Az európai energiafogyasztást 16%-ban még mindig szénnel biztosították 2015-ben. Bár ez az egyetlen fosszilis energiaforrás, amivel kicsit bőkezűbben látta el a természet Európát, pechünkre ez egyben a legszennyezőbb is. Ráadásul nem elég idehaza bezárni a szénerőműveket, ha a szél átfújja a szomszédoktól a kormot!

A Sandbag nevű londoni szervezet érdekes ábrát hozott nyilvánosságra nemrég, ami az EU-s szénerőművekből eredő légszennyezési helyzetet mutatja térképen. Ez az ábra egész pontosan a 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű szállópor (PM2.5) mennyiségét mutatja, 2015-ös adatok alapján. Jól látható, hogy a híresen szénerőművekre alapozó Lengyelországban milyen magas a PM2.5 koncentráció, valamint Németország, Csehország, Románia, Bulgária vagy Spanyolország egyes részein, de Magyarország helyzete sem túl biztató. Kaptunk is emiatt egy ejnye-bejnyét Brüsszelben.

A Sandbagnél a légszennyezettség térképet a szénerőművi kibocsátási adatok és az időjárási viszonyok modellezése alapján hozták létre, vagyis figyelembe vették, hogy egy adott régió nem csupán a közeli szénerőművek közvetlen szennyezéséből részesül, de a szél is messzire tudja vinni a kormot. (Itt van erről egy videó.)

Magyarországgal kapcsolatban is szolgálnak érdekes következtetésekkel. A modellezés eredményei alapján a Mátrai Erőmű évente 200 ember korai halálát okozza (főleg stroke, szívbetegségek, krónikus tüdőbaj vagy tüdőrák által), de ebből csak 10 él ténylegesen Magyarországon, a többi halált a korom szelek szárnyán más országokban okozza, pl. 40-et Lengyelországban, 20-at Németországban. Ugyanakkor Magyarországon évente összesen 700 ember korai halálát okozzák az EU szénerőművei együttvéve, amiből 350 a lengyel szénerőműveknek és az onnan fújó szeleknek tulajdonítható. Megy tehát az adok-kapok, a szél és a korom nem tiszteli az országhatárokat, amiből nettó vesztesként jövünk ki. Ebből a szempontból Franciaország áll a legrosszabbul, amelynek szénerőművei 390 korai halálért felelősek, miközben náluk a külföldi hatással együtt összesen 1380-an halnak meg évente. Németország és Lengyelország viszont nettó „exportőrök”, hiszen Németországban 3630 a szénerőmek okozta éves korai halálozás, míg a német szénerőművek Európában összesen 4350 korai halálesetet okoznak, a lengyel esetben ezek a számok 1860 hazai és 5830 európai haláleset.

A Sandbag egyébként azt képviseli, hogy az EU-ban legjobb lenne mielőbb kivezetni a szénerőműveket, csakúgy, mint a CAN Europe, vagy az End Coal globálisan, ami az egészségünknek és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek is jót tenne. Igaz, közben a szénnel való olcsó áramtermelés kiváltása növeli a villanyszámlát, mint ahogy arra pl. a kanadai Albertában a szénszövetség is figyelmeztet. Szerintük a villanyszámla kb. háromszorozódna, ha nem használnának szenet. Ott 2030-ra tervezik a szénerőművek bezárását, amelyek jelenleg az albertai áram mintegy felét termelik. Az EU-ban egyébként 2016-ban mintegy 300 szénerőmű működött, amelyek bezárása több országban is zajlik, különösen Németországban (van miből válogatni), de másutt is tervben vannak szénerőmű bezárások a közeljövőben, kormányok is támogatják a folyamatot. A szénerőművek bezárása komoly kihívást jelent, hiszen 2015-ös adatok szerint az EU energiafogyasztásának 16%-át a szén fedezte, megelőzve a nukleáris energiaforrást is. Mivel ez utóbbit is bezárásra ítélték Németországban, a szén és nukleáris kivezetés együtt már óriási feladat elé állítja az energia ipart, ahogy azt például Németország esete mutatja, nem is mindig sikeres. A kieső termelést alapvetően gáz-, biomassza-, szél- és naperőművek vehetik át.