A bőrünkön érezzük a klímaváltozást

Budapesten 1 fokkal nőtt az éves középhőmérséklet az utóbbi száz évben, és gyakoribbak a hőhullámok, mint korábban.

A klímaváltozás megoldását (sok egyéb mellett) az is gátolja, hogy a probléma nehezen megfogható, nehezen megfigyelhető. Általában a Földért aggódni nemes és önzetlen dolog, de az embereket jobban foglalkoztatja, hogy a saját közvetlen környezetükben mi történik.  Lássuk hát, mi történik itt, Magyarországon. 

nol_magyar_sivatag.jpg"Szemünk előtt alakul ki a magyar sivatag". Móricz Simon fantasztikus képriportja. Forrás: Népszabadság

Fenntartható fejlődés – a bullshit nélkül

Nemrég jelent meg a KSH friss kiadványa: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012. A cím alapján sokan, gondolom, leginkább elnyomnának egy ásítást. Hát igen, a fenntartható fejlődés kifejezés annyira elhasználódott, sokszor már-már a bullshit kategóriájába is került, hogy nem csoda, hogy ez a kiadvány sem váltott ki túl nagy visszhangot.

Pedig mindenképp megéri átlapozni. Nagyon informatív, ütős ábrák, nemzetközi összehasonlítások, kevés, de releváns szöveggel, mind a környezet, mind a társadalom elmúlt időszakban bekövetkezett változásairól. (Ja, és excel táblázatok is vannak hozzá.)

Biztosan többen vennék kézbe, ha a címe inkább Fenntartható fejlődés – a bullshit nélkül lenne, vagy egyszerűen: Hogyan élünk/halunk ma Magyarországon. Persze a vájt fülűeknek nem újdonságokról szól, de jó összefoglalás a tényekről, és talán pár meglepetéssel is szolgál.

Úgyhogy fogunk még a blogon mazsolázni belőle. De kezdjük talán a legfontosabbal, a globális fenntarthatóság kulcsproblémájával. A klímaváltozás, ahogy Magyarországon történik.

1 fokkal nőtt a középhőmérséklet 100 év alatt

Mert történik, ráadásul gyorsabban, mint általában a világon. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az éves középhőmérséklet trendje 1 fokkal emelkedett 1900 óta Budapesten. A világ csak átlagosan 0,7 fokkal lett melegebb ezalatt.

ksh1.png100 év alatt 1 fok növekedés Budapesten. Forrás: KSH.

Persze 1 fok talán nem is tűnik olyan soknak, de ha ebben az ütemben halad a szén-dioxid-kibocsátás, hamar meghaladjuk a bűvösnek tartott 2 fokos melegedést,  jöhetnek a krokodilok Skandináviában és a sivatag az Alföldön (Magyarországon a csapadékmennyiség csökkenése súlyos problémát okozhat. Az adatokból látszik, hogy a csapadékmennyiség is csökkent az elmúlt száz évben, lásd szintén a KSH kiadványt).

Ráadásul, mint már sokszor leírtuk, az átlagok változásánál fontosabb, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása is egyre gyakoribb. A lenti ábra mutatja, hogy Budapesten mostanában mintegy harmadával több a hőségnap (amikor 30 fok feletti az maximumhőmérséklet), mint száz éve. Hőhullámok, hosszabb hőségidőszakok is egyre többször fordulnak elő.

(Persze ez az idősor igen zajos, nagyok az átlagtól vett eltérések, ezért a trend sem túl erős. És egy technikai megjegyzés: egyszer egy klímakutató magyarázza el nekem, miért függ össze az idősor alapján  a trenden felül is  az, hogy tavaly hány hőségnap volt, azzal, hogy idén hány hőségnap lesz?)   

ksh2.pngTöbb a hőség, kevesebb a fagy. Forrás: KSH.

Ennyi riogatás után, veretes tanulságok helyett, ajánlom Zsopi pár hete írt posztját arról, hogy mikor lépjük át a szén-dioxid korlátot, kötelező olvasmány. És persze a KSH fenntartható fejlődés kiadványát.  

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr715333480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (7) energiaválság (3) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (7) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (49) gázár (3) gazdaság (9) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (5) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (3) infláció (4) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereslet (5) készletek (3) Kína (18) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (3) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (19) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (28) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása