Guruló Hordó

„Free money”, avagy amit az alapjövedelemről tudni érdemes

2017.02.24. 16:03 Horváth Ágnes (Chief Economist)

Az elmúlt időben megszaporodtak az alapjövedelem bevezetését tervező koncepciók a világban. Bár Svájc tavaly népszavazáson elvetette a közel 750 ezer forintos (2500 svájci frank) alapjövedelem gondolatát, Finnországban néhány városban idén januárban kezdték tesztelni a rendszert, Indiában pedig központi témája a közéleti vitáknak. Még magyar aktualitása is van a témának, hiszen a hétvégén az MSZP is belengette újra az alapjövedelem bevezetését az ország legszegényebb régióiban.

A feltétel nélküli alapjövedelem (unconditional basic income) lényege, hogy mindenki pusztán az állampolgársága alapján havonta egy fix összeget kap az államtól. A feltétel nélkül azt jelenti, hogy a kapott összeg nem függ a jövedelmi helyzettől, a gyerekek számától, a munkapiaci helyzettől vagy egészségügyi állapottól. Az egyetlen, ami alapján differenciálnak, az az életkor; a nagykorúság elérése előtt tipikusan csökkentett összeget utalnak, de azt követően univerzális az összeg. Az alapjövedelem összege koncepciónként változik. A svájci 750 ezres összeg elég kiugrónak számít. Csak viszonyításképpen, Magyarországon 2014-ben a LÉT szakértői munkacsoport javaslata szerint a gyerekek 25, a felnőttek 50, a várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett "létpénzt" kaptak volna havonta egyszerűen a "létezés jogán".

Az alapjövedelem koncepciója azért merült fel, mert a technológiai fejlődés, az automatizálás miatt a munkahelyek száma nem arányosan növekszik a gazdasági növekedéssel. Ráadásul a megnövekedett élettartam miatt az emberek tovább maradnak a munkapiacon, ezzel is csökkentve az új munkahelyek számát. Egy további fontos szempont lehetett, hogy míg a korábbi technológiai vívmányok a társadalom széles rétege számára biztosítottak előnyöket (több szabadidő és/vagy több jövedelem formájában), addig napjainkban elsősorban a cégtulajdonosok, befektetők profitálnak egy-egy találmányból, a dolgozók csak közvetve. A jövedelemkülönbség növekedése tehát alapvetően a jelenlegi társadalmi-tulajdonosi rendszerbe kódolt dolog. Az alapjövedelem felvetésekor a tisztes megélhetés biztosítása mellett az is szempont volt, hogy az így elköltött jövedelem élénkítheti a gazdaságot a nagyobb fogyasztáson keresztül.

Az első kérdés nyilvánvalóan az, hogy jó-jó, de miből. Sokan nem tudják, hogy az alapjövedelem koncepció lényege, hogy semmilyen más juttatást nem ad az állam. Nincs munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély, gyermekétkeztetés, adókedvezmény és nyugdíj (!) sincs. Az alapjövedelem az egyetlen állami kifizetés az állampolgárok felé, de az élethosszan. Legfőbb előnye a koncepciónak a szegénységpolitikai szempontokon túl tehát mindenki számára nyilvánvaló, az alapjövedelem a jóléti állam bürokrácia igényét azonnal és jelentősen csökkentené. Elsőkörben pedig a munkáltatók helyzetét is javíthatja, mivel nekik „csak” az alapjövedelem összegét meghaladó fizetésről kell gondoskodni.

 

De érdemes a főbb előnyöket és hátrányokat kicsit strukturáltabban is áttekinteni.

Előnyök

Hátrányok

A jelenlegi jóléti szolgáltatások tipikusan meghatároznak egy jövedelemszintet, ami alatt még azok igénybe vehetők, míg felette rendszerint semmi sem jár. Tehát alapvetően nem jár állami támogatás, ha boldogulsz, ami perverz ösztönzőrendszert alakít ki. Az alapjövedelem esetében megszűnne ez a probléma és egyben a visszaélések is, mivel mindenki alanyi jogon jogosult a juttatásra.

A kormányzati kiadások nem feltétlenül csökkennek. Ez nyilvánvalóan az alapjövedelem összegétől is függ. Fenntartható rendszer esetén is az átmenet éveiben jelentős többletterhet jelenthet a rendszer bevezetése.

Az alapjövedelem azt a konszenzust tükrözi, hogy mekkora összegből lehet a tisztes megélhetést biztosítani az emebreknek. A mélyszegénységben élők számára ez azonnali életminőségjavulást jelentene. Csökkenne a társdalmi megbélyegzettség, a stigmatizálás.

Az ellenzők azt hangsúlyozzák, hogy rossz az üzenete a “fizetés a semmiért” koncepciónak. A legfőbb hátránya a koncepciónak a munkakínálat várható visszafogása. A munkáltatóknak nem elég az alapjövedelmet meghaladó bért ajánlaniuk, hanem annál akár jóval magasabb bért kell meghatározniuk ahhoz, hogy az emberek a “semmittevés” helyett a munkát válasszák.

Az egyszerűbb és átláthatóbb adminisztráció jelentősen csökkentheti a kormányzati kiadásokat.

Az alapjövedelem nem tudja megoldani az eladósodottság és az eladósodás problémáját. Sőt, a rendszeres havi kereset ígérete még növelheti is a hajlandóságot az eladósodásra.

A jövedelmek hosszú távú tervezhetősége, kiszámíthatósága miatt a lakossági fogyasztás ciklikus komponense csökkenhet, stabilizálhat egy fogyasztási szintet.

A nagyobb keresletnek inflatorikus hatása lehet. A szegénység, a stigmatizálás nem tűnik el, csak átalakul. A megélhetés nem lesz gond, de minden „alapon” felüli kiadást igénylő termék, szolgáltatás elérhetetlen lesz.

A technológiai fejlődés miatti munkahelymegszűnések nem veszélyeztetik a robotok által előállított termékek/szolgáltatások piacát. A vállalatok könnyebben vágnak bele a fejlesztésekbe, az automatizálásba, nem kell félniük attól, hogy ki kell gazdálkodniuk a feleslegessé vált munkaerőt is, illetve hogy nem lesz, aki megveszi a termékeiket.

Az alapjövedelem csak a fejlett, gazdag országokban lehet válasz a társadalmi lemaradottaknak. A szegény, fejlődő országokban, ahol az alap juttatások, szolgáltatások nyújtása (pl. ivóvíz biztosítása, közművesítés, oktatás megszervezése) is nehézségbe ütközik, az alapjövedelem önmagában nem megoldás a szegénységi problémák megelőzésére.

Az emberek többet fektethetnének olyan állás keresésébe, ami jobban megfelel az igényeiknek. A munkáltatóknak is többet kellene fektetni a munkakörülmények javításába és a megfelelő jövedelem biztosításába, hogy az emberek az inaktivitás helyett a munkapiacot válasszák.

Az alapjövedelem bevezetése nem feltétlenül jelent egyet az igazságos, “fair” társadalom létével. Igazságtalanságok ilyen rendszerben is kialakulhatnak.

A jövő kulcsa a tanulás, az oktatás, amire így több ideje és erőforrása lenne az embereknek.

Meg kell jegyezni azt is, hogy nagymértékű alacsony jövedelemű bevándorlás esetén fenntarthatatlanná válhat.

Így kapnának fizetést azok is, akiknek nincs állásuk, de igazából dolgoznak: pl. házi munka, gyerekfelügyelet, betegápolás.

 

Amennyiben a megélhetés biztosított, az emberek könnyebben tudnak belevágni új, kis, családi vállalkozásokba, nem kell félniük a bedőléstől. A mellette érvelők szerint ez jelentősen élénkítheti a vállakozási kedvet (entrepreneurship).

 

 

Látható, hogy az alapjövedelem koncepciója egyáltalán nem billen át egyértelműen egyik vagy másik irányba, ráadásul nagyon megosztó tud lenni. Attól függően, hogy mit gondolunk arról, hogy a szegények miért is szegények (lusták vs. ledolgozhatatlan hátrányból indulnak), az emberek jól előrejelezhetően fogják ellenezni vagy támogatni a bevezetését. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a jóléti állam fenntartására már most is jelentős összegeket költenek az európai országok. Meggondolandó, hogy egy kevésbé megbélyegző, jól átlátható támogatási rendszer ellensúlyozni tudja-e a valószínűsíthetően csökkenő munkahajlandóságot és az egyéb juttatások eltörlését. Azt se szabad elfelejteni, hogy az alapjövedelem bevezetésével nem feltétlenül a szegények járnak a legjobban, hanem jelentősen profitálnak azok a jobban kereső emberek is, akik előrelátóbbak és többet tudnak félretenni, mint az átlag. Ezért a társadalmi egyenlőtlenség érezhető csökkenését ne várjuk az alapjövedelemtől, de a mélyszegénység és a gyerekéhezés megszűnését viszont lehet.

A bejegyzés trackback címe:

http://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr4112289551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger