Guruló Hordó

Menekültkérdésről másképpen: Alapítson-e az EU egy új Hongkongot?

2015.09.09. 15:25 Zsoldos István (Zsopi)

Igény valószínűleg lenne rá...

A menekültkérdés nagyon megosztja Európát és heves érzelmeket ébreszt. Rengeteg morális és gyakorlati probléma merül fel, de ez a poszt nem a rövid távú kérdésekről szól, hanem arról, hogy mit lehetne tenni, ha sok, mondjuk 10 milliós nagyságrendű menekült érkezne, és Európa gazdagabb országaiban is elfogyna a szolidaritás. Vajon csak a beengedés-nem beengedés választás létezik?

7089-004-ada95bd5_1.jpgRégebben Európában is léteztek szabadkereskedő városállamok... Kép forrása: Britannica.com

A preferenciák ugyanis változhatnak. Bármennyire igazságtalannak tűnhet is, egymillió menekült esetén befogadóbbak az emberek, mint 10 millió esetében. És a 10 millió nem elképzelhetetlen szám: csak Szíriában, Irakban, Afganisztánban, Líbiában és Jemenben összesen kb. 120 millióan élnek. Ezen országok mindegyikében jelenleg polgárháború/háború/diktatúra valamiféle kombinációja van. Emellett Egyiptomban is 90 millióan élnek, és mondjuk úgy, hogy egyáltalán nem garantált, hogy a jelenlegi katonai diktatúra képes lesz majd a kilátások és az életszínvonal javítására. És akkor még nem beszéltünk Afrika más államairól, ahol az életszínvonal kezd elérni arra a szintre, hogy a kivándorlás költségeit képes megfizetni a középosztály, ugyanakkor a jövedelme még messze elmarad az európai szinttől, tehát minden együtt áll a migrációhoz (vonatkozó irodalom itt).

Öregedő kontinens amely félti a privilégiumait

A feltételezett 10 millió bevándorló persze még mindig csak az EU 508 milliós lakosságának a 2%-a lenne, és a munkaképes korú lakosság az EU-ban 17 millióval csökkenne bevándorlás nélkül a következő 10 évben, (Magyarországon pedig közel 600 ezerrel). De a lényeg az, hogy elég könnyen elképzelhető egy olyan szituáció, amikor az EU nagyon nem akar több menekültet/bevándorlót befogadni. Található-e ekkor is olyan megoldás, amely morálisan is elfogadható, megvalósítható és politikailag is életképes?

A jövőbeni potenciális probléma a gazdag EU-s állampolgárok egy jelentős hányadának a szempontjából (és erősen sarkítva) így foglalható össze: „Kedves Menekültek! Nekünk itt Európában van egy nagyon jó életszínvonalunk, és még azt sem szeretjük, hogy ha bárki másnak aki az országainkban él, nem éri el az életszínvonala egy minimum szintet. Ezért van egy nagyon jó jóléti rendszerünk is. Ez itt nem India, ahol átlépnek az utcán éhezőkön, de még csak nem is az USA. Viszont a munkaerőpiacaink nem működnek túl jól (mondtuk, hogy ez nem az USA!), az itt élők közül is sokak féltik az elért életszínvonalukat, vagy nincs munkájuk és a perifériára/szociális ellátásra szorulnak. Az a tippünk, hogy veletek is ez történne. Segélyeken élő, nem integrálódó emberek lennétek, ezért inkább ne is gyertek ide, higgyétek el, mindenkinek jobb lesz így. Ha máshol nyomorogtok az nem zavar minket annyira, mint ha Európában lennétek a periférián, ott legalább nem vagytok szem előtt.”. Nevezhetjük ezt szolidaritás paradoxonának is.

Más kérdés, hogy ezek a félelmek ebben a formában valósak-e. Az biztos, az integráció nem lehetetlen, és hogy voltak olyan epizódok, amikor a lakosság pár százalékát jelentősen meghaladó bevándorlás sem okozott jelentős hátrányt a „helyieknek” az adott térség munkaerőpiacán, és idővel a bevándoroltak sikeresen integrálódtak (például amikor Kubából Miamiba, vagy a Szovjetunióból Izraelbe vándoroltak sokan). Ugyanakkor például Franciaországban az arab származású lakosság integrációja mondjuk úgy, hogy nem egy egyértelmű sikertörténet, valószínűleg részben éppen a munkaerőpiaci problémák miatt.

canadian-flagfinal_a8_28328_i001-copy_1.jpgAz integráció nem lehetetlen...Kép: Vancouversun

A munkaerőpiacokat amúgy is reformálni kellene...

Persze országonként (és még az egyes országokon belül is) azért nagyon eltérő a hozzáállás is, és az is, hogy milyen a munkaerőpiac strukturálisan és ciklikusan (most ez utóbbiban például Németország éppen jól áll), de összességében Európa sokszor tényleg nem jó az integrációban. Ebben lehetne tanulni Kanadától mondjuk, és a sok országban rosszul működő munkaerőpiacokat már csak az itt élők miatt is érdemes lenne megjavítani. A sokszor hallott téveszmékkel ellentétben ugyanis nem fix számú munkahelyen kell „osztoznunk”: a bevándorlók is csinálhatnak jól menő vállalkozások, és minden ellenkező híreszteléssel szemben fogyasztani is szoktak. De valószínű, hogy az integráció nem menne gyorsan, főleg kulturális téren, és részben ez is a félelmek oka.

Van-e olyan megoldás, ami rövidebb távon is működhetne? Talán ha Európa megpróbálkozna egy saját Hongkong létrehozásával.

Hongkongban az angol uralom idején volt egy minimális, de erős állam amely garantálta a közbiztonságot, liberális bevándorlási politika (amikor a kommunisták átvették a hatalmat Kínában, a lakosság száma az 1945-ös 0.6 millióról 1950-re 2.2 millióra ugrott) és egy hatékony piacgazdaság. Nem voltak viszont szabad választások – de volt például angol jogrend, bírói függetlenség és meglehetősen szabad sajtó. És persze volt szervezett bűnözés és szegénység, semmi sem fekete-fehér, de mára Hongkong a világ egyik leggazdagabb országa lett.

3191022533_d554e2acaf_1.jpgKulik helyett taxik - Hongkongban sikerült...Kép forrása: quentinlau.blogspot.hu

Az új Hongkongok (vagy Szingapúrok) létrehozásának ötlete nem most született. Paul Romer amerikai közgazdász már évek óta kampányol a „charter city” (talán „alapítványi város”-nak fordítható) gondolatával (itt a kötelező TED videó). Az ötlet szerint magánbefektetők (és/vagy külföldi állami szponzoraik) 30-50 évre lízingelnének egy lakatlan területet egy országtól, és ott felépítenének egy új várost, piacbarát szabályozással és szabad bevándorlással. Eddig csak fejlődő országok merültek fel, mint potenciális bérbeadók – most Honduras tűnik a legesélyesebbnek, de ott is vannak bőven problémák és kételyek a projekttel kapcsolatban.

Az EU gazdaságpolitikai laboratóriuma

Az EU-ra nem jellemző a libertariánus beütésű kísérletezgetés, de ha nagy számban érkeznek menekültek/bevándorlók, ez változhat. Az EU bérbe vagy megvehetne egy elhagyatott marokkói tengerpartot, valamelyik szigetet a Zöld-foki szigetekből vagy mondjuk St. Helenát ha valami távolabbit szeretne. A bevándorlók vállalnák a törvények betartását, de azokat nem változtathatnák meg - aki ezt nem tartja be az büntethető/kitoloncolható a független bíróságok döntése után. A törvények és a rendőrök mondjuk angolok lennének, a katonaság dán, az üzleti szabályozás új-zélandi, hogy ne csak EU-s inputok legyenek. Az alapvető fizikai infrastruktúrát az EU építhetné ki, és a piacbarát, stabil jogrendszer és az olcsó munkaerő vonzaná a befektetőket.

Bárki odaköltözhetne - talán a többség nem is menekült lenne, hanem mondjuk a jobb élet reményében odaköltöző kínai, pakisztáni vagy más fejlődő országbeli bevándorló. Azok, akik nem kaptak tartózkodási jogot az EU-ban, választhatnák azt, hogy az EU ide szállítsa őket és ne máshová toloncolja. Az EU meghatározhatná, hogy milyen minimális ellátást biztosít és kinek (alapvető orvosi ellátás a 18 év alattiaknak? Vagy mindenkinek? Napi 2000 kalória? Általános iskola kupon, versengő szolgáltatókkal?) és a magánszervezetek is beszállhatnának a szociális segélyezésbe és oktatásba. Nagy eséllyel az egész dolog önfinanszírozó lehetne egy idő után, még nagyon alacsony adók mellett is. És az építési területek felértékelődése is az összköltségeket csökkentené - egy klasszikus ingatlanfejlesztési projekt lenne, ahol az EU megépíti az infrastruktúrát (beleértve a jogi és intézményi infrastruktúrát is), jönnének a felhasználók és profitálna az emiatt felértékelődött telekárakból.

A dolog persze csak egy kísérlet lenne (és kicsi az esélye annak, hogy megvalósul), sok potenciális buktatóval. Azonban érdemes lenne kipróbálni, ha működne, akkor jó eséllyel nem a segélyezésről szólna, a legtöbb ember a piacon találna munkát és a gazdaság gyorsan nőne, úgy, mint Hongkongban történt. Rengeteg részletet kellene kitalálni, de ez a megoldás humánusabb lenne, mint visszaküldeni a menekülteket/migránsokat a saját országukba, és nagyobb perspektívát jelenthet, mint ha egy táborban sínylődnének. A rosszul működő országok előbb szembesülnének a problémáikkal, ha a lakosságnak lenne hová elmennie. És ki tudja, lehet, hogy a kísérlet annyira sikeres lenne, hogy a jól működő gazdaság egy idő után magából az EU-ból is elkezdené vonzani a migránsokat – vagy akár piacbarát reformokat generálna az EU-ban...

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

menekültek demográfia portfolioblogger EU charter city

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr227772832

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Zsoldos István: Alapítson-e az EU egy új Hongkongot? 2015.09.14. 13:52:03

Az ötlet szerint magánbefektetők (és/vagy külföldi állami szponzoraik) 30-50 évre lízingelnének egy lakatlan területet egy országtól, és ott felépítenének egy új várost, piacbarát szabályozással és szabad bevándorlással.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger