Guruló Hordó

Klímaváltozás – néhány alapvetés

2012.04.23. 12:05 Zsoldos István (Zsopi)

Néhány dolgot jó az elején tisztázni, és azoknak, akik az olaj/gáz/energia szektorban dolgoznak, érdemes világossá tenniük, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Ha valaki klímaváltozás-szkeptikus álláspontot várt, ki fog ábrándulni, ugyanakkor a ”sötétzöld” gondolkodás is viszonylag távol áll tőlünk – leginkább azért, mert nem vezet célra.

 

  1. Az üvegházhatást okozó gázok aránya ténylegesen emelkedik a légkörben, és ezt az emberi tevékenység okozza. A széndioxid aránya a légkörben az ipari forradalom előtt 280 ppm (milliomod rész) volt, ez mostanra kb. 390 ppm-re emelkedett. (a legutóbbi értéket itt lehet megtalálni: http://co2now.org/). Ez az érték évente kb. 2 ppm-mel emelkedik. Ezen nem érdemes sokat vitatkozni, de a klíma-szkeptikusok közül van, aki azt állítja, hogy nincs is emelkedés, vagy, hogy ez nem az emberi tevékenység eredménye.
  2. A széndioxid és más üvegházhatású gázok arányának emelkedése a légkörben előbb-utóbb a klíma felmelegedéséhez vezet. Ez alapvetően fizika, és elég nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy így van, még ha egyik évről a másikra a hőmérséklet szokásos kiszámíthatatlansága ezt el is fedi. Ennek ellenére ezt nagy előszeretettel kérdőjelezik meg azok, akik nem hisznek az egész klíma-dologban.
  3. Ugyanakkor a klímaváltozás pontos mértéke és sebessége nagyon bizonytalan. A légkör egy nagyon bonyolult rendszer, és több pozitív és negatív visszacsatolás is létezik. Néhány visszacsatolás lassítja a klímaváltozást – például az óceánok az emberiség által kibocsátott széndioxid felét elnyelik. Ugyanakkor vannak pozitív visszacsatolások is – az olvadó jég sötétebbé teszi a felszínt, amely jobban elnyeli a napsugarakat és így gyorsítja a felmelegedést. És lehetnek olyan „átbillenési pontok”, amelyek gyors, elszaladó klímaváltozást eredményezhetnek (az eddig örökké fagyott mocsarakból az olvadáskor felszabaduló metán okozhat ilyen hatást).
  4. A bizonytalanság a cselekvés mellett szóló érv, nem ellene. Minél nagyobb a bizonytalanság, annál nagyobb az esélye annak, hogy katasztrofális klímaváltozás következik be. Ezt a mindennapi gondolkodásunkkal elég nehéz felfogni, az átlagember tendenciózusan figyelmen kívül hagy jópár kis valószínűségű, de nagy hatású eseményt, és a klímakatasztrófa ilyen. A bizonytalanság azt is nehézzé teszi, hogy a kockázatokat közérthető nyelven fogalmazzuk meg. A klímakonferenciákon bevezetett 450 ppm CO2 illetve 2 C fok melegedési határ arra jó csak, hogy valahogy megfoghatóbbá tegye a kockázatokat. De persze semmi garancia nincs arra, hogy elkerülünk egy klíma-katasztrófát, ha ezen a szinten belül maradunk, mint ahogy arra sem, hogy az biztosan bekövetkezik, ha ezeket a szinteket túllépjük. ”Csupán” arról van szó, hogy a kockázatok folyamatosan emelkednek a nagyobb CO2 koncentrációval, és a kutatók húztak egy vonalat, ami még elfogadhatónak tűnt.
  5. A klímaváltozás az emberekről szól, és nem a ”bolygóról” vagy a ”természetről”. A Föld sok klímaváltozáson ment már keresztül történelme során, és néhány ezek közül valószínűleg elég gyors volt. Volt legalább 5 nagy kihalási esemény, és a Föld éghajlata a ”hógolyó” és az ”üvegház” között ingadozott, az élet mégis megmaradt rajta. Jó eséllyel gondolhatjuk tehát, hogy a földi élet valahogy tovább menne az emberek okozta esetleges pár fokos klímaváltozás után is, a kérdés az, hogy az emberek túlélnék-e. Az utóbbi 10 ezer év viszonylag stabil klímája a kivétel volt a Föld életében, azonban az emberi civilizáció ehhez a kivételhez szokott hozzá. A gyors klímaváltozás miatt összeomolhat az emberi civilizáció azon képessége, hogy nagy mennyiségben élelmiszereket és egyéb hasznos dolgokat állítson elő a maga számára. Az emberek tömeges kihalása valószínűleg sokkal előbb következne be, mint sok más faj kihalása. Vagyis elsősorban önző okokból érdemes az emberiségnek a klímaváltozással foglalkoznia.
  6. A klímaváltozás nem egy könnyen megoldható kérdés, és az, hogy eddig még nem sikerült megoldani, nem egy nagy összeesküvés eredménye. Sok széndioxid kibocsájtó esetében nagymértékű inerciával találkozhatunk – az erőművek például milliárd dollárokba kerülhetnek, és évtizedekben mérhető az élettartamuk. Általában is jó dolog lenne, ha a társadalmak és a gazdaságok nyitottabbak lennének a változásra, mint amennyire most azok, de jelenleg szinte lehetetlen az energia infrastruktúra gyors megváltoztatása. Ami szintén fontos, a jelenlegi CO2 mentes energia-technológiák valamilyen fontos szempontból (ez általában a költség) alacsonyabb rendűek a széndioxidot kibocsátókhoz képest. A széndioxid kibocsájtás a legjobb esetben is csak lassan fog csökkenni.
  7. A klímaváltozás problémájára lesz megoldás – valamilyen módon. Mi elfogultak vagyunk, és azt szeretnénk, ha a megoldás magában foglalná az emberi civilizáció és prosperitás fennmaradását (hogy az emberiség túléléséről ne is beszéljünk). Hogy ez lehetséges legyen, az emberiségnek hosszú távon (évtizedek során) a széndioxid nettó kibocsájtását meg kell szüntetnie. Amíg ez megtörténik, addig kockázatokat futunk, és egyensúlyozunk ezen kockázatok esetleges kárai és a csökkentésük költségei között. Lehetséges, hogy az egyensúlyozást elvétjük. Nem csoda, hogy sokan inkább tagadják az egész problémát, mint hogy ezt belássák, mert nem egy kellemes gondolat.
  8. A klímaváltozás problémáját nem az fogja megoldani, hogy kevesebbet fogyasztunk. Az emberek, ha választási lehetőségük van, sokkal több energiát és egyéb dolgot fogyasztanak, mint ami kompatibilis lenne a nulla nettó CO2 kibocsájtással. A morális ráhatás nem lesz hatékony, és a diktatúra, még egy zöld diktatúra sem jó ötlet. Csak a technológia fejlődése képes a megoldásra, és ebben kell az emberiségnek jobbnak lennie (valamint a klímatudományban, hogy jobban lássuk a kockázatokat). Mivel a klímaváltozás szorosan kapcsolódik a fogyasztás és a nemzetek és generációk közötti elosztás kérdéseihez, ezért az alapvetően politikai ügy, és az is marad. Mégis, a közgazdászok és klímakutatók fontos iránymutatást adhatnak a politikusoknak, a kockázatok felmérésében, minimalizálásában, és a hatékony megoldási módok támogatásában.
  9. A klímaváltozás hosszú távú probléma, több évtizedes időtávval. Nem az számít igazán, hogy idén vagy jövőre csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Sőt, ha a jövőben sokkal több kibocsájtás csökkenést tudunk majd elérni, mert az olcsóbb, akkor a jövőben érdemes elkölteni a véges rendelkezésre álló erőforrásainkat, és nem most. Ugyanakkor az optimális kibocsájtás csökkenési pályához meg kell becsülnünk, hogy a jövőben mennyibe kerül majd a csökkentés, és hogy vajon a társadalom mit lesz hajlandó finanszírozni. Mi több, a létező energia-infrastruktúra üzemeltetőinek részérdeke az, hogy a meglévő eszközeiket évtizedekig üzemeltessék – ez lelassíthatja a változás sebességét a jövőben. Egyáltalán nem könnyű kiszámolni, hogy mi a teendő, ezért is gyanús az, ha valaki nagyon határozott a kérdésben.

 

Ennyit röviden az alapállásunkról; klímaügyekről ezeket figyelembe véve írunk majd a továbbiakban is.

 

 

magyar klímaváltozás széndioxid

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr214468166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger