Guruló Hordó

Nyakunkon a globális gázcunami

2015.09.21. 16:30 csapogi (Pogonyi Csaba)

A következő években át fognak alakulni a világ földgázpiacai és ennek hatásai Magyarországot is el fogják érni. Az átalakulás a cseppfolyósföldgáz piacán fog elkezdődni, ezért ez a poszt azzal foglalkozik, hogyan működött eddig ez a piac és mik azok az események, amelyek miatt a feje tetejére fog állni. A téma nagysága és fontossága miatt úgy döntöttünk, több külön blogbejegyzésben foglaljuk össze a legfontosabb dolgokat, ez az első ezek közül.

lngtsunami.png

A cseppfolyósföldgáz (LNG) piaca

A földgázt a kőolajjal ellentétben nehéz és drága szállítani. A csővezetékek építése rengeteg időt, pénzt és politikai kockázatvállalást igényel, ráadásul sci-fibe illő elképzelni, hogy vezetékekkel kötjük össze a távoli gáztermelő országokat a gázfelhasználókkal. A másik szállítási lehetőség a cseppfolyósítás: a földgáz nagy nyomás és alacsony hőmérsékleten cseppfolyóssá válik, és így tankerhajókkal szállítani lehet. Ehhez is kell persze rengeteg infrastruktúra: egy cseppfolyosító LNG export üzem, speciális tankerhajók és a felhasználás helyszínén egy visszagázosító LNG import üzem.

A cseppfolyósítással lehetővé vált, hogy olyan országok is nagy gázfelhasználókká váljanak, ahol nincs elég hazai kitermelés, csővezetéket építeni pedig nagyon drága lenne. Ilyen országok például Japán, amely már a hetvenes évek óta importál LNG-t, Dél-Korea és egyre inkább Kína is. A növekvő kereslet kielégítésére pedig olyan országok kezdtek el foglalkozni cseppfolyósföldgáz előállításával az elmúlt pár évtizedben, mint Katar, Malájzia és Nigéria.

lng2014.png

A világ LNG kereskedelme 2014-ben. Forrás: BP

2014-ben a világ LNG kereskedelme 330 milliárd köbméter volt, ebből 200-at Ázsiában termeltek és fogyasztottak is el. Európa legtöbb országa jelenleg inkább csak vészmegoldásként számol az LNG-vel: ha bármi gond történne a csővezetékeken jövő földgázzal, lehet pótolni hajókról LNG-vel.

Az angolszász gázcunami: az USA és Ausztrália LNG exportja

Az USA 2011-ben még annyi LNG-t importált, mint Magyarország akkori egész éves gázfelhasználása (nagyjából 10 milliárd m3). 2016 és 2019 között azonban gázimportőrből a világ egyik legnagyobb gázexportőre válik az USA-ból. Ez az amire pár éve még senki sem számított, és ez az, ami az egyik nagy lökést fogja szerintünk adni a világ gázpiacainak átrendeződéséhez.

Az USA szerepváltásának oka elsősorban a palagáz-forradalomnak köszönhető. Ezzel az új technológiával sokkal több gázt tudnak termelni (lásd korábbi posztjainkat). Emiatt nem hogy nem volt már szükség a sok korábban kiépített LNG import kapacitásra, bőségesen állt rendelkezésre a hazai gáz és ez lenyomta az árakat is. Ráadásul 2010 után nagyon megugrottak a kelet-ázsiai LNG árak, ugyanazért a gázért az USA-ban 150 dollárt adtak, míg Japánban 4-600-at (ezer m3-enként) és Európában is jóval többet, 3-400 dollárt. Adta magát az ötlet, hogy építsenek cseppfolyósító-üzemeket és hajóval vigyék át a gázt máshova, elsősorban persze a nagy keresletű és magas árral kecsegtető Kelet-Ázsiába. Ráadásul volt még egy előnye az USA-nak: a sok meglévő LNG import terminált olcsón és gyorsan lehetett átépíteni LNG export terminállá.

gazarak_magyar.png

A világ három fő gázpiacának árai a 2008-as válság után elváltak egymástól, majd a tavalyi olajáresés után újra találkozott az európai és a kelet-ázsiai. Forrás: Bloomberg

De nem az USA volt az egyetlen, aki a gázexportra fogadott. Az ausztrál gázexportőrök már 2008 körül, tehát jóval az amerikaiak előtt elkezdték építeni a LNG termeléshez szükséges infrastruktúrát: kutakat fúrtak az ország belsejében, több ezer kilométeres csővezetékeket építettek a tengerhez majd ott a semmi közepén óriási cseppfolyósító üzemeket húztak fel, nagyon drágán, az eredeti költségeket messze túllépve. És ráadásul ezek a munkálatok olyan lassan épültek, hogy csak most, 6-7 évvel a kezdés után fognak tudni elkezdeni termelni, amikorra (részben az olajárak zuhanása miatt) már beestek az ázsiai árak és elindulóban vannak az USA termináljai is.

lngglut_magyar.png

2016 és 2019 között 160 milliárd m3 új LNG export kapacitás fog valószínűleg elkészülni: nagyjából a fele Ausztráliában, a másik fele pedig az USA-ban. Ez 50%-kal növeli a világ LNG kínálatát. A már elindult építkezéseket a legtöbbször lehet, hogy már nem érdemes leállítani: a már befektetett pénz teljesen elveszne és még az az opció sincs meg a jövőre nézve, hogy ha később felmennek az árak akkor jövedelmezőbb lesz a termelés.

A legnagyobb kérdés most viszont az, hogy ezt a rengeteg gázt ki fogja megvenni.

Lankadó kereslet

A magas kelet-ázsiai LNG-árakat az okozta, hogy Kína és más ázsiai országok fejlődésükhöz egyre több gázra volt szükségük, és ezért hajlandóak voltak a magas árakat is kifizetni (ott sokszor szintén az olajhoz indexálták az LNG-t, mint a válság előtt a gázt Európában). Az LNG áresését a csökkenő olajáron és a növekvő kínálaton felül a lankadó kereslet is okozta: erősen kérdésessé vált Ázsia földgáz-felhasználásának további növekedése.

A legnagyobb kérdőjel Kína gazdasági növekedése. A jelenleg hivatalos 7%-os GDP növekedési számok ugyan még mindig jól néznek ki, azonban valószínűleg nem igazak. A különböző reálindikátorok esése (például a csökkenő országos áramfelhasználás) és a pénzpiaci gyengélkedés arra mutatnak, hogy az eddigi növekedési ütem már nem tartható fenn. A kisebb gazdasági növekedés (esetleg válság) pedig csökkentheti a keresletet az LNG iránt is – vagy legalábbis a növekedés nem lesz akkora, mint korábban gondolták.

lng_demand_magyar.png

Az LNG keresletének növekedése a következő 5 évben: nagy a bizonytalanság, mi a pesszimista kimenetelhez vagyunk közelebb. Forrás: IEA, PIRA, saját számítások

A másik tényező pedig az, hogy pár évvel ezelőtt még az volt a piaci vélekedés (értsd: ezzel számoltak az LNG-be befektetők), hogy a legtöbb fejlődő ázsiai ország a környezetszennyezés csökkentése érdekében el fog kezdeni átállni a szénről földgázra az áramtermelésben. Ez az átállás egy politikai döntés: megéri-e felépíteni és működtetni a drágább gázos erőműveket azért, hogy az emberek kevesebb szmogban éljék az életüket? Kínában sokáig úgy tűnt, a válasz az egyértelmű igen, azonban a napelemek csökkenő ára miatt ma már nem biztos, hogy a szénről jórészt a földgázra váltanának.

Meghatározó tényező még az is, sikerül-e Japánnak visszakapcsolnia a fukushima-i katasztrófa után lekapcsolt atomerőműveit. Eddig egyet kapcsoltak vissza, de bizonytalan hogy a többi biztonsági rendszereit mikorra tudják átvizsgálni. Minél gyorsabban sikerül, annál kevesebb LNG-re lesz szüksége Japánnak a következő években.

Úgy tűnik, jelenlegi árakon még akkor sem lesz globálisan +50%-nyi új kereslet LNG-re, ha Kína gazdasága nem roppan össze.

Piaci mechanizmusok működésben

Ha sok új LNG kerül a piacra, és nem látszik, hogy hol lesz kereslet az új mennyiségekre, akkor az LNG ára csökkenni fog. Az alacsony ár miatt pedig vagy bezár sok LNG termelő, vagy megnő a kereslet a termékre. Egy LNG termelő terminál, ha már megépült, elég alacsony ár mellett is tud profitábilis lenni, ezért valószínű, hogy a kínálat nem csökken jelentősen és a kereslet növekedése fogja egyensúlyba hozni a piacot. A logikus új kereslet a jelenleg kihasználatlanul álló európai gázerőművek beindítása lenne – azonban hogy ez megérje, a gázáraknak tovább kell esniük (vagy a széndioxid árának jelentősen emelkedni, hogy kiszoruljon a szén). Olcsó gáz esetén Ázsiában is gyorsulhat a szén kiváltása az áramtermelésben. E két helyen kívül azonban az importkapacitások szűkössége miatt máshova nem nagyon tud menni rövid távon a többlet LNG.

A következő öt évben tehát nagy nyomás fog nehezedni az ázsiai és európai LNG árakra és ezen keresztül az európai gázárakra is. Küszöbön a globális rezsicsökkentés!

A következő posztban bemutatjuk, valószínűleg hogyan alakul át (vagy inkább ki) az LNG világpiaca és hogyan nézhet ki a jövő gázpiaca.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

magyar gáz portfolioblogger USA EU Kína LNG cseppfolyós földgáz (LNG)

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr427806462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger