Guruló Hordó

Az EU nekimegy a Gazprom-nak és a Google-nak: Egy sima, egy fordított

2015.04.22. 15:21 varghaps (Vargha Péter Simon)

Mindkét cég ellen megindult a versenyjogi eljárás, mert visszaélhettek piaci erőfölényükkel. A Gazprom többek között Magyarországon is. A Google és a Gazprom ügye viszont szinte mindenben különbözik. Pár gyors reakció.

verstager.png

Google/Gazprom reggelire. Verstager versenyjogi biztos. Kép eredetije: newsbreak.dk

A Google után egy héttel a Gazprom is pakkot kapott az Európai Bizottságtól: a Statement of Objections-t, amiben részletesen elemzik hogyan élhettek vissza erőfölényükkel. (Lásd magyarul pl. az Eurológus jó összefoglalóját a Gazprom-ügyről és ugyanők írtak a Google-ről is).

Persze mindkét ügy már évek óta tart, mi is írtunk a Gazprom-ügy megindulásakor 2012-ben (Gazprom versenyvizsgálat – már éppen itt volt az ideje…). Sajnos a most elküldött részletes dokumentumokat a nagyközönség számára nem hozták nyilvánosságra, ezért csak nagy vonalakban ismerjük a Bizottság álláspontját.

A Gazpromnak eljuttatott részletes panaszlista (Statement of Objections) alapján a Gazprom visszaélhetett Közép- és Kelet-Európában az erőfölényével a földgázpiacon, az alábbi módokon:

1) Magyarországon és további hét régiós országban területi korlátozásokat tartottak fenn: hátráltatták az országok közötti gázáramlást, pl. a szerződések tiltották a tovább-exportálást.

2) A tisztességtelen árazásba 5 országban kötöttek bele, ebben Magyarország nincs benne. (Az 5 ország: Bulgária, Lengyelország és a 3 balti)

Lásd erről korábbi posztunkat a Defacto-n: Ezért rossz ötlet a még több orosz gáz, ott szerepelt ez a beszédes ábránk is arról, hogy általában többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya, az egyoldalú függőség miatt):

7140483_27f19ea3ce8f9db2cbc415d2880bd50e_t.png

Ahol magas az orosz gázfüggőség, magasabb a gázár. Forrás: Defacto/Guruló hordó

3) Lengyelországban és Bulgáriában a gázszállítást a vezeték-fejlesztéssel kapcsolatos feltételekhez kötötték, pl. Bulgáriában a Déli Áramlatban való részvételhez.

„A Bizottság nem szabja meg az árat, csak azt szeretné, ha működne a piac. Szeretnénk, ha lennének árkülönbségek, de remélhetőleg sikerül elérnünk, hogy ezek a különbségek ne legyenek tisztességtelenek” – idézi az Eurológus Margrethe Vestagert, az EB versenyjogért felelős biztosát.

p028094000202-824771.jpg

Hol mit találtak a Gazprom ellen? A Bizottság ábrája.

A Gazpromnak 12 hete van válaszolni, az eljárás még jó ideig eltarthat, a Bizottság hatalmas bírságot is kiszabhat.

Korábban a gázárak olajtermék-árakhoz kötését (az olajindexálást) is felhozta a Bizottság a Gazprom ellen, most viszont explicite leírja, hogy ez önmagában nem gond. Mi is ezt írtuk még két éve: „Ez önmagában nem bűn, még ha mostanában az azonnali piaci árak szerepe nagyobb is, mint korábban volt Európában…”

Egy világ választja el a Google és a Gazprom ügyét

Első ránézésre szerintünk három fő eltérés is van a két ügy között:

1) A Gazprommal nem cicóznak

Míg a Google esetében csak részdolgokba (ill. részpiacokba) kötöttek bele (az Android és az hogy a Google kereséssel helyzetbe hozzák saját online boltjukat) addig a Gazpromnál nagyjából minden korábban felhozott „vádpontot” továbbvittek. Ez nem az az „elengedős” döntés volt, beleállt a Bizottság rendesen (pedig korábban többen azt találgatták, hogy a Google-hoz hasonlóan csak részügyekre koncentrál majd a Statement of Objections).

2) A Google-nél a nagy kérdés, hogy visszaélt-e erőfölényével

Míg a Gazprom esetében a cégen (és az orosz államon) kívül kevesen vitatják igazából Európában, hogy a cég nagy valószínűség szerint visszaélt erőfölényével, addig a Google-lal kapcsolatban sokan megkérdőjelezik az EU keményvonalasságát: szerintük igazából a Google messze nem annyira domináns, és a visszaélés megállapítása erősen kérdéses. A dinamikusan fejlődő és alakuló IT piacon sokkal nehezebb visszaélnie egy cégnek az erőfölényével, mint a csővezetékeken keresztül eljuttatott földgáz évtizedes piacain kihasználni a domináns pozíciót. Az amerikai versenyhatóság már korábban „futni is hagyta” a Google-t, kiegyezett vele. (Van, aki épp az amerikai és európai versenyjog-alkalmazás közötti alapvető különbséget látja a Google-ügyben: míg az amerikai versenyhatóság a fogyasztókat ért kárt nézi, addig az EU inkább a hátrányt szenvedő versenytársakra figyel.)

Míg a Gazprom valószínűleg (persze nem megelőlegezve a vizsgálat eredményét) azzal tudott visszaélni, hogy rajta kívül más fizikailag nem tud (vagy van, ahol csak nem tudott) kellő mennyiségű földgázt szállítani a közép- és kelet-európai országokba. Ezzel szemben a Google ugyan valóban szinte egyeduralkodó a keresésekben Európában (egyébként meglepő módon még inkább, mint az USA-ban), de fizikai korlát értelemszerűen nincs. Pár klikk, és máris ott vannak az alternatívák. (Egy megjegyzés: persze ha egy dolgot a blogolással az online életből megtanultunk, az éppen az, hogy az a pár klikk azért NAGYON sok.)

3) Versenyjog versus politika

Mindebből az is következik, hogy a Google-ügynek sokkal több versenyjogi újdonság-értéke van, nagy kérdés, hogy mit kezd vele a Bizottság. Meg lehet-e általában tiltani, hogy egy cég a saját szolgáltatását/termékét tegye ki a kirakatba? Vagy csak akkor, ha ezzel hátrányt okoz a fogyasztóknak? De mikor okoz hátrányt? (lásd erről az elég szakmai blogposztot itt.)

A Gazpromnál azonban olyan kifogásokkal élt a Bizottság (tisztességtelen árazás, termék továbbértékesítésének megtiltása), amelyeket már évtizedek óta vizsgálnak. Itt kialakultak már a különböző jogi és közgazdaságtani módszerek, amiken nagyon nem lehet vitatkozni...

A Gazprom esetében tehát inkább az ügy politikai vonatkozásai érdekesek, vagy inkább pikánsak. Az EU és Oroszország kapcsolata az utóbbi időben drasztikusan leromlott, a Krím lerohanása és az Ukrajnában dúló furcsa háború miatt. Szankciók, Déli-Áramlat vége, kell még sorolni?

Persze az EU váltig állítja, hogy a Gazprom ügy nem politikai ügy, de ha valamit az orosz állam annak tart, akkor az abban a pillanatban politikai üggyé is válik. Ha a két fél a játékszabályokban sem ért egyet, akkor mi van? Putyin és a Gazprom valószínűleg veri majd az asztalt, hogy koncepciós politikai eljárás áldozatai – és ők ezt talán tényleg így is gondolják. Ettől még a Gazprom kénytelen lesz alávetni magát a határozatnak, előbb-utóbb. Ráadásul a piaci változások éppen nem afelé mutatnak, hogy a domináns szerepét meg tudná tartani.

Ami mégis közös a két ügyben

Hosszú eljárásra kell számítani mindkét esetben: a Google és a Gazprom sem fogja könnyen beismerni, hogy a Bizottság szerint nincs igaza és a gyakorlata versenykorlátozó. Akár mindkettő továbbmehet bírósági szakaszba. Szóval to be continued…

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

magyar gáz versenyjog portfolioblogger Google EU Gazprom

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr357389436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger