Guruló Hordó

Zuhanó hordók: kiborult az olajbili

2014.10.15. 16:42 varghaps (Vargha Péter Simon)

Miért zuhan az olajár? Ki áll majd fejre tőle? A Guruló hordó most sok kérdésedre válaszol.

Pogonyi Csaba, Vargha Péter Simon és Zsoldos István írása

25%-kal csökkent az olajár az elmúlt hónapokban. Június közepén még 115 dollár/hordó körül mozgott, mostanra jóval 90 dollár alá esett.

zuhanohordo_nagyonzuhan.png

Zuhanó olajár. Adatok: Bloomberg

Miért esik az olajár?

Két hónapja már írtunk arról, hogy miért esik az olajár. Röviden, mert hirtelen (sőt, nem is annyira hirtelen) úgy tűnik, sok lett belőle:

  1. az USA-ban dübörög a palaolaj-forradalom. Évente nagyjából annyival nő az USA termelése, amennyivel az egész világ kereslete
  2. most egyszerre kevesebb a termeléskiesés a politikailag instabil helyeken (Líbia a harcok ellenére is tud termelni), míg korábban egyre nagyobb kiesések voltak
  3. lassan nő a világ olajkereslete, mert lassul a világgazdaság, benne Kína, az elmúlt évtized legnagyobb olajétvágyú országa

A hírekből egyre inkább úgy néz ki, hogy egy újabb, negyedik pont is kerül a fenti három mellé:

  • Szaúd-Arábia egyszer csak valamiért meggondolta magát, és nem hajlandó visszafogni a termelését, hogy az olajárat a korábbi cél, vagyis 100 dollár körül tartsa

Hol állhat meg az ár rövidtávon?

Kérdezték tőlünk is többször az elmúlt hetekben, meg a sajtóban is sok okoskodást olvashattunk, hogy meddig eshet rövidtávon az olajár. Az őszinte válasz erre, hogy fogalmunk sincs. Bárki bármit mond, rövid távon ugyanis nincs olyan kőbe vésett padló (bocs a képzavart), ami biztosan megállítaná az áresést. Sem a kínálati, sem a keresleti oldalon.

Hiába esik az ár, minden egyes termelőnek az az önző gazdasági érdeke, hogy (ha tudja) továbbra is eladja az olajat. A most aktuális termelés költségeit ugyanis már korábban kifizették, azzal, hogy kutattak, kutat fúrtak, infrastruktúrát építettek (Közgazdász nyelven: ezek elsüllyedt költségek, és a határköltségük, a kitermelés folytatásának költsége relatíve alacsony, így a kínálat árrugalmatlan).

És a kereslet sem nagyon reagál az árakra rövid távon: nem fognak hirtelen jóval többet vezetni, mert lement 25%-kal az olaj ára.

És hosszabb távon hol állhat meg az olajár?

Mostanában nagy vita zajlik arról, hogy a kínálatnövekedés jó részét adó amerikai palaolaj növekedése milyen árszint mellett lassul le vagy áll meg. Pár éves időtávon most 80 dollár körülinek tűnik ez a szint, de a technológia fejlődik és ez sincs kőbe vésve...

Ugyanakkor az is valószínű, hogy vége az elmúlt évek viszonylagos nyugalmának az olajpiacon, amikor szűk sávban mozgott az olajár (nagyjából 100-110 dolár körül), úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy valahol is „megáll” majd az ár, az utóbbi évek stabilitása kivételes volt...

Jó, de mit csinál az OPEC?

Fent azt írtuk, egyik termelőnek sem érdeke csökkenteni a kínálatát. Jó, de mi van az OPEC-kel, a nagy olajtermelő országok kartelljével?

Az OPEC akár évekig jelentősen mérsékelhetné az áresést, ha visszavágja termelését. De összességében az OPEC is a külső körülmények foglya, messze nem tehet azt, amit akar. Olajtermelése a világ kitermelésének 42%-át adja, és a következő időszakban nőhet a nem-OPEC országok súlya, mint az alábbi (IEA adatokat tartalmazó) ábránk mutatja.

iea_weo_olaj.png

Kérdés, hogy jól járna-e Szaúd-Arábia, a messze legnagyobb OPEC-termelő, ha visszafogná termelését. Ha sikerül is mondjuk 100 dollár környékén tartani az árat, a palaolaj vezetésével valószínűleg tovább bővülne a nem-OPEC kínálat, így tovább kéne vagdosniuk a kitermelésüket.

Nehéz a kartellezők élete (egy kis hüvelykujj-számolás).

Pár hónapos távon Szaúd Arábia valószínűleg nagyjából "ingyen" tudná feltolni az árakat egy termeléscsökkentéssel, de hosszabb távon már ők is veszítenek a bolton. A sokszor használt hüvelykujj-szabály szerint egy 1%-pontos termeléscsökkenés az olajpiacon rövidtávon 10%-kal növeli az árat, de hosszabb távon az árnövekedés ennél jóval kisebb. Így ha a szaúdiak a világtermelés 1%-ával csökkentik a termelésüket, akkor az ár rövid távon 10%-ot ugorhat, hosszabb távon azonban kevesebbel nőne csak. Ezért a piac kb. mint 10%-át adó szaúdiak bevétele az elején nem változna, később azonban összességében csökkenne: többet veszítenének az elvesztett mennyiségen, mint amennyit az árnövekedésen nyernek. Tehát csökkenteniük hosszabb távon csak akkor érdemes, ha az összes OPEC-tag kiveszi a részét a csökkentésből.

vilagolaj2013_b.png

Viszont kérdés, hogy mennyire számíthatnak a többi OPEC-országra. Egyesével mindegyiküknek megéri csalni, és inkább többet eladni. És ott a költségvetéseknek jobban kell is a pénz (lásd még később).

Az 1980-as években Szaúd-Arábia már végigjátszotta ezt a „lassú elvérzést”. Napi 10 millió hordóról 3 millió alá volt kénytelen vágni az olajexportját, míg a többi OPEC-tagország ott csalt, ahol tudott. Egészen addig, amíg a szaúdiak meg nem elégelték, és el nem árasztották a piacot olajjal, ami padlóra küldte az árakat. Nem mellesleg ez volt a Szovjetúnió hirtelen felbomlásának egyik legfontosabb oka (korábban már mi is idéztük, legutóbb Zsiday Viktor foglalta össze blogján.)

Mi lehet a szaúdiak célja?

Mert tipikusan mindenki stratégiai döntést feltételez amögött, hogy a szaúdiak eddig nem csökkentették a termelésüket ... És most már mindenki kezd rájönni arra, hogy az OPEC igazából Szaúd-Arábiát jelenti, ahogy ezt másfél éve is leírtuk (Bukhat az olaj központi bankja…)

Az alábbi lehetőségek merültek fel:

  • Alku az USA-val – Putyin büntetése
  • Fenn akarják tartani a piaci részesedést, nem érdekli már őket az ár
  • Fenn akarják tartani az árakat közép távon, ezért most „kiszórják” a nem konvencionális projekteket egy alacsony árral
  • Fenn akarják tartani az árakat közép távon, ezért most „kiszórják” a gyengébb (drága) tradicionális projekteket egy alacsony árral
  • Fenn akarják tartani az árakat közép távon, ezért most „kiszórják” a gyengébb OPEC országokat egy alacsony árral

Ezek bármilyen kombinációja szerepet játszhat, a szaúdi vezetés híresen kiismerhetetlen. Ugyanakkor könnyen lehetséges, hogy túl sokat tételezünk fel róluk és a jelenlegi viselkedésük mögött nincs stratégiai gondolkodás, (és akár pár hónapon belül elkezdik csökkenteni a termelésüket, miután jól ráijesztenek a többi OPEC-tagra). Taktikai oldalról pedig lehet, hogy a múlt csatáival küzdenek: nem akarják elhúzni az elkerülhetetlennek tűnő árcsökkenést, mint a nyolcvanas években tették (lásd erről a fenti keretes írást is).

Mi az alacsonyabb olajár hatása?

Persze azon kívül, hogy mindenki örül, ha tankolni megy a benzinkutakhoz.

Az alábbi ábrán látható, hogy a fő olajexportáló államok 2013-as költségvetése mekkora olajárnál lesz nullszaldós. A jelenlegi nagyjából 90 dollár/hordó árnál Oroszország, Irak és Líbia is masszívan deficites, viszont a világ legnagyobb exportőre, Szaud-Arábia még szufficites, Kuvaittal és az Egyesült Arab Emirátusokkal együtt.

olajar_koltsvet.png

2013-as költségvetéssel számolva, forrás: IMF (kivéve Oroszország: Citibank)

Oroszország költségvetése 90 dollár körüli olajárral már a GDP 5% körüli deficitnél járna számításaink szerint - feltételezve persze, hogy nincs kiigazítás, ami lesz. Ez jelentősebb csapás Oroszországnak, mint a szankciók. akár az amerikai-szaudi konspiráció eredménye, akár nem...

Sok olajországban vége lehet annak a világnak, amikor egyszerre lehet jóléti kiadásokat növelni és fegyverkezni (vagy külföldi fegyvereseket támogatni) és még a költségvetés sem száll el. Ennek az eredménye pedig további felfordulások és forradalmak lehetnek, amelyek persze az olajkínálatot is csökkenthetik, egyfajta (valószínűleg átmeneti) korrekciós mechanizmusként működve...Persze az olajpénzekből támogatott miliciák meg gyengülhetnek, ami viszont inkább a béke irányába hat.

Az olajiparban is jelentősek lehetnek az olajár esésének hatásai: a beruházási kedv visszaesik (ez a nagy olajcégeknál már korábban sem volt valami erős), és leállítják azokat a projekteket, amelyekre sok pénzt még nem költöttek, viszont nagyon magas olajár kell a megtérüléshez. Ez is csökkenti a jövőbeni kínálatot, de csak jó pár év múlva.

A világgazdaságnak valamelyest jót tesznek az alacsonyabb olajárak, de ezzel nem vagyunk kint a vízből, hiszen egyrészt az olajárak esésének egyik fontos oka épp a gazdasági lassulás, másrészt azért mindent összevetve egy mondjuk 80 dolláros olajár még mindig nem nevezhető alacsonynak, sőt.

Éppen ezért most (szemben a 80-as évekkel) nem számítunk nagy visszaesésre abban, hogy mekkora energiát fordítanak az elektromos autók és főleg azok akkumulátorainak fejlesztésére. Az áram ára még 80 dolláros olajár mellett is csak kb. harmada az adó nélkül számolt üzemanyagáraknak, a környezetvédelmi előnyökről nem is beszélve...

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

olaj olajár geopolitika portfolioblogger Oroszország

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr516795515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger