Valóban a technológia jelenti az olajkorszak végét?

A tradicionális energiahordozók végét már sokféleképpen megjósolták. Az elektromos autók újbóli megjelenésével, a megújulók térnyerésével sokan jelenleg is az olajkorszak végét emlegetik. Az alternatív technológiák elterjedése több tényező függvénye, nem utolsó sorban felmerül a hagyományos energiahordozók alkalmazkodóképessége a változásban lévő világhoz. A fejlődő technológia azonban nem feltétlenül ellensége a fosszilis energiahordozóknak, ugyanis a termelékenység növeléséből még jelentős versenyelőnyt szerezhetnek.

A fenti ábra az ásványkincsekre való költekezés alakulását mutatja az 1900-as évektől napjainkig. Kettő, jól kivehető csúcs rajzolódik ki az ábrából: az egyik az 1980-as években, a másik a 2003 és 2015 közötti időszakban történt. Ekkor az ásványkincsekre, egész pontosan az olajra, gázra, szénre, vasércre és a rézre való kiadások a világ teljes GDP-jének a 6 százalékát tették ki az egyéb időszakokra jellemző durván 1-3 százalékhoz képest. Az olaj, a gáz és a szén a világ energiafogyasztásának kb. 80 százalékát teszik ki, míg a bányászott fémek 41 százaléka vasérc és réz. Bármely fundamentális átalakulás ennek az 5 ásványkincsnek a piacán a világgazdaságra is jelentős hatással van. Ha pedig tényleg egy technológiai forradalom peremén állunk, akkor az a gazdaság egy ilyen jelentős ágazatát sem hagyhatja érintetlenül.

A legutóbbi csúcs, a 2003 és 2015 közötti fellendülés elsősorban Kína növekedési ütemének köszönhető. Az ország iparosodásával párhuzamosan nőtt gazdaságának nyersanyagéhsége, amit az urbanizáció és az exportvezérelt gazdasága hajtott. 2015-ben Kína a világ szénkínálatának majdnem felét fogyasztotta el, vasércből némileg kevesebbre, a kínálat 40 százalékra tartott igényt. Mindössze 19 év alatt Kína kereslete a fent említett 5 ásványkincs iránt gyorsabban növekedett, mint a világ kereslete 40 év alatt. És mivel Kína növekedésének felgyorsulásakor ezeknek az ásványi anyagoknak a kínálata korlátozott volt, óriási beruházások indultak a kínálat bővítésének érdekében.

Mind az olaj- és gázipar, mind a bányászat új erőre kapott, hiszen a Kína fellendülését megelőző időszakban az ezekben az iparágakban történt beruházások stagnáltak. A kínai kereslet növekedése és az ezzel együtt emelkedő nyersanyagárak lehetővé tették, hogy a nagy olaj- és gázipari, illetve bányászati vállalatok korábban túl költségesnek gondolt kitermelési formákba/technológiákba is belekezdjenek. Ma már teljesen természetesnek tűnik a mélytengeri olajfúrás, vagy a palaolaj-termelés az USA-ban vagy Kanadában, amelyek a magas nyersanyagárak mellett életképessé váltak.

A jelentős beruházások ellenére alacsony a termelékenység

A kínai kereslet által fűtött nyersanyagszektor több mint 10 évig élvezte a növekvő kereslet hatását, ugyanakkor ennek az időszaknak mégis igencsak megtépázottan mondanak búcsút, amely elsősorban az iparág termelékenységének csökkenésével áll összefüggésben.

Az olaj- és gáziparban 2004 és 2014 között a termelékenység évente 12 százalékkal, míg a bányászatban ugyanezen időszak alatt évente 4 százalékkal csökkent. A termelékenységcsökkenés több tényező együttes hatásának eredménye: nehezebben elérhető és így költségesebben kitermelhető tartalékok megnyitása, a kitermelő cégek által használt szolgáltatások és eszközök árának emelkedése és a tőke hatékony felhasználásának mellőzése is hozzájárult a termelékenység csökkenéséhez.

A tradicionális energiahordozók ma egyre jelentősebben szembesülnek az alternatív energiahordozókkal, mint versenytársakkal, növekedésre számíthatunk az energiahatékonyságban, a kilátásaikat pedig az sem segíti, hogy az utóbbi évek keresletét hajtó Kína ma már egyre inkább áll át a szolgáltatások és fogyasztás által hajtott növekedésre. Egy újabb Kína felemelkedése a nemzetközi gazdaságban pedig elég valószínűtlen. Talán korai lenne még a hagyományos ásványkincsek korának alkonyát jósolni, az viszont elég valószínűnek tűnik, hogy az 1980-as és 2000-es évek fellendüléséhez hasonló korszakot nem fogunk látni.

A technológia a kulcs a versenyképességhez

A tradicionális energiahordozók alkonyát gyakran hozzák összefüggésbe a technológia fejlődésével. A feltételezés jogos, hiszen ma már energiát állíthatunk elő a nap, a víz, a szél erejéből, egyre közelebb kerülünk az elektromos meghajtású autók megfizethetőségéhez és az energiahatékonyság terén is újabb és újabb eredményeket ér el a világ. Ugyanakkor a technológia az olaj- és gázipart, illetve a bányászatot sem hagyja érintetlenül, és ahogy fentebb említettük a termelékenység növelésével további lehetőségek nyíltak meg és nyílhatnak meg a jövőben ezen iparágak számára.

Mivel a kereslet további drasztikus növekedése valószínűtlennek tűnik az olaj- és gázipari termékek iránt, a szektor egyre inkább rákényszerül a versenyképességének javítására, amelynek kulcsa a termelékenység növelése. A szektor jelentős eredményeket érhet el a már ma elérhető technológia segítségével. Az olaj-és gázipar a robotok és drónok használatával jelentős költségeket spórolhat meg, hiszen ezek a technológiák azonnal képesek a meghibásodások jelzésére, és azonnali, gyors javítására. Jelentős tér áll még a digitalizáció és a valós idejű adatgyűjtés előtt, amelyek által csökkenthetőek a javításra, felújításra szánt összegek. A bányászatban a geológiai szenzorok képesek a bányászott fémek tisztaságának ellenőrzésére, és a további kitermelés irányának meghatározására csupán a kövek minőségének feltérképezésével. Ezek pedig csupán azok a technológiák, amelyek már ma elérhetők az iparág számára, a most fejlesztés alatt álló technológia pedig további kapukat nyithat meg. A legizgalmasabbak közé sorolhatók az olajiparban a repesztéses technológia hatékonyabbá tételére tett kísérletek (jelenleg ezzel a technológiával a palakészletek mindössze 10 százaléka érhető el) vagy a bányászatban az „egzotikus készletek” kitermelése például a tengerek mélyéről, sőt az űrből.

**

Az olaj-és gázipar, illetve a bányászat hatékonysága folyamatosan romlott az elmúlt évtizedben. Az energiaipar azonban jelentős változások előtt áll, de a lehetőség az átalakulásra nem csupán az alternatív energiahordozók számára, hanem a tradicionális nyersanyagok előtt is nyitva áll. A technológia ugyanis mindenki számára elérhető, elegendő és megfelelő helyre szánt tőkével pedig az eddigi termelékenységbeli csökkenő trend a visszájára fordítható, amely az olaj-és gázipar, illetve a bányászat versenyképességének lételeme az erősödő versenyben.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr2012779244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) koronavírus (4) Koronavírus (6) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása