Guruló Hordó

Mi drágult legjobban a válság óta?

2013.01.17. 10:06 varghaps (Vargha Péter Simon)

A tej, kenyér, a sertészsír, netán a benzin, a gázár vagy az áram ára? A fodrász, a BKV-jegy vagy a Magyar Nemzet? Az emlékeink sokszor csalnak: ha nem hiszed, nézd meg, mit mutatnak a számok!

Ha bárkit megkérdezünk, valószínűleg felül fogja becsülni, hogy mekkora általában az árak növekedésének üteme. Az áremelkedések valahogy jobban megmaradnak a fejekben, mint amikor valaminek nem változik, vagy csökken az ára. Gondoltad volna, hogy az elmúlt 5 évben a tej, vagy a félbarna kenyér ára csak 5%-ot emelkedett, szemben a kumuláltan 24%-os inflációval (tehát reálértelemben majdnem 20%-kal olcsóbb lett)? Van, aminek viszont 130%-kal emelkedett az ára.

A héten jött ki a KSH éves inflációs indexe: tavaly átlagosan 5,7%-kal nőttek az árak, decemberben 5%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A KSH egyes termékek árait is közli, a rövidkarajtól egészen a múzeumi belépőig, rengeteg ilyen termék árából épül fel a fogyasztói kosár, az árindex alapja.

A lenti posztban ezekből csemegézek, tehát a termékek árában 2008. január és 2012. december között bekövetkezett árváltozásokból (azon egyszerű oknál fogva, hogy a KSH most épp 2008 januárja óta közli a havi árakat). Ez a válság kitörése előtthöz képesti összehasonlítás.

Közben volt jó pár adóváltozás: az áfa például akkor még 20% volt, aztán a kormány felemelte 25, majd 27%-ra. Meg a forint is leértékelődött: egy euró 2008. januárban 255 forintot ért, míg 2012. decemberben 285 forintot (ez 11% gyengülés), a dollár 174-ről 218 forintra drágult (ez 25% gyengülés).

A párizsi bosszúja

Lássuk tehát a számokat (táblázat a poszt végén). A KSH által közölt termékek közül messze a legnagyobb mértékben, 130%-kal drágult a sertészsír. Itt valószínűleg a kínálat csökkenése is szerepet játszott. Ugyanis - szintén a KSH adatai szerint - jelentősen csökkent 2008 óta a sertéstartás – a termelők egy része lehúzta a rolót, és persze volt egy nemzetközi élelmiszeripari áremelkedés is eközben.

Más kérdés, hogy miért pont a sertészsír drágult jobban, mint mondjuk a sertéshús? Talán azért, mert a válságban a húsfogyasztás jobban csökkent, mint a zsír fogyasztása. Ezt a hipotézist erősítheti, hogy például a párizsi ára közel 50%-kal nőtt, jóval nagyobb mértékben, mint a hús, vagy a sonka ára. Válságban, csökkenő lakossági jövedelmek mellett azonos fogyasztási csoportban az olcsóbb termékek iránt nő meg a kereslet (a közgazdászok ezeket nevezik inferior jószágoknak).

mn_zsir.png

592 forint. Öt éve 340 forint volt.

A kép csak illusztráció. Forrás: Twistbrand.hu, mno.hu

 

Energiaárak: a forintgyengülés sokat rontott

Ne kerülgessük a forró kását, nézzük az energia-szektor árait. Legnagyobb mértékben a vezetékes gáz ára nőtt, decemberig mintegy 90%-kal. (Tehát az azóta bekövetkezett januári 10%-os csökkentéssel kb. 80%-kal). A gáznál egyértelmű, hogy nem most (illetve decemberben volt) „drága”, hanem 2008 elején volt olcsó (akkor még jövedelemtől függött az ára, a legalacsonyabb jövedelműek 40%-kal olcsóbban kapták, mint a magas jövedelműek). Közben a gázár is nőtt, és a forint is sokat gyengült a dollárhoz képest. 

A gáz – és általában az energiatermékek – ára a nemzetközi piacon, kereskedelemben alakul ki, másrészt a sok ezer kilométeres vezetékrendszert, a tárolást is meg kell fizetni. A 2000-es évek nagy részében ezeket nem fedezte a lakossági gáz ára. Most sem fedezi. (2008-ban a korábbiakhoz képest zárult az olló, mivel 2006-tól a gáz árát több lépcsőben emelték). 

2008 eleje óta a földgáz piaci ára forintban jelentősen nőtt: 2008 elején az orosz gáz egy köbmétere kb. 60-65 forintba került. Most az orosz képlet szerinti ár ennek több mint duplája, meghaladja a 130 forintot. Ugyanakkor már valószínűleg az oroszok sem ennyiért adják a gázt az EON-nak (hamarosan az államnak). De hogy pontosan mennyiért, azt nem lehet tudni - remélem, ha állami kézbe kerül, akkor ez az adat közérdekűvé válik, és publikálják!

A benzin és a gázolaj ára is nőtt (az 5 év alatt reálértéken mintegy 12%-ot, nominálisan 40%-ot), de az áremelkedés egyáltalán nem mondható kiugrónak. A benzin is tipikusan olyan termék, aminek csak az áremelkedésére szoktak emlékezni, a csökkenéseire nem.

Az áremelkedés oka egyrészt a 25%-os dollárgyengülés. Másrészt az olaj ára 20%-ot emelkedett, a Brent hordónként 92 dollárról 110 dollárra drágult. Emellett a jövedéki adó is jelentősen nőtt (amire nagyobb áfakulcs is rakódik), áfástul ez 28 forintot növelt a benzin, és 39 forintot a gázolaj árán (ezek az akkori átlagárhoz képest 10% növekedést jelentenek a benzinnél, 13%-ot a gázolajnál). Ebből ki lehet következtetni, hogy a finomítás és a kiskereskedelem árrése közben reálértékben csökkent…

A lakossági villanyár mindeközben nagyjából az inflációval megegyező mértékben nőtt. Ennek oka nagyrészt, hogy a nagykereskedelmi áramárak euróban csökkentek (ez elsősorban a visszaeső európai kereslet számlájára írható). Másrészt a rendszerhasználati díjakat az inflációnál kisebb mértékben hagyták csak növekedni az elmúlt években (még a 2013-as rezsicsökkentés előtt).

Van, aminek 10 éve nem nőtt az ára

Az elején már említettem, hogy a tej és a kenyér ára alig nőtt. Olcsóbb lett az ásványvíz is.  Ezenkívül olcsóbbak lettek általában a műszaki cikkek, a hűtőtől az LCD-televízióig – a forint árfolyamának gyengülése ellenére. Ezek azok a termékek, melyekből jóval kevesebb fogy a válság kitörése óta, és ahol a technológiai fejlődés miatt egyébként is gyors az árcsökkenés.

És változatlan maradt 2008 óta a Magyar Nemzet ára is. Igaz, ők már 2002 szeptembere óta, idestova 10 éve nem emeltek árat, 145 forintba kerül a lap. Lám, lám, nem kell itt mindenhol árat emelni…

Egyes termékek ára és árváltozása

Megnevezés

Ár forintban, 2012 december

Árváltozás 2008. január óta

Sertészsír, kg

894

130%

Vezetékes gáz

136

89%

Népszabadság, 1 db

220

86%

Symphonia cigaretta, 20 db, csomag

720

64%

Szemétszállítás (kuka), kuka

2160

60%

Férfi hajvágás, fő

1730

52%

Párizsi, kg

1260

46%

Őrölt kávé 250 g, csomag

693

44%

Csatornadíj, m³

376

43%

Gázolaj, liter

422

42%

Tojás, 10 db

430

39%

Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter

405

39%

Sertéscomb, kg

1340

36%

Propán-butángáz háztartási, pal.

5760

35%

Finomliszt, kg

179

35%

Világos sör,0,5 l, palack

183

32%

Gépsonka, kg

2210

30%

Vonaljegy, db

262

29%

Villamos energia, általános, 10kWh

486

26%

Multiplex mozijegy, szombat este, db

1330

21%

Bontott csirke, kg

804

20%

Taxi (km-díj), km

253

16%

Félbarna kenyér, kg

255

5%

Zsemle, 1 db

22

5%

Pasztőrözött tej, liter

230

5%

Magyar Nemzet, 1 db

145

0%

Ásványvíz, 1,5 l, palack

104

-6%

Alma, kg

228

-16%

LCD televízió (76-82 cm), db

90040

-46%

 

forrás: KSH.hu

magyar infláció gáz üzemanyag áram portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr165022237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger