilyen autót fog megvásárolni. A Google bejelentése után nem sokkal pedig a Nissan azt ígérte, hogy 2020-ig kereskedelmi forgalomba fogja hozni az önjáró autókat. Csak idő kérdése, mikorra válnak valósággá az önvezető autók, de a 2020-as év egyfajta mérföldkőnek tűnik a várakozások szempontjából: a BMW, az Audi és a GM egyaránt ekkora várja az önvezető modellek szélesebb körű elterjedését. Mint írtuk, korábbi posztunkban már foglalkoztunk az önvezető autókkal.

Ha nő a gépkocsi-használat, viszont az autók száma potenciálisan csökken, sokkal többet járnának éves szinten az egyes autók. Ezért az autókat hamarabb lecserélnék, ami viszont előmozdítaná az autóipari innovációt, ill. arra ösztönözné a vállalatokat, hogy rugalmasabb gyártási módszerekkel igyekezzenek megfelelni a gyorsan változó autódivatoknak. Más megoldás lehet, ha moduláris, formálható autókat állítanának elő, ahol a kocsi vagy a motor méretét szükség szerint át lehetne alakítani – például ki lehetne bővíteni az autókat a hétvégére.

Első látásra úgy tűnhet, hogy a nagyobb autóhasználat növekvő üzemanyag-kereslettel is járna. Viszont az autóállomány gyorsabb cseréje miatt hamarabb elterjednének a nagyobb üzemanyag-hatékonyságú autók. Emellett pedig a drágább elektromos autók használata sem jelentene akkora gondot, ha az ember csak bérli azt és nem áll benne a tőkéje. Miért ne vágna fel a Tesla új elektromos sportkocsijával, ha elérhető az ára? Összességében tehát az olajkereslet akár még csökkenhet is az önvezető autók terjedésével...

Végül az autóállomány többségének önvezetővé válásával szinte teljesen megszűnnének a közlekedési balesetek (a maradék pár esetben is valószínűleg az emberi vezetők hibájából vagy mulasztásából adódnának a gondok). Jelenleg több mint 1 millió ember veszti életét évente közlekedési balesetben a világon, amivel a világ top 10 halálozási oka közt is szerepel. A biztosítási prémiumok ennek nyomán valószínűleg csökkennének, és baleseti kockázat hiányában kisebbek, könnyebbek lennének az autók.

Sőt, az önjáró autók sokkal jobban ügyelnének a gyalogosok és biciklisek biztonságára, és rögtön fékeznének, ha valamelyik a látóterükbe kerülne. Idővel emiatt a gyalogosok és kerékpárosok sokkal óvatlanabbá válnának, bármikor lelépnének/lehajtanának az autóútra, ezért az önvezető autók is állandó fékezésre kényszerülnének. Előfordulhat, hogy új közlekedési szabályokra lesz szükség az ilyen jellegű (és más, még előreláthatatlan) változásokhoz való alkalmazkodáshoz.

Természetesen nem tudjuk előrejelezni az összes olyan változást, amit az önvezető autók elterjedése okozna; biztos számos más következménnyel is járna. (Ha van még olyan, amit Ön szerint kihagytunk, küldje el kommentben, emailben, vagy a Facebook-oldalunkon). És akkor még nem is beszéltünk a repülő önjáró autókban rejlő lehetőségekről… Mindez csak az egyik vetülete a „robotok felemelkedésének”, mely az életünk sok egyéb területére is hatással lesz. Dőljön hátra, és élvezze az utazást, biztosan érdekes lesz…

Source: CNN.com

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!