Ki fogja eltartani az egyre öregedő népességet?

Annak ellenére, hogy a népesség öregszik és csökken a munkaképes korú népesség, az aktivitási ráta jó néhány fejlett országban emelkedni tudott az elmúlt 20 évben. Általában – tehát azokra az országokra is, ahol az aktivitási ráta csökkent – igaz, hogy a nők és az idősebb (55 éven felüli) korosztály munkapiaci részvételi aránya látványosan nőtt, míg a fiataloké (15-24 évesek) csökkent. Az aktivitási ráta emelkedésében az is kulcsszerepet játszott, hogy az egyes országok milyen gazdaságpolitikai megoldásokat választottak a munkavállalási kedv növelésére.

 

Képtalálat a következőre: „women in work cartoon”

Már egy ideje tudjuk, hogy lassuló népességnövekedés, növekvő várható élettartam és az öregek egyre nagyobb száma vár ránk. Ez globális probléma, még ha a fejlett országokban hamarabb is jelentkeznek az emiatti feszültségek, mint a fejlődőkben. Aggódunk is a várható potenciális gazdasági növekedés mértékéért, hiszen az öregek jellemzően kevésbé aktívak a munkaerőpiacon és aggódunk a társadalmi biztosítási rendszerek fenntarthatóságáért is. Az IMF egy egész fejezetet szentelt a témának legutóbbi gazdasági kitekintésében.

Kezdjük a tényekkel. A népességnövekedés lassulása nemcsak a fejlett országok sajátja, hanem globális folyamat. Hasonlóan a népesség öregedéséhez. A dinamikák azonban természetesen különböznek (ld. 1. ábra).

 

  1. Ábra Népességnövekedés és az időskori függőségi ráta alakulása (1960-2050)

 

Forrás: IMF World Economic Outlook, April 2018  Megjegyzés: kék vonal: medián, kék sáv: interkvartilis tartomány (azon középső tartomány, amelybe a minta elemeinek fele esik, a „középső 50%”)

 

Az elmúlt évtizedben a népesség öregedése érezhetően felgyorsult a fejlett országokban, mivel a II. világháborút követő években született, kiugróan nagyszámú korcsoport nyugdíjkorhoz érkezett. A fejlett országokban az időskori függőségi ráta (vagyis a 65 éven felüliek aránya a keresőképes 20-64 éves korosztályhoz képest) a medián országban a 2008-as 27%-ról 34%-ra nőtt napjainkra. A demográfiai trendeket kivetítve, ez az arány 2050-re 55%-ra nőhet. Ez azt jelenti, hogy jelentősen lecsökken a munkaképes korú népesség száma és ezzel egyidőben megnő a rajtuk lévő teher az idősek ellátásában (felosztó-kirovó nyugdíjrendszert feltételezve).

A fejlett országok aggregált aktivitási rátája (vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya a 15-74 éves korú népességen belül) viszont nem igazán változott az elmúlt 30 évben. Ugyanakkor az országok között jelentős különbségek figyelhetők meg és jó néhány ország (pl. Németország, Dél-Korea, Hollandia vagy Spanyolország) 5 százalékpontnál nagyobb mértékben tudta növelni a lakosság aggregált munkapiaci részvételi arányát 1985 és 2015 között. A 2. ábrán azt látjuk, hogy a 2008-2016-os (válság óta eltelt) időszakban hogyan változott az aktivitási ráta. 

 

  1. ábra Aktivitási ráta változása a 20 legnagyobb népességű fejlett országban 2008-2016 között

Forrás: IMF World Economic Outlook, April 2018

 

Két érdekes megállapítást is tehetünk az adatok alapján. Egyrészt az országok között az aktivitási rátákban konvergenciát látunk, tehát a viszonylag stabil átlaghoz jóval kisebb szórás tartozik napjainkban (ld. 3. ábra). Azt is kijelenthetjük, hogy ez elsősorban a korábban alacsonyabb aktivitási ráták emelkedésével magyarázható.

 

  1. ábra Aggregált aktivitási ráta alakulása (1985-2015)

Forrás: IMF World Economic Outlook, April 2018, Megjegyzés: fekete vonal: medián, szaggatott vonal: népességgel súlyozott átlag, szürke sáv: interkvartilis tartomány (azon középső tartomány, amelybe a minta elemeinek fele esik, a „középső 50%”)

 

Másrészt pedig, bár az aggregált mutatóban akár nagy különbségeket is láthatunk, az egyes részcsoportokon (nem vagy korcsoport szerinti bontásokon) belüli tendenciák meglepően hasonlóak a fejlett országokban (ld. 4. ábra). A nők és az idősebb (55 éven felüli) korosztály munkapiaci részvétele látványosan nőtt, míg a fiataloké (15-24 évesek) csökkent.

 

  1. ábra Aktivitási ráta alakulása nemek és korcsoportok szerint (1980-2015)

Forrás: IMFBlog: Wanted: Policies to Encourage and Enable Work in Advanced Economies

 

A nők munkapiaci részvételi aránya szinte minden országban nőtt, azonban eltérő mértékben. Azokban az országokban volt nagyobb a növekedés, ahol alacsonyabb volt az induló, 1985-ös aktivitási ráta, tehát ahol korábban hagyományosan inkább a háztartást vezették a nők (pl. Spanyolország, Írország). Ez magyarázza nagyrészt az aggregált mutatók konvergenciáját is. Emellett a nők nagyobb arányú munkába állása összhangban van a kétkeresős háztartások arányának növekedésével. Tehát nem arról van szó, hogy a szingli életmód előretörése vagy a kenyérkereső szerep megváltozása (nő tartja el a családot, beleértve a férjet is) állna a háttérben.

A férfiak hagyományosan jóval magasabb munkapiaci részvételi aránya ezzel párhuzamosan enyhén csökkent. Ennek fő oka az öregedés, kisebb mértékben pedig a gazdasági válságot követő lassabb gazdasági növekedés miatti ciklikus hatás. Leginkább a legalacsonyabb képzettségűeket érintette az aktivitási ráta csökkenése, ami részben a növekvő automatizálásnak is köszönhető, az ő munkájuk helyettesíthető legkönnyebben robotokkal.

A fiatalok munkapiaci részvételi aránya elsősorban azért csökken, mert tovább ülnek az iskolapadban. A korosztályon belül nő azoknak az aránya, akik az emberi tőkéjükbe akarnak beruházni. A magasabb végzettség ugyanis relatíve növeli a későbbi foglalkoztatási esélyt és a várható kifizetések nagyságát is. Azoknak az aránya, akik se nem foglalkoztatottak, se nem munkanélküliek vagy iskolába sem járnak, alacsony és stabil.

Az idősek munkapiaci részvételi aránya ugyanakkor jelentősen nőtt. Ez különösen igaz az 55-64 éves korosztályra, de a 65 év felettiek is tovább dolgoznak, mint a 90-es években. Ez elsősorban a megnövekedett várható élettartammal magyarázható és a nyugdíjkorhatárok fokozatos kitolásának.

Az IMF tanulmánya azt vizsgálta, hogy a különböző lehetséges magyarázatok (demográfiai trend, gazdasági ciklus, képzettségi megoszlás, technológiai fejlődés, adózási eltérések és nem utolsósorban a szakpolitikák) milyen szerepet játszottak az egyes részcsoportok aktivitási rátájának alakulásában (ld. 5. ábra). Azt látjuk, hogy azokban a csoportokban, ahol leginkább növekedett az aktivitási ráta (nők és idősek), a legfontosabb magyarázó tényezők ugyanazok voltak. Leginkább az „oktatás” szerepe szembetűnő: a közép- és felsőfokú végzettségűek aktivitási rátája jóval magasabb, mint az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőké. Az ún. strukturális tényezők (szolgáltatás szektorban foglalkoztatottak aránya a feldolgozóiparhoz képest, városiasodás foka, kereskedelemi nyitottság) szerepe is jelentős lehetett. És kulcsszerep jutott a munkapiaci szakpolitikáknak is. A munkaerő magasabb adóterhelése és a nagylelkűbb munkanélküliségi juttatások csökkentik a munkakínálatot. Ugyanakkor növelik az aktivitási rátát a munkanélküliek álláskeresését célzó támogató programok, az aktív munkapiaci programok, de a külföldiek sikeres integrációja is. A nők munkavállalását a rugalmas munkavégzés lehetővé tétele, a jobb gyermek-elhelyezési lehetőségek segítik. Az idősek esetében a nyugdíjkorhatár és az elérhető nyugdíj juttatások mértéke a döntő.

 

  1. ábra Aktivitási ráta változását magyarázó tényezők (1995-2011)

Forrás: IMFBlog: Wanted: Policies to Encourage and Enable Work in Advanced Economies

 

Ha csökken a munkaképes korú népesség, ezt részben ellensúlyozni lehet azzal, ha a kisebb népességen belül arányaiban több ember hajlandó munkát vállalni. Az aktivitási ráta növekedése nem oldja meg a demográfiai trendek miatti problémákat, de könnyítheti a terhek elkerülhetetlen újraosztásának átmeneti időszakát. Márpedig jelentős potenciál van még a fejlett országok többségében a munkavállalási kedv növelésére, még ha az Európai Unió országaiban az átlagnál jellemzően jóval magasabb az aggregált mutató (6. ábra). 

 

  1. ábra Aktivitási ráta az EU országaiban

Forrás: Eurostat

 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az aktivitási ráta további növekedését elsősorban a nők munkavállalásának ösztönzésével lehet elérni, amiben a gazdaságpolitikai eszközök megfelelő megválasztása is jelentős szerepet játszik. A közép- és felsőfokú végzettségűek arányának növelése, a rugalmas munkaidős megoldások és a célzott családtámogatás mind olyan megoldások, amik jelenlegi tudásunk szerint javíthatnak a helyzeten.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr2113851816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Irán (7) Iran (4) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása