Guruló Hordó

Mi lesz az elektromos autókkal állambácsi nélkül? 1. rész

2017.06.16. 17:02 Dóra Andrics

Az elektromos autók vissza-visszatérő elemei a közbeszédnek, hiszen nagyon sok szempontból ígéretes változással kecsegtetnek: áttörést remélnek tőlük a környezetvédelemben, az autóiparban, az árampiacon, és az olajpiacra is jelentős hatással lehetnek. Az elektromos autók piaca eddig szinte töretlen ütemben fejlődött nem utolsósorban a kedvező szabályozási feltételek miatt. Életben tudnak maradni az elektromos autók a szabályozás segítsége nélkül? Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy még nem. Kérdés, hogy mikor, hol és hogyan lesznek életképes alternatívái a hagyományos, robbanómotoros autóknak. Elektromos autókról szóló cikksorozatunk 1. részében a piac és a szabályozás viszonyával foglalkozunk.

Elektromos autók valójában az 1900-as évek óta léteznek, az áttörés azonban addig nem volt reális, amíg ezek a modellek csak rövidebb távon voltak használhatók. A Tesla 2008-ban kezdte el forgalmazni Roadster modelljét, amely az első olyan teljesen elektromos meghajtású autó, amellyel egy töltéssel nagyobb távolságot (kb 320 km-t) is meg lehet tenni, ezáltal alkalmas az országúti felhasználásra. Egyértelműen áttörésről beszélhetünk, 2016-ra a világ elektromos autóállománya (teljesen elektromos meghajtású, illetve konnektoros hibrid - plug-in hybrid) meghaladta a 2 milliót, ami 2008 óta több mint 400-szoros növekedést jelent.

                   Globális elektromos autóállomány, 2005-2016 (ezer darab)
                   Forrás: IEA

Az elektromos autók megjelenése a piacon valóban látványos, ugyanakkor érdemes figyelembe venni néhány tényezőt, amelyek egyelőre még árnyalják az elektromos autók sikerét. 2016-ban a személyi autók piacán az elektromos autók részesedése alig haladta meg az 1 százalékot globális szinten. Az új autó eladásokat tekintve már vannak olyan országok, ahol az elektromos autók jelentős részesedést értek el (Norvégiában 2016-ban pl. 40%), de globálisan a hagyományos robbanómotoros autókhoz képest az elektromos autók száma egyelőre még elenyésző. A képet tovább árnyalja, hogy az elektromos autók elterjedtségében nagy regionális különbségek vannak: a világon közlekedő kb 2 millió elektromos autó 80%-án mindössze 5 ország osztozkodik sőt, a két legnagyobb piacon, Kínában és az USA-ban található a világ elektromos autóinak 60%-a, bár igaz, hogy az utóbbi években újabb és újabb piacok nyíltak meg az elektromos autók előtt.

Elektromos autók piaci részesedése országok szerint
Forrás: IEA

Az elektromos autók áttörésében a legfontosabb tényező az akkumulátorok árában bekövetkezett drasztikus csökkenés. Az akkumulátor az elektromos autók gyártásában az egyik legjelentősebb költségtényező, emiatt minél olcsóbb az akkumulátor, annál megfizethetőbb az elektromos autó a fogyasztók számára. Az akkumulátorok nemcsak olcsóbbak lettek, de hatékonyabbá is váltak. Az akkumulátorokban tárolt energiát kilowatt-órában (kWh) mérik. Minél több kWh-t lehet tárolni egy akkumulátorban, annál nagyobb távolságot lehet megtenni az autóval egy töltéssel. Ennek megfelelően az akkumulátorok hatékonyságának gazdasági szempontból legfontosabb mérőszáma az egy kWh-ra jutó költség: 2007 és 2016 között majdnem 80%-ot esett a mutató, egyre közelebb érve a $150/kWh-s határhoz, amelynek elérésével egy átlagos robbanómotoros autó és egy elektromos autó gyártása kb ugyanannyiba kerülne, ezáltal lehetővé téve az elektromos autók gyártásának robbanásszerű emelkedését. Egyes becslések szerint ennek elérése 2025-re reális.

                                             Forrás: McKinsey

Ma még azonban egy elektromos autó előállítása, és így értékesítési ára is meghaladja a benzin- és dízelmeghajtású járművekét, ezért helyi, országos és néhány esetben nemzetközi szabályozás támogatja az elektromos autók versenyképességét. A szabályozás célja, hogy csökkentse az elektromos autók elterjedésének akadályait azáltal, hogy vonzóvá teszi az elektromos autókat a vevők számára, csökkenti a befektetők kockázatait, vagy ösztönzi a gyártókat az elektromos autókba való befektetésbe. A szabályozás régiónként igen eltérő formában jelenik meg, de jellemzően a kutatás és fejlesztést ösztönzését, pénzügyi ösztönzők felállítását, a károsanyag-kibocsátást büntető, a zéró-kibocsátást ösztönző adórendszer kiépítését, illetve az elektromos autók használatához szükséges infrastruktúra kiépítését vonja magába. Természetesen ezeken a kategóriákon kívül még számos egyéb megtalálható a közbeszerzésektől, a parkolási díjak differenciálásán keresztül az elektromos autók minimális mennyiségét kitűző célszámok bevezetéséig. Bizonyos szabályozói megoldások ugyan segítik az elektromos autók terjedését, ugyanakkor fenntartásuk hosszú távon egyre nehezedő terheket jelenthet a központi költségvetés számára, amely különösen igaz az eladósodott európai országok költségvetéseire.

Hogy mennyit számítanak a szabályozó intézkedései az elektromos autók terjedésében, nehéz megbecsülni, de a kép tisztán látását segíti, ha a szabályozásokban beállt változások piacra való hatásait vizsgáljuk. 2015 és 2016 között volt olyan ország, ahol a szabályozás növekedése pozitívan hatott az eladásokra, máshol a szabályozás enyhülése az eladások csökkenését eredményezte.

A szabályozás segíti az elektromos autók terjedését, mert csökkenti a robbanómotoros autók előnyét. Az intézkedéseket egyébként az autópiac piaci kudarcának kezelésként is fel lehet fogni, ahol a szabályozó a benzin és-dízelmotoros autók környezetszennyezéséből származó externáliákat az elektromos autók helyzetbe hozásával internalizálja. Kérdés azonban, hogy kap-e elegendő időt az elektromos meghajtás az elterjedésre, mielőtt az állami támogatásokat visszavágják költségvetési vagy lobbi érdekek miatt. Sok szempontból megoldást jelentene, ha az innováció támogatása helyett a negatív externália megadóztatására térne át a szabályozás és inkább a szennyező kibocsátást (akár a kipufogóból jöjjön, akár az áramtermelés során keletkezzen) büntetné és a fogyasztókra bízná a választást. Ennek azonban valószínűsíthetően az alacsonyabb jövedelemszintű EU országok a gátjai, ahol a kiadások növelése egyelőre még jelentős életszínvonal-csökkenést okozna. Hogy pontosan milyen helyi és országos szabályozási példákat láttunk eddig, jövő heti cikkünkben részletezzük.

A 2016. őszi Eurobarometer felmérés szerint a klímaváltozás és a környezetvédelem folyamatosan csúszik lefele a megkérdezett európaiak prioritáslistáján, a válaszadók 8, illetve 6%-a jelölte csak meg ezeket a célokat. A legfontosabb megoldandó problémák egyre inkább a migráció (45%), terrorizmus (32%) és a gazdasági helyzet (20%). A környezetvédelem ezért könnyen jövedelemszinttől függő luxusjószággá válhat, ha nem gyorsul fel az innováció a következő pár évben...

A bejegyzés trackback címe:

http://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr9612600591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger