Fosszilis „szuperhősök” alkonya

Manapság a fosszilis üzemanyagok a szégyenpadról figyelik, hogy mennyi idejük is van hátra. De nem volt ez mindig így. Volt idő, amikor ünnepelt innovációnak számítottak és mindenki megkönnyebbült, hogy használatuk elterjedésével sikerült elkerülni a közelgő környezeti katasztrófát. A mai bejegyzésben visszamegyünk a XIX. századba, hogy felidézzük, hogy mitől is mentett meg minket a szén és a kőolaj elterjedése.

Talán a legismertebb történet az olaj szerepéről szól a bálnák kihalástól való megmentésében. Már a XIX. században volt közvilágítás és elterjedtek voltak a lámpások beltérben is. A lámpaolajok ebben a korban két fő csoportra voltak oszthatók. Egyrészt az állati zsiradékból készülők, másrészt a növényi gyanta (terpentin), kámfor és alkohol elegyek. Mindkét csoport termékeinek azonban jellegzetes, kimondottan büdös szaguk volt az égetés során. Ezért, akik megengedhették maguknak, kevésbé szagos lámpaolajat vásároltak. A legjobb minőségű termék ebből a szempontból a bálnaolaj volt, ami tisztán és szinte szagtalanul égett, de csak ha a bálna orr részén lévő zsírtartalékból állították elő. Nem meglepő módon, pár évtized alatt felfutott a bálnahalászat és a bálnaolaj-termelés. Az 1850-es években azonban megfordul a görbe (ld. a lenti ábrát). A legenda szerint éppen ezidőtájt találtak először Pennsylvániában kőolajat (az első dokumentált kút egyébként 1859-ből való), amiről kiderült, hogy továbbfeldolgozva kerozin nyerhető ki belőle, ami ideális helyettesíthetője lehet a lámpaolajoknak, a bálnaolajhoz hasonló kedvező tulajdonságokkal. Így végső soron az olajnak, vagyis a petróleumnak kell hálásnak lennünk, mert kiváltotta a bálnaolajat és ezzel maradt elég példány a bálnapopulációból ahhoz, hogy ma is megtalálhatóak legyenek óceánjainkban.

Ez a történet azonban, bármennyire népszerű is, sajnos több sebből vérzik. Az 1850-es években a bálnavadászat már az USA ötödik legnagyobb iparága volt. Az 1858-as csúcson 199 bálnavadász hajó járta a tengereket. A termelés ezért valószínűsíthetően a rohamosan csökkenő bálnapopuláció miatt kezdett visszaesni, nem pedig a helyettesítők megjelenése miatt. Még egy talán kevésbé ismert tényezővel magyarázhatjuk a bálnaolaj-termelés visszaesését. Nemcsak a bálnák lettek ugyanis idővel kevesebben, hanem a bálnavadászok is. Az amerikai polgárháború jelentős pusztítást végzett a hajóállományban, a fenti szószedet szerint 1866-ban már csak fele annyi bálnavadász hajó futott ki a kikötőkből. Tehát mire a petróleum igazán nagy mennyiségben megjelent a piacon egyáltalán, addigra a bálnaolaj-termelés már régen meredeken csökkenő trendben volt. A csökkenő kínálat fel is verte az árakat és azok meglehetősen volatilissá is váltak (ld. fenti ábra) az egyre növekvő túlkereslet miatt, ami szintén arra utal, hogy a helyettesítők ekkor még nem jelentek meg széleskörben. Azt is látni kell, hogy a bálnaolaj csak egy kis részét elégítette ki a lámpaolaj keresletnek, ráadásul egy nagyon speciális, luxus fogyasztási igényt szolgált ki. Egy bostoni kiskereskedés 1855-ös árlistája szerint a bálnaolaj gallonja 1.3 dollárba került, szemben az olcsóbb olajokkal, amik jellemzően fele annyiba sem kerültek. A bálnaolaj a tehetősek lámpaolaja volt.

A petróleum tehát igazából az alkohol tartalmú piacvezető termékeket szorította ki és ezzel együtt természetesen a még megmaradt bálnaolaj piaci részesedését is. És mint oly gyakran, itt is találunk állami beavatkozást is a piaci folyamatokba. A polgárháború miatt ugyanis az államnak megnövekedett bevételre volt szüksége, amit az egyre népszerűbb alkoholtartalmú termékek megadóztatásával ért el. 1862-ben gallononként 2 dolláros adót vetettek ki az alkoholra, ami jelentősen megemelte – többek között – az alkoholtartalmú lámpaolajok árát is. Ezzel szemben a petróleumra csak 10 cent (!)/gallon adót vetettek ki, ami jelentősen hozzájárulhatott a petróleumlámpa népszerűségének 1860-as évektől megfigyelt gyors növekedéséhez.

A petróleum tehát kiváltotta a bálnaolajat (is) és ezzel nyilván hozzájárult a bálnavadászat, mint iparág lassú eltűnéséhez, de pusztán az olajszármazékok megjelenésének tulajdonítani a bálnák megmentését nagy hiba volna...

Az igazi szuperhős azonban a szén volt. Igen, az a szén, amit most minden erővel vissza akarunk szorítani. A szén megjelenése előtt ugyanis a fő energiaforrás a biomassza, azon belül is a faanyag volt. A faanyaghoz pedig a fák kivágásával lehetett hozzájutni. Egészen hihetetlen, de az erdők eltűnése a Föld felszínéről már a XVI. századra komoly fenyegetéssé vált. A lenti ábrán jól látható, hogyan „fakult” ki Európa az idők során.

A XIX. században a népesség megduplázódott 200-ról 400 millió főre. A megnövekedett energiaigényt új energiaforrás hiányában valószínűleg nem is lehetett volna kielégíteni pusztán fatüzeléssel és szél- és vízi malmokkal. Szén nélkül nem lett volna lehetséges az ipari forradalom, nem lett volna mivel hajtani a gőzgépeket és hogy kapcsolódjunk az előző történethez, elektromosságot se tudtunk volna előállítani, hogy a petróleumlámpát felváltsa Edison égője. A szén elterjedése nemcsak az erdőket mentette meg, hanem a világtörténelem egyik leggyorsabb fejlődési ütemét eredményezte, ami soha nem látott életszínvonal emelkedést is jelentett egyben.

A mai bejegyzés tanulsága, hogy ami elsőre jó megoldásnak tűnik, mert megold egy létező problémát, könnyen újakat generálhat. A „bálnabarát” kőolaj és az „erdőmentő” szén XIX. századi környezeti katasztrófákat előztek meg és soha nem látott gazdasági fellendülést eredményeztek, de az időközben megemelkedett széndioxid-kibocsátás eredményeként mára a globális felmelegedés elsőszámú felelősei lettek. És igen, előfordulhat, hogy a most felfutó megújuló energiaforrások is ma még előre nem látható, leküzdendő kihívások elé állítják majd az emberiséget a jövőben, de ha hiszünk a piac, az állami szabályozás és a technológiai innovációk erejében, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az emberi találékonyság arra is talál majd választ. Legrosszabb esetben itthagyjuk ezt a bolygót...

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr8812559907

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) koronavírus (4) Koronavírus (6) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása