Az EU nekimegy a Gazprom-nak és a Google-nak: Egy sima, egy fordított

Mindkét cég ellen megindult a versenyjogi eljárás, mert visszaélhettek piaci erőfölényükkel. A Gazprom többek között Magyarországon is. A Google és a Gazprom ügye viszont szinte mindenben különbözik. Pár gyors reakció.

verstager.png

Google/Gazprom reggelire. Verstager versenyjogi biztos. Kép eredetije: newsbreak.dk

A Google után egy héttel a Gazprom is pakkot kapott az Európai Bizottságtól: a Statement of Objections-t, amiben részletesen elemzik hogyan élhettek vissza erőfölényükkel. (Lásd magyarul pl. az Eurológus jó összefoglalóját a Gazprom-ügyről és ugyanők írtak a Google-ről is).

Persze mindkét ügy már évek óta tart, mi is írtunk a Gazprom-ügy megindulásakor 2012-ben (Gazprom versenyvizsgálat – már éppen itt volt az ideje…). Sajnos a most elküldött részletes dokumentumokat a nagyközönség számára nem hozták nyilvánosságra, ezért csak nagy vonalakban ismerjük a Bizottság álláspontját.

A Gazpromnak eljuttatott részletes panaszlista (Statement of Objections) alapján a Gazprom visszaélhetett Közép- és Kelet-Európában az erőfölényével a földgázpiacon, az alábbi módokon:

1) Magyarországon és további hét régiós országban területi korlátozásokat tartottak fenn: hátráltatták az országok közötti gázáramlást, pl. a szerződések tiltották a tovább-exportálást.

2) A tisztességtelen árazásba 5 országban kötöttek bele, ebben Magyarország nincs benne. (Az 5 ország: Bulgária, Lengyelország és a 3 balti)

Lásd erről korábbi posztunkat a Defacto-n: Ezért rossz ötlet a még több orosz gáz, ott szerepelt ez a beszédes ábránk is arról, hogy általában többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya, az egyoldalú függőség miatt):

7140483_27f19ea3ce8f9db2cbc415d2880bd50e_t.png

Ahol magas az orosz gázfüggőség, magasabb a gázár. Forrás: Defacto/Guruló hordó

3) Lengyelországban és Bulgáriában a gázszállítást a vezeték-fejlesztéssel kapcsolatos feltételekhez kötötték, pl. Bulgáriában a Déli Áramlatban való részvételhez.

„A Bizottság nem szabja meg az árat, csak azt szeretné, ha működne a piac. Szeretnénk, ha lennének árkülönbségek, de remélhetőleg sikerül elérnünk, hogy ezek a különbségek ne legyenek tisztességtelenek” – idézi az Eurológus Margrethe Vestagert, az EB versenyjogért felelős biztosát.

p028094000202-824771.jpg

Hol mit találtak a Gazprom ellen? A Bizottság ábrája.

A Gazpromnak 12 hete van válaszolni, az eljárás még jó ideig eltarthat, a Bizottság hatalmas bírságot is kiszabhat.

Korábban a gázárak olajtermék-árakhoz kötését (az olajindexálást) is felhozta a Bizottság a Gazprom ellen, most viszont explicite leírja, hogy ez önmagában nem gond. Mi is ezt írtuk még két éve: „Ez önmagában nem bűn, még ha mostanában az azonnali piaci árak szerepe nagyobb is, mint korábban volt Európában…”

Egy világ választja el a Google és a Gazprom ügyét

Első ránézésre szerintünk három fő eltérés is van a két ügy között:

1) A Gazprommal nem cicóznak

Míg a Google esetében csak részdolgokba (ill. részpiacokba) kötöttek bele (az Android és az hogy a Google kereséssel helyzetbe hozzák saját online boltjukat) addig a Gazpromnál nagyjából minden korábban felhozott „vádpontot” továbbvittek. Ez nem az az „elengedős” döntés volt, beleállt a Bizottság rendesen (pedig korábban többen azt találgatták, hogy a Google-hoz hasonlóan csak részügyekre koncentrál majd a Statement of Objections).

2) A Google-nél a nagy kérdés, hogy visszaélt-e erőfölényével

Míg a Gazprom esetében a cégen (és az orosz államon) kívül kevesen vitatják igazából Európában, hogy a cég nagy valószínűség szerint visszaélt erőfölényével, addig a Google-lal kapcsolatban sokan megkérdőjelezik az EU keményvonalasságát: szerintük igazából a Google messze nem annyira domináns, és a visszaélés megállapítása erősen kérdéses. A dinamikusan fejlődő és alakuló IT piacon sokkal nehezebb visszaélnie egy cégnek az erőfölényével, mint a csővezetékeken keresztül eljuttatott földgáz évtizedes piacain kihasználni a domináns pozíciót. Az amerikai versenyhatóság már korábban „futni is hagyta” a Google-t, kiegyezett vele. (Van, aki épp az amerikai és európai versenyjog-alkalmazás közötti alapvető különbséget látja a Google-ügyben: míg az amerikai versenyhatóság a fogyasztókat ért kárt nézi, addig az EU inkább a hátrányt szenvedő versenytársakra figyel.)

Míg a Gazprom valószínűleg (persze nem megelőlegezve a vizsgálat eredményét) azzal tudott visszaélni, hogy rajta kívül más fizikailag nem tud (vagy van, ahol csak nem tudott) kellő mennyiségű földgázt szállítani a közép- és kelet-európai országokba. Ezzel szemben a Google ugyan valóban szinte egyeduralkodó a keresésekben Európában (egyébként meglepő módon még inkább, mint az USA-ban), de fizikai korlát értelemszerűen nincs. Pár klikk, és máris ott vannak az alternatívák. (Egy megjegyzés: persze ha egy dolgot a blogolással az online életből megtanultunk, az éppen az, hogy az a pár klikk azért NAGYON sok.)

3) Versenyjog versus politika

Mindebből az is következik, hogy a Google-ügynek sokkal több versenyjogi újdonság-értéke van, nagy kérdés, hogy mit kezd vele a Bizottság. Meg lehet-e általában tiltani, hogy egy cég a saját szolgáltatását/termékét tegye ki a kirakatba? Vagy csak akkor, ha ezzel hátrányt okoz a fogyasztóknak? De mikor okoz hátrányt? (lásd erről az elég szakmai blogposztot itt.)

A Gazpromnál azonban olyan kifogásokkal élt a Bizottság (tisztességtelen árazás, termék továbbértékesítésének megtiltása), amelyeket már évtizedek óta vizsgálnak. Itt kialakultak már a különböző jogi és közgazdaságtani módszerek, amiken nagyon nem lehet vitatkozni...

A Gazprom esetében tehát inkább az ügy politikai vonatkozásai érdekesek, vagy inkább pikánsak. Az EU és Oroszország kapcsolata az utóbbi időben drasztikusan leromlott, a Krím lerohanása és az Ukrajnában dúló furcsa háború miatt. Szankciók, Déli-Áramlat vége, kell még sorolni?

Persze az EU váltig állítja, hogy a Gazprom ügy nem politikai ügy, de ha valamit az orosz állam annak tart, akkor az abban a pillanatban politikai üggyé is válik. Ha a két fél a játékszabályokban sem ért egyet, akkor mi van? Putyin és a Gazprom valószínűleg veri majd az asztalt, hogy koncepciós politikai eljárás áldozatai – és ők ezt talán tényleg így is gondolják. Ettől még a Gazprom kénytelen lesz alávetni magát a határozatnak, előbb-utóbb. Ráadásul a piaci változások éppen nem afelé mutatnak, hogy a domináns szerepét meg tudná tartani.

Ami mégis közös a két ügyben

Hosszú eljárásra kell számítani mindkét esetben: a Google és a Gazprom sem fogja könnyen beismerni, hogy a Bizottság szerint nincs igaza és a gyakorlata versenykorlátozó. Akár mindkettő továbbmehet bírósági szakaszba. Szóval to be continued…

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr717389436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) koronavírus (4) Koronavírus (6) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása