Klímaváltozásról szkeptikusoknak…

Az ön repülőgépe csak 1% eséllyel zuhan le, kellemes utazást!

Klímaváltozás márpedig van. Akkor is, ha épp fűteni kell júniusban. És nem kell klímakutatónak lenni, hogy az embert meggyőzzék az érvek. Olvasóink előző posztunkhoz írt kérésére összeírtuk őket.

Szőke Diána, Vargha Péter Simon és Zsoldos István írása

A tudományos módszerrel el lehet érni a gyermekhalandóság 99,9%-os csökkentését és azt, hogy robotokat tudjunk küldeni a Marsra, és még sorolhatnánk. A tudományos módszerek tagadása viszont szélsőséges esetben akár az inkvizícióhoz is elvezethet. Szóval ezért szeretjük a tudományos módszert (vagy metódust) az alternatívákkal szemben – így a klímaváltozás kapcsán is. De ez egy kicsit mellékszál.

…rajtakapják a hipotézist a füstölgő pisztollyal a kezében

Egy dolgot szögezzünk le az elején. A tudományos módszerben hívők, és magunkat ide soroljuk, soha nem hisznek vagy vetnek el semmit 100%-os valószínűséggel. Azt csak a laikusok képzelik, hogy létezik olyan, hogy „tudományos bizonyíték”, amikor rajtakapják a hipotézist a füstölgő pisztollyal a kezében.  Ez megnehezíti a vitát azokkal, akik hajlamosak abszolútumokban gondolkodni, mert azonnal jön a vád, hogy persze akkor nincs is teljes konszenzus, stb., stb.

Szóval nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy járt-e ember a holdon, hogy nem kb. 4000 éve teremtették-e a világot, vagy, hogy vajon akkor is működik-e a gravitáció, ha éppen én próbálok meg leugrani egy magas épületről ejtőernyő nélkül. De vannak nagyon robosztus hipotéziseink ezekkel kapcsolatban. És amíg nem találunk meggyőző ellenérveket, addig érdemes ezeket a hipotéziseket elfogadni.

Ugyanígy vagyunk a klímaváltozással kapcsolatban is. Robosztus hipotéziseink vannak azzal kapcsolatban, hogy a széndioxid növekedése okoz-e hőmérséklet-emelkedést, hogy növekszik-e a széndioxid koncentrációja, és hogy ezt az emberiség okozza-e. Egy poszton belül lehetetlen lenne az egész vitán végigmenni, de alább a keretes részben néhány érvet és hivatkozást adunk. Mielőtt ezt a vádat is megkapnánk: nem, nem végeztünk önálló széndioxid-méréseket és saját klíma-modellezést.

Nem voltunk ott a holdra szállásnál, mégis elhisszük

A modern társadalomban a legtöbb kérdés eldöntéséhez azt kell mérlegelnünk (nem csak nekünk, hanem mindenkinek), hogy ki és mi a hiteles forrás, mert sok mindenről első kézből nem is lehet tapasztalatunk. Nem voltunk ott a holdra szállásnál, sem a világ keletkezésénél, de még első kézből az ejtőernyő nélküli kiugrást sem próbáltuk meg – különben, legalábbis a ma elfogadott hipotézisünk szerint, nem írnánk blogposztot. A modern világban tehát elengedhetetlenül tudományfilozófiáról vitatkozunk, nem (csak) tudományról.

Apollo_11[1].jpgCsak egy hollywoodi trükk? Forrás: moonpans.com

Tudjuk, hogy vannak, akiket nem győzne meg semmi a klímaváltozásról, illetve arról, hogy ezt az ember okozza, még az sem, ha 5-6 C°-kal növekedne a hőmérséklet – hiszen lehet, hogy egyébként is ez következett volna be, ki tudja.... Ők sokkal nagyobb mértékben hajlamosak egyébként kommentálni, ezért is nagy eséllyel nem fogunk reagálni a kommentekre :)

Érdekes, hogy miért generál akkora érzelmeket a kérdés, miért szolgál táptalajként számos összeesküvés-elmélet számára. Mindkét oldalon vannak „vallási fanatikusok”, még a klímaváltozást elfogadók között is (ez a büntetés azért, mert eltávolodtunk a természet/Isten rendjétől, stb.). Valószínűleg itt mély hitekről szól a vita, hogy hogyan kell a világhoz viszonyulni, és nemcsak magáról a jelenségről (bár annak önmagában is nagy a jelentősége). Igazságérzet, „engem ne nézzenek hülyének”, „önző célok miatt manipulálnak minket” – sokféle érzés keveredik.

Jobban félünk a repüléstől, mint az autózástól

Az is érdekes kérdés, hogy a szkeptikusok (és az átlagválasztó, aki nagy eséllyel szintén valamennyire szkeptikus) mekkora valószínűséget adnak annak, hogy a klímaváltozás mégis valós probléma?  A válasz persze nagy eséllyel az, hogy nullát, mert, ahogy közgazdasági pszichológiából tudjuk, az emberek hajlamosak lehetetlennek hinni a nagyon kis valószínűségű eseményeket (a fanatikusok pedig nem is tudják értelmezni a kérdést – szerintük nyilvánvaló, hogy hülyeség az egész). De még itt is vannak eltérések, az esemény „elképzelhetősége” vagy feltételezett kontrollálhatósága alapján. Ezért van az, hogy sokan jobban félnek a repülőgép-szerencsétlenségektől, mint az autóbalesetektől (bár a statisztikai valószínűség nem ezt indokolná), és hogy egy látványos repülőgép-katasztrófa film után jobban félnek az emberek, mint előtte.

Forrás: memegenerator.net

Helyezzük magunkat egy nem fanatikus klímaszkeptikus helyébe. Egy kis, 5% vagy 1% esélyt azért csak adnunk kellene annak, hogy ez az egész dolog mégiscsak nagyjából úgy igaz, ahogy a klímatudósok konszenzusa elmeséli, és a következmények is hasonlóak. Egy sor más eseménynél ekkora valószínűségek már kiverik a biztosítékot, főleg, ha jól elképzelhetőek. Képzeljük el a következő szalagcímeket: „Óriás aszteroida 5% eséllyel eltalálja a földet”, „Új vírus 1% eséllyel kiirtja az emberiség 90%-át” vagy „Az ön repülőgépe csak 1% eséllyel zuhan le, kellemes utazást”.

A kontrollálhatóság illúziója

Persze a veszély a klímaváltozás esetében csak hosszabb távon jelentkezik, sokszor ellentmondásos jelenségek formájában, és megvan a kontrollálhatóság illúziója is – ha kiderül, hogy tényleg gáz van, majd csinálunk „valamit”. Ezzel csak az a baj, hogy mind az energia-infrastruktúra, mind pedig a globális klíma nagyon lassan változó rendszerek, nagy inerciával. Olyanok, mint egy tankhajó, amit, ha begyorsul, csak kilométerek alatt lehet leállítani vagy akár jelentősen elfordítani. A széndioxid-kibocsátást csökkenthetjük, akár nullára is, de már akkor is adott egy jelentős felhalmozott CO2 koncentráció–növekedés. A szint már most több mint kétszerese az ipari forradalom előtti értéknek, és ez nem fog varázsütésre eltűnni – és a jelenlegi szint hatása sem „jött még át” teljesen.

És egy lépést visszalépve, nullára csökkenteni a széndioxid-kibocsátást csak akkor lehetséges, ha egy piacképes széndioxid-mentes technológiában áttörést érünk el, és az széles körben elterjed.  Vagyis bezárjuk az összes jelenlegi szenes és gázos erőművet, átállítjuk a fűtési rendszereket és az autókat valami másra, ami a gyakorlatban jó eséllyel eltart egy darabig. Szóval egyáltalán nem garantált, hogy a „valami”, amit csinálnánk, időben jönne majd. De azért van esély technológiai áttörésre, az egyik lehetséges irányról majd egy következő posztban írunk is…

Lehet, hogy a laboratóriumi egerek kísérleteznek velünk?

Klímaváltozás: érvek és konszenzusfaktorok

A klímaváltozás kérdése elég jelentős ahhoz, hogy ezrek rágták már át az érveket és ellenérveket. Nekünk a bizonyítékok feldolgozása után nagyon valószínűnek tűnik, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos konszenzus helyes. Az állítólagos cáfolatok nem meggyőzőek, nagyon sokszor érvek/hatásmechanizmusok sincsenek, csak a másik oldal megkérdőjelezése. Kiindulópontként ajánljuk a Wikipédia magyar szócikkét a kérdésben, és az ott közölt hivatkozásokat. Ebben szerepel az alábbi idézet is „A tudományos konszenzus mértékét jelzi az is, hogy a klímaváltozás elméletét az összes fejlett ipari ország tudományos akadémiája elfogadja.”

Az alábbiakban néhány témát emelünk csak ki, vázlatosan, de tényleg több száz oldalt lehet a kérdésről olvasni, angolul például itt és itt.

    • A széndioxid felmelegedést okoz- üvegházhatás. Konszenzusfaktor: nagyon nagy. Egyszerű fizikai hatásmechanizmus: a légkör a napfény jó részének átlátszó, a felszínről kisugárzott hőhullámoknak nem teljesen, és a széndioxid koncentráció növelése növeli ezt az „átlátszatlanságot”. Szkeptikusoknak ajánljuk, hogy töltsenek el hosszabb időt egy üvegházban nyáron, majd elküldjük az ellenérveinket, hogy miért nem is olyan biztos, hogy ott melegebb van, mint kint a szabadban…
    • Az emberek felelősek a széndioxid-koncentráció növekedéséért. Konszenzusfaktor: nagyon nagy. Ez adódik a szénizotópok vizsgálatából, valamint az oxigén-koncentráció csökkenéséből. Az egyéb tényezők, mint a vulkánok hatása vagy a növényzet elnyelésének a nettó hatása negatív, tehát a széndioxid csak kb. fele olyan ütemben nő, mint az emberi kibocsátásból adódna. A fenti referencián kívül itt egy jó angol nyelvű összefoglaló.
    • A klíma tényleg melegszik. Konszenzusfaktor: nagy. Itt persze előkerülnek mindenféle egyéb tényezők, mint a mérések pontossága, a korábbi időszakok hőmérsékletének bizonytalansága, az éves átlaghőmérséklet nagy változékonysága ez egyik évről a másikra, az egyes területek eltérő viselkedése, stb. Ezzel együtt is elég nagy azonban annak az esélye, hogy a nagyon zajos idősor egy emelkedő trendet takar. A korábbi posztunkban bemutatott idősorban mára a hideg években van olyan átlaghőmérséklet, mint 100 éve a melegekben volt. És a vizsgálatok szerint ez nagy eséllyel nem magyarázható azzal, hogy a városok körbe nőtték a korábbi vidéki mérőállomásokat. Már csak azért sem, mert a sarkvidékeken a legnagyobb a melegedés…
    • A melegedés jórészt a széndioxid-koncentráció növekedése miatt történik. Konszenzusfaktor: nagy. Magának a szén-dioxidnak a hatása a melegedésre jól mérhető és előrejelezhető. A CO2-megduplázódása (a többi hatás nélkül) mintegy egy fokkal növeli a hőmérsékletet. Ám a melegedés hat például a légköri pára mennyiségére (amely maga is üvegház-hatású). Több hasonló visszacsatolás miatt a valószínűsíthető hatás (climate sensitivity) az 1 fokot jelentősen meghaladja, az IPCC szerint nagy valószínűséggel 2-4,5 fok között lehet, de ennek a pontos mértékét illetően nagyobb a bizonytalanság. Hangsúlyozni kell, hogy ezek hosszú távú egyensúlyi hatások – ezek alapján, ha holnaptól nem bocsátanánk ki több szén-dioxidot, akkor is tovább nőne a hőmérséklet. (Lásd pl. az Economist friss összefoglalóját).        
    • Egy nagymértékű klímaváltozás káros lenne az emberiség számára. Konszenzusfaktor: közepes. A kutatások jó része a várható változásokra koncentrál, és nem arra, hogy hogyan fog tudni ezekre reagálni az emberiség egy pár évtized múlva. A jelenlegi technológiai szint mellett valószínűleg a mezőgazdasági termelés teljes összeomlásához vezetne egy gyors és nagymértékű (5 C° körüli) klímaváltozás. Még egy kisebb hőmérséklet-emelkedés mellett is lehet, hogy a bortermelés  lehetetlenné válna a ma megszokott területeken, ami, lássuk be, majdnem olyan komoly probléma lenne, mint a mezőgazdaság összeomlása :). De persze, ha mondjuk amúgy is a laboratóriumokban gyártják a hamburgereket, akkor nem biztos, hogy drámai a hatás. A biodiverzitás viszont még ekkor is nagy eséllyel szintén jelentősen sérülne, és a szegény országok nem lennének képesek olyan jól kivédeni a hatásokat, mint a gazdagabbak.

A trend, és ahogy egyes szkeptikusok látják. Forrás: www.skepticalscience.com

Szóval, hajrá szkepticizmus, de az eddigieknél meggyőzőbb érvek felbukkanásáig a klímaváltozáshipotézisét sajnos érdemes elfogadni, legalább valamilyen kis valószínűséggel… A pontos paraméterekről persze érdemes vitatkozni, de magát a jelenséget teljesen tagadni elég nehéz lenne…

Az egyik kedvenc könyvünk a „Galaxis útikalauz stopposoknak”. Valami nagyon-nagyon pici eséllyel lehet, hogy egy onnan ismert, Douglas Adams-i szituációban vagyunk: az egész klímaváltozás mondjuk egy társadalmi kísérlet, amelyet a laboratóriumi egereknek álcázott földön kívüli szuperintelligenciák végeznek azért, hogy megvizsgálják az emberek reakcióit egy veszélyhelyzetben…

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr575346766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) koronavírus (4) Koronavírus (6) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása