Klímamegállapodás: ígérem, szófogadó leszek

A világ vezetői kihozták a helyzetből, amit ki lehetett. De a neheze csak most jön. Az viszont biztos, hogy mostantól az államoknak és a cégeknek is komolyabban kell vennie a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Juhász Levente, Csermely Ágnes, Pogonyi Csaba és Vargha Péter Simon írása

Van, aki ünnepel, van aki fanyalog – borítékolható volt, hogy szórnak majd a vélemények a Párizsi Megállapodás jelentőségéről.

Szerintünk ez egy sikeres sztori, mert a világ közel összes országa elfogadott egy mechanizmust fontos távlati célok elérésére. Tény ugyanakkor, hogy a Párizsi Megállapodás jogilag senkit sem kötelez a széndioxid-kibocsátásának a csökkentésére, és önmagában nem biztosítja azt sem, hogy a globális felmelegedés 2° C alatt maradjon. Szóval a neheze még csak most jön.

"Ígérem, szófogadó leszek" Forrás: flprobatelitigation.com

Ez egy politikai megállapodás, és többet elvárni most naivitás

Kiotó és a koppenhágai csúcs tanulsága az volt, hogy nincs esély egy jogilag kötelező érvényű, szankciókkal erősített megállapodás megkötésére.

Most elsősorban morális és nyilvános ösztönzőt kaptak a világ országai, hogy komolyabban vegyék a klímaváltozás elleni küzdelmet, és egyelőre mindenki azt mutatja, hogy hajlandó is kivenni a részét a közös feladatból. Ez persze azt is jelenti, hogy az együttműködés kiszolgáltatott lesz, például a nagy nyugati országokban esetleg bekövetkező gazdasági és politikai változásoknak (lásd az USA-ban a republikánus politikusok jó részének hozzáállását).

De azért arcvesztéssel számolhat, aki ki akar hátrálni a közös erőfeszítésből.

Nőhet tehát az esélye, hogy az országok ne fogolydilemmát lássanak a megállapodásban, ahol fejlődők és fejlettek egymás rovására tudnak előnyökhöz jutni, vagy ahol a potyautas-stratégia vonzó opció. Mi fogja ezt segíteni?

A transzparencia és az ötévenkénti elszámolás a célok teljesüléséről is sokat segít majd. Jól működő, és a környezetért aggódó demokráciákban a klímavédelmi célok elérése egy politikus újraválasztására is hatással lehet. Máshol inkább csak ciki, de már ez is valami.

Segíthet az egységes módszertan is. Míg ma az országok a saját belső rendszereik alapján adnak le számokat, amik, khm, nem mindig szavahihetőek. Elég csak arra gondolni, hogy két hónapja Kína hirtelen bejelentette, hogy elszámolták, és 17%-al több szenet használtak az utóbbi években, mint azt jelentették.

A bűvös 2 fok egyelőre csak vágyálom,

úgymond „közös törekvése” lesz az aláíró országoknak

  • (i) a felmelegedés 2°C alatti megállítása (lehetőleg 1,5°C-re csökkentve azt);
  • (ii) a világ üvegházgáz kibocsátás-növekedésének megállítása, nem is beszélve
  • (iii) a nettó kibocsátás nullára csökkentéséről. De ez a vállalástól messze van.

Mit vállaltak ténylegesen az országok?

  • kötelező lesz öt évente mindenkinek önkéntes vállalást tennie a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és ehhez eszközöket rendelni. A korábbinál csak erősebb vállalásokat tehetnek.
  • kötelező lesz az ezt értékelő eljárás egy felállítandó szakértői bizottság által;
  • a közös haladást is rendszeresen összegezni fogják: „hol tartunk a 2°C elérésében?”

Mit hiányolnak a kritikusok?

  • Konkrét, százalékos üvegházgáz-kibocsátás csökkentés kőbe vésését a fő cikkelyekben (pl. hogy a kibocsátást 2050-ig szorítsák vissza a 2010-es szint 70-95%-ra).
  • A fejlődő országoknak juttatott pénzügyi erőforrások szintjének a rögzítését, pl. a 100 milliárd dollárnál.
  • Az önkéntes vállalások nem teljesítésének valamilyen büntetését.

Szigorítani kell, hogy ne főjünk meg

Az elemzők legalább 2,7-3,5 C°-ra teszik a 2015-ös párizsi vállalások betartása esetén elérhető globális felmelegedés mértékét. Szóval a vágyálmok még messze vannak. De a klímavédelmi intézkedésekben van pozitív visszacsatolás. Egyrészt a választók részéről erősödhetnek a klímavédelemmel kapcsolatos elvárások. Másrészt, az idő előrehaladtával olcsóbbá is válnak majd az újabb vállalások. Elterjedhetnek a nemzetközi „legjobb gyakorlatok”, így a klímavédelemhez újonnan csatlakozók megspórolhatják a tanulási folyamat költségeinek egy részét. A megújuló technológiák támogatási igénye is fokozatosan csökken, mert egyre olcsóbbá válik például a nap- és szélenergia. (lásd korábbi posztunkat a napelemek forradalmáról).

Kína, India és Dél-Kelet Ázsia esetében már ma is az a fő kérdés, hogy már fejlődésük relatíve korai szakaszában is el tudják-e hagyni a szenet és helyette tisztább forrásokat használjanak. Ha a gazdag országok megfinanszírozzák, ők nagyon szívesen átállnak, szól az érvelés. Így egy Klíma alap létrehozásáról is (újfent) döntöttek Párizsban, amely évente akár 100 milliárd dollárnyi transzfert is biztosíthat klímavédelmi beruházásokra a fejlettektől a fejlődő országokhoz. Az irány jó, de mivel ezt nem kötelező befizetni, erősen kérdéses hogy tartósan össze jön-e ennyi.

Forrás: Banksy

Gyorsulhat a globális energiapiac átalakulása

A párizsi megállapodás utáni időszak egyik nagy kérdése az, hogy a magánszektor hogyan reagál. A hagyományos energiacégeknek valószínűleg változtatniuk kell majd a működésükön. Arra vajmi kevés esély van, hogy ennek segítésére a közgazdasági optimumnak tekinthető globális szén-dioxid-adót vezessenek be. Ugyanakkor azt nagy bizonyossággal mondhatjuk, hogy a szennyező gyakorlatok fenntartásának nőnek majd a költségei, mind üzleti, mind PR szempontból – és ezek versenyhátrányt fognak okozni.

A legnagyobb kihívás előtt talán a tradicionális energiacégek állnak. Ha nagyobb figyelem összpontosul az energiahatékonyságra, a világ energiakeresletének növekedése is mérséklődik. A relatíve kisebb piacon komoly szerkezeti változások is várhatók. Bár pontos formáját még nem láthatjuk, de egy sokkal decentralizáltabb rendszer várható, ahol a fosszilis energiáknak jóval kisebb a súlya. Az átmenet lassú lesz, de valószínűleg gyorsabb, mint sokan várják (beleértve a Nemzetközi Energiaügynökséget is. Erről bővebben lásd Barrelperday-es posztunkat).

Az európai cégeknek viszont előny, hogy egyre kevésbé csak az EU szélmalomharca lesz a klímavédelem, így a versenyhátrányuk enyhülhet hosszú távon.

Nem túl kevés, hanem túl sok a fosszilis energiaforrás

A hagyományos energiacégek korábban jövedelmezőnek tűnő növekedési sztorijainak egy része tehát megszűnhet. Nőhet is a befektetői óvatosság a fosszilis erőforrások kitermelésére szakosodott vállalatokkal szemben. Az „elégethetetlen fosszilis készletek” (stranded assets) témája már nemcsak a befektetési banki elemzésekben vált rendszeres témává, hanem a pénzügyi rendszert felügyelő hatóságok is kiemelten kezelik. (lásd angol jegybank kiemelt kutatási programja).

Jelenleg a szén a legszennyezőbb opció, és ha a szén-dioxid tárolását nem oldják meg (egyelőre ez nem tűnik nyerő opciónak, de never say never), akkor szénerőművet a fejlett világban valószínűleg nem sokat fognak már építeni, és a fejlődőknél is egyre kevésbé.

Bár a technológia még nem annyira kiforrott és versenyképes, mint a megújulók, de az elektromos autókkal is egyre inkább számolni kell majd. A költségek rohamosan csökkennek. Nagy piac, nagy profitlehetőség, amire sokan hajtanak, és a szabályozók is szeretni fogják.

Ugyan az alternatív meghajtások terjedése egyelőre lassú, de az olajcégek beruházásainak is gyakran 5-10 év az átfutása. Igaz, egyelőre nem környezetvédelmi szempontok, hanem az olajárak összeomlása miatt állt le szinte teljesen a kutatási aktivitás a legmagasabb kitermelési költségű területeken, a sarkkörön, a mélytengereken.

De ha a klímapolitikák hatása erősödik, valószínűleg hosszabb távon is át kell majd értékelni, hogy melyek a gazdaságosan kitermelhető készletek. Persze a meglévő mezők termelésének természetes elapadása folyamatosan újabb és újabb kutatófúrásokat tesz szükségessé, így az olajiparból még nagyon sokáig nem fullad ki a lendület, de a verseny már elindult az új növekedési területek, és nyerő technológiák megtalálásáért.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr988179936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása