Ami a dróton átfér

A megújuló energiaforrások bőségesek, csak sajnos nem mindig ott, ahol a leginkább kellene. Európában például a tengerpartokon fúj a legtöbbet a szél, délen süt a legtöbbet a nap, és Norvégiában vannak a legjobb körülmények vízerőművek és víztárolók építéséhez. Ezek összekötésével közelebb jutnánk az áhított megújuló áramtermelés arányának növeléséhez.

Image result for china wind electricity cartoon

 

Vannak is futó projektek az áramszállítási kapacitások bővítésére, mint pl. a Norvégiát Németországgal összekötő új 525 kV-os vezeték 700 km hosszan 500 millió euróból, vagy a Norvégiát az Egyesült Királysággal összekapcsoló vezeték 720 km-es tengeri szakasszal 2000 millió euróból, vagy az olasz-montenegrói 500 kV-os vezeték 375 km-es szakasza 800 millió euróból, de tervben van egy Olaszországot Tunéziával összekötő vezeték építése is 2500-2900 millió euróból. A beruházások célja gyakran a határkeresztező kapacitás bővítése, az ellátásbiztonság javítása, illetve a megújuló áramforrások jobb kihasználása, eljuttatása onnan, ahol sokat fúj a szél vagy süt a nap, oda, ahol igény van áramra vagy ahol tárolható az áram (pl. Norvégia vízlépcsőiben). A projektek átfutási ideje elég hosszú tud lenni, a North Link ötlete 2003-ban merült fel, a megvalósulási tervek elkészítése 2009-ben kezdődött, idén indul a tengeralatti kábelfektetés, a várható üzemkezdet pedig 2021.

 

1. ábra: épülő villanyvezetékek az EU-ban 2. ábra: engedélyezés alatt lévő villanyvezeték tervek

       

 

Hasonló a helyzet Kínában, de ott egy nagyságrenddel nagyobb méretek jellemzők. Most épül egy új, 3284 km-es, 1100 kV-os, ultra-nagyfeszültségű, egyenáramú villanyvezeték Changji (Xinjiang) és Guquan (Anhui) között, ami Kína észak-nyugati részét köti össze a dél-keletivel. Ez a távolság nagyjából a Lisszabon-Helsinki távnak felel meg. A transzformátorokat egyébként a Siemens szállítja, állításuk szerint ez a feszültség rekord magasnak számít, és a méretek is megdöbbentők.

 

 3. ábra: Az új, 1100kV-os, épülő villanyvezeték

 

4. ábra: A Siemens 1100kV-os megoldása          5. ábra: A transzformátorállomás Guquanban

    

 

Kína energia, és azon belül áram éhsége szinte kielégíthetetlen, miközben főleg szénalapú energiarendszerének megvannak a maga környezeti hátrányai. A megújuló forrásból származó áramtermelés bővítése ezért ott is kiemelten fontos. Európához hasonlóan Kínában sem ott fúj legjobban a szél és süt a legtöbbet a nap, ahol a legnagyobb az áramigény. A szélerőművek kihasználtsága és a napsütéses órák száma inkább észak-keleten és nyugaton a legnagyobb, miközben a legnagyobb áramfelhasználás a sűrűbben lakott, fejlett ipari területekre jellemző, amelyek viszont keleten, dél-keleten vannak. Ezen az sem segít, hogy még a szénlelőhelyek eloszlása és a vízerőművek elhelyezkedése is hasonló mintát követ. Így a dél-keleti és keleti, nagy áramigényű tartományok jellemzően nettó áramimportőrök, míg az északiak, nyugatiak és belső részek áram exportőrök. Ezen földrajzi adottságok áthidalásához nagy szükség van az áramhálózat fejlesztésére, amit a hatalmas kapacitásigény miatt ultra-nagyfeszültségű vezetékekkel erősítenek meg.

A fenti Changji és Guquan közötti ultra-nagyfeszültségű vezeték példája csak egy a tucatnyi közül, amelyek már elkészültek vagy tervben vannak. A nagyfeszültségű, nagy távolságokra történő áramszállításban Kína már komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A szállítás során felmerülő veszteség csökkentésére az ultra-nagyfeszültségű, egyenáramú technológiát alkalmazzák, amire a Wikipédia szerint 2009-ben egy 88 milliárd dolláros tervet hirdettek meg.

 

 6. ábra: Kína szélenergia potenciálja                               7. ábra: Kína napenergia potenciálja

  

8. ábra: Kína szénkészleteinek eloszlása          9. ábra: Kína vízerőműveinek eloszlása

   

10. ábra: Kína áramforgalma     11. ábra: Kína ultra-nagyfeszültségű villanyvezeték hálózata

   

 

A kínai megújuló energiapotenciál elvi határa olyan nagy, hogy pusztán a szélenergia akár az ország teljes áramigényét is el tudná látni. Elvileg. Ehhez persze elég sok beruházásra lenne szükség mind szélerőművekbe, mind pedig áramhálózat fejlesztésre. Egyelőre ott tart a dolog, hogy a szélerőművek áramát nem győzik elszállítani a fogyasztókhoz, így gyakran hiába fúj a szél, le kell őket állítani. Egy szélsőséges példa, hogy 2016-ban az északi Gansu tartományban a szélerőművek kapacitásának 43%-a ment kárba. 2016-ban országosan még 17% volt a kárbament szélerőművi mennyiség, 2017. első felében 13,6%, a harmadik negyedévben 12,2%, és emiatt több északi tartományban is korlátozzák a szélerőmű beruházásokat, megpróbálva máshova átterelni azokat, ahol ugyan kevesebbet fúj a szél, de a termelés nagyobb része hasznosítható. Perek is kísérik az ügyet, ahol beruházók vádolják a helyi vezetést azzal, hogy az adminisztratív eszközökkel valójában a meglévő szenes érdekeltségeket védik. Törvény írja elő, hogy az áramszolgáltató a hálózati kapacitás határáig vegye át az összes megtermelt megújuló áramot.

Attól még nagyon messze vannak, hogy kiaknázva az elvi lehetőségeket, pusztán szélerőművekkel lássák el az ország áramigényét. 2017-ben az áram 69%-át szénből állították elő, emellett a vízerőműveknek volt még szabad szemmel is látható részesedése. Egyelőre a kapacitásnövekményt is a fosszilis források dominálják, bár százalékosan a megújulók vezetnek. A kínai nagyságrendeket azért jól érzékelteti, hogy a 2017-es megújuló áramtermelés éves növekménye 149 TWh volt, ami összemérhető a német megújuló áramtermelés 2017-es 217 TWh-s teljes szintjével.

 

 12. ábra: Kína áramtermelése energiaforrás szerint

13. ábra: Kína áramtermelésének növekménye energiaforrás szerint

 

 

Mindenestre azt remélik, hogy az áramhálózat fejlesztésének köszönhetően 2020-ra megszűnik majd ez a látványos pazarlás. Kína nem tétlenkedik, 2016-ban a világ megújuló energia kapacitásnövelésének 40%-át adta, a növekedés látványos. Az IEA szerint 2010-2016 közötti időszakban évente átlagosan 77 milliárd dollárt költöttek megújuló áramkapacitás bővítésre, míg szénerőművekre ugyanezen időszakban évi 35 milliárdot, de 2017-2025 között a megújulókra további évi 84 milliárdot fognak költeni, míg szénerőművekre már csak évi 12 milliárdot. A 2017-2040 közötti időszakban a teljes beruházási összegek a megújulók esetén 2025 milliárd dollárt fognak kitenni, szén és gázerőművekre csak 253 milliárd dollár, míg áramhálózatra 1882 milliárd dollár a várható költés.

Messze van még a tiszta áram álma, dollárok ezermilliárdjai, kilométerek tízezrei, valamint megavoltos és terawattos mutatók jelzik majd a résztávokat, mire a megújuló források átveszik majd a dominanciát, de látszik, hogy van haladás.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr6013692610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japan (3) Japán (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása