Guruló Hordó

Miért éppen az oktatásra költünk kevesebbet?

2015.05.07. 12:58 varghaps (Vargha Péter Simon)

Magyarország jóval kevesebbet költ az oktatásra, mint a régió és az EU legtöbb országa. Pedig sokkal többet kéne. Ha egyáltalán valaha fel akarunk zárkózni.

Megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2015 című kiadvány az MTA Közgazdaságtudományi Intézete gondozásában, rengeteg érdekes ábrával az oktatásról.

Ez (sok más mellett) újra bemutatja, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban nagyon keveset költ oktatásra. Az utóbbi pár évben egyre kevesebbet. És ez nem azért van, mert annyival kevesebb nálunk a gyerek.

matekerettsegi.png Elöregedik a pedagógus-társadalom. (Vigyázat, erősen unortodox érettségi-megoldások! - a Commentblog találata, nem photoshop. Kép: 444.hu)

Tartanak az érettségik, nézzük először a középiskolai közoktatásra fordított összeget. Az alábbi két ábra az egy diákra jutó közoktatási kiadások alakulását mutatják az egy főre jutó GDP százalékában. Tehát ezek korrigálnak az iskoláskorú gyerekek számával.

 

Magyarországon ez a mutató 2011-ben nem érte el a 20%-ot, míg az európai országok jó részében 25-30% körüliek, az (egyszerű, súlyozatlan) átlag 25% feletti.  

Így változtak a kiadások a 2000-es évek eleje óta.

 

Látszik, hogy a pedagógus-béremelés a 2000-es évek elején-közepén jelentősen megdobta a kiadásokat, de ennek hatása nem tartott sokáig.

Hasonlóan elmarad Magyarország az általános iskolai oktatásra költött kiadásokban is, elsősorban a felső tagozatokra fordított forrásokban, ahol alig 20%-ot meghaladó a költés nálunk, míg az európai átlag 27,5%. Meglepő módon még az óvodai oktatás van ebben a mutatóban legközelebb az európai átlaghoz, igaz, ott is volt csökkenés az elmúlt években.

A következő ábra az oktatásra fordított összeget mutatja a GDP százalékában. Nem csak keveset fordítunk az oktatásra, de az is durván csökken.

 

Egészen elborzasztó, hogy egy egyetemi végzettségű pedagógus már a felét sem keresi, mint a hasonló végzettségűek. (A pályakezdőknél is csak 57% ez az arány.)

atlagkereset.jpg Forrás: MTA KRTK KTI

Mit okoz mindez?

Talán a legnagyobb baj, hogy egyre kevesebben mennek tanárnak. Ezért elöregedik a tanári kar

pajdagogasz.jpg

Forrás: MTA KRTK KTI

A lányom bölcsődei gondozói többször teljesen lecserélődtek, a fiatalok inkább elmentek más munkahelyre és/vagy külföldre. Több olyan középiskolai tanáromról tudok, aki azóta abbahagyta a tanítást. Mindenki tud a környezetéből is példát mondani. De ez az átlagos tendencia is.

Ezek a tényezők csak igen lassan hatnak az országos átlagos eredményekre. Az, hogy jelenleg nem, vagy nem nagyon rosszabbak Magyarország mutatói például a PISA-teszteken, nem azt jelenti, hogy minden rendben van.

A „pedagógus-életpálya modellnek” nevezett béremelés valamelyest növelte/növelheti ugyan a béreket, de még messze elmarad majd így is az oktatásra fordított összeg az európai átlagtól. És épp a 2002-2003-as béremelés mutatja, hogy az egyszeri változtatások hatása nem feltétlenül hosszú életű.

A több száz oldalas indikátorrendszer azt is jól példázza, hogy az oktatás egy bonyolult rendszer, aminek nem biztos, hogy érdemes kalapáccsal nekiesni (főleg úgy nem, ha nem figyelünk az indikátorokra, tényekre, számokra).

Egy példa: nem biztos, hogy a jelenlegi formában a szakiskolákat érdemes nyomni:

 jovedelmek_vegz.jpg

Forrás: MTA KRTK KTI

Miért fontos mindez? Ahogy Zsopi írta múltkor, a Láthatatlan plafon a relatív GDP felett: felzárkózik valaha Magyarország? című posztban:

[…] a viszonylag jó minőségű és széles körű oktatás legalábbis szükséges feltétele a közepes jövedelmi szintből való kitörésnek. Egy ideig működhet az olcsó, nem túl képzett munkaerőre épülő növekedési modell, de a magas életszinvonal eléréséhez az kell, hogy a munkaerő drága legyen, de mégis megérje alkalmazni.

A most megjelent indikátorrendszerben még sok érdekes mutató van, érdemes átböngészni.

További olvasnivalók az oktatásról:

Varga Júliával, az Indikátorrendszer szerkesztőjével készült korábbi interjú (444)

A Defacto tévhit-oszlató írásai:

Több tanult ember kell a dél-koreai csodához

Nincs is túltermelés bölcsészekből

Sok részterülettel van komoly gond, például a sérült, speciális nevelési igényű gyerekek ellátásával.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

 

oktatás élet magyar portfolioblogger Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

http://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr397438832

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.05.08. 14:00:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu