Okos pénz és buta pénz

Mibe tegye a pénzét Józsi bácsi? Nagyon szeretjük Zsiday Viktor/Citadella írásait az Alapblogon, ami az egyik legjobb magyar gazdasági blog. Most azért is szeretünk kicsit vitatkozni vele.

Szerdai írásában Zsiday az ETF-ek (exchange traded fund-ok, tőzsdén kereskedett, általában indexkövető befektetési jegyek) ellen kel ki.

[Update: Zsiday Viktor vette a lapot és már válaszolt is, ahol jobban elmagyarázza, mire gondolt. A poszt végén ebből pár idézet.] 

Mit jelent Zsiday szavaival az ETF?

„Azt, hogy Józsi bácsi valami okból kitalálja magának, hogy ő most akkor kelet-ázsiai ingatlanrészvényeket/közép-európai olajpapírokat/német energiacégeket/olasz kiskapitalizációjú részvényeket vagy bármi mást vesz, ami valami okból eszébe jut. Egyetlen klikkel az ezt leképző ETF-et szépen megveszi, az ETF mögött ülő alapkezelő pedig nem gondolkodik, hanem automatikusan megveszi az ÖSSZES részvényt, ami az adott indexben van. Ha pl. magyar részvény ETF-et vesz valaki valahol, akkor szépen megveszi a Richtert, az OTP-t, a MOL-t, a Magyar Telekomot, meg még pár apróbb morzsát a többiből, és kész.”

Ami szerinte ahhoz vezet, hogy: „mivel az ETF-ek egyre inkább átveszik az irányítást, egyre több az ilyen újonnan, gondolkodás nélkül piacokra be- (majd a rossz időszakokban ki!!!) áramló pénz, ezért egyre több befektetési döntést valójában a piachoz nem értő befektetők hoznak meg, a buta pénz.”

Ha aktív alapkezelő lennék (aki megpróbálja kiválasztani, melyik egyes értékpapírok lesznek majd a jobbak), ami általában magas költséggel dolgozik, én is szidnám az olcsó, indexkövető alapokat…

…mert az olcsó indexkövető alapok elvihetik a boltot: valóban egyre többen teszik a pénzüket ilyen alapokba. Zsiday úgy érvel, hogy mivel a piacok valójában nem hatékonyak (és sok a buta befektető), ezért a kevés, okos, aktív befektető (értsd: aki jó aktív befektetési alapba teszi a pénzét), jól tud keresni.

Csakhogy a számok hosszú távon nem ezt mutatják. Mivel az aktívan kezelt alapok jellemzően igen nagy költségekkel dolgoznak (évi 1-2%ponttal), ezért hosszú távon Józsi bácsi is jobban jár, ha minél passzívabb, indexkövető, alacsony költségű alapba teszi a pénzét. (Persze nem az összes, fent felsorolt részpiacok indexeit, hanem minél szélesebb, egész piacot átfogó alapba.)

jozsi_bacsi.jpg

Józsi bácsi és az ETF-ek. Kép: szegvaronline.hu

Most tekintsünk el attól, hogy az átlag magyar Józsi bácsinak nincs megtakarítása, vagy ha van, jó, ha bankban tartja és nem befőttesüvegben. Aki egyáltalán hallott befektetési alapokról, ETF-ekről, az eleve csak egy szűk, nagyobb megtakarítású réteg.

Az aktív alapokat az alacsony költségű indexkövetőkkel összehasonlító tanulmányok elsősorban Amerikára készültek (már könyvtárnyi irodalma van az egésznek). A Nobel-díjas Sharpe 2013-as tanulmánya szerint 20%-kal több nyugdíjra számíthat az, aki az ilyen célú megtakarításait alacsony költségű alapokban helyezi el, mint ha aktívan kezelt, magas költségűekben (mások szerint a különbség még nagyobb).

Az aktív menedzserek nagyobb része nem tud jól teljesíteni

Persze vannak olyan aktív alapkezelők, akik felülteljesítik egy (akár hosszabb) időszakban az indexeket. Csakhogy semmi sem biztosítja, hogy az elmúlt időszaki jó teljesítményt a jövőben is meg tudják ismételni. Elég jól összefoglalja ezt az Economist nemrég megjelent survey-je. Idézik például a Vanguard elemzését, amely azt találta, hogy a korábbi „sztárok” elvesztik kiemelkedő hozamukat, a 2007-ig az alapkezelők legjobban teljesítő 20%-a közül 2013-ra többen vannak a legrosszabbul teljesítő 20%-ban, mint a legjobbak között.

20140809_FNC464.png

Elsőkből lesznek az utolsók. A 2007 végén legjobban teljesítő 20% közül legtöbben 2013 végén a legrosszabb 20%-ba esnek. Forrás: Economist

Zsiday is azt nyilatkozta nemrég, hogy „az szintén tény, hogy aktív menedzserek nagyobb része nem tud jól teljesíteni”. De ha a csóri kisbefektető buta, és nem tudja maga jól kezelni a pénzét, miért tudná jól kiválasztani, hogy melyik aktív alapkezelőre bízza azt? Még mindig jobban járhat, ha nem próbál választani, és inkább olcsó indexkövető alapot választ. És akkor legalább az index benchmark hozamot megkapja, ami az alapkezelők egy jelentős részénél még a díjak levonása előtt sincs meg.

Jellemző, hogy a befektető-guruk guruja, Warren Buffett például úgy rendelkezett, hogy halála után személyes örökségének 10%-át rövidlejáratú állampapírba, 90%-át S&P indexkövető alapba helyezzék.

Malacperselyt mindenkinek

Zsiday azt írja, „teoretikusan a befektetők számára elvileg jó választás lehetne az olcsósága miatt egy passzív részvényalap, de ez a valóságban nem valósulhat meg, mert amint esik a portfólió értéke 20, 30 vagy 40%-ot, el fognak menekülni és eltérnek attól a benchmarktól, amit eredetileg követni akartak.” Ez azonban nem csak a passzív alapokba fektetőkkel van így, hanem az aktívakba fektetőkkel is. És akkor lehet, hogy egy piaci rést fedeztünk fel: igazából önfegyelmet kell árulni, nehezen feltörhető malacpersely vagy sokáig nem felbontható befektetések formájában, ez azonban független attól, hogy aktívan vagy passzívan kezelt-e az alap.

Másik szokásos érv még, hogy jó, lehet, hogy ez Amerikában így van, és ott passzív alapokba érdemes fektetni, de ez a fejlődő országokban, így Magyarországon nincs így, mert itt kevésbé hatékonyak a piacok. (Ez az érv amúgy Zsidaynál nem játszhat, mivel saját bevallása szerint „a tradicionális globál makrót próbálom csinálni, ugyanazt kereskedem innen Budapestről, mint amit New Yorkból egy globál makro alap.”) Lehet, hogy több a bennfentes információ a fejlődő piacokon, de ebből egy alapkezelő valószínűleg nem tud profitálni, mivel ugyanúgy nem tud róla. Vagy ha már úgyis bennfentes információ, akkor saját számlára, de ez már tényleg messzire vezet. Másrészt az alacsony likviditás, ami Magyarországon van, azért veszélyessé is teheti ezeket a pozíciókat.

Mindez nem azt jelenti, hogy a piacok szigorú értelemben hatékonyak, és bizonyos (pl. momentumkövető) stratégiával nem lehet pénzt keresni. Csak azt, hogy az aktívan kezelt alapoknál ezt az alapok nagy többségénél jócskán elviszik a magas költségek.

Mindenesetre ezúton is kívánunk pénzügyi sikerekben gazdag jövőt Józsi bácsinak.

Update: Zsiday Viktor már válaszolt is itt van pár (kiragadott) idézet,

de inkább olvassátok el az eredetit. Még ha nem is mindennel értünk egyet, de így már tényleg érthetőbb.

"Szóval az egészből azt akartam kihozni, hogy a végső befektetési döntéseket a hangulattól, elmúlt időszaki hozamoktól vezérelt, nem jól informált befektetők meg gyakran lüke politikusok, széküket féltő vállalatvezetők, karrierista hivatalnokok, stb.hozzák meg, akik döntéseikhez nem a mérlegelő, fundamentális elemzést használják, hanem bármi mást."

"És mégegyszer: itt nem arról van szó, hogy az ETF egy rossz termék. Olcsó, és az aktív alapok nagy részét megveri (már csak a költségek miatt is)."

"Petőfit kifigurázva:Száz ETF-et, ezeret! Csináljatok, csináljatok!" - na, ezzel teljesen egyetértünk.

 

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr476711271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása