Okosabb vagy, mint egy mikrochip? És tíz év múlva is az leszel?

Ha nem, az valószínűleg jó hír, de azért nem ártana készülni rá... Jönnek a robotok.

Az egyre okosabb gépekről már írtunk párszor a blogon, a dolog aktualitását most két dolog adja: a rendkívül bonyolult Go játékban az ember-gép meccs végül is 1:4-re végződött, a gép javára, és hogy ma (április 25) előadást fog tartani Budapesten Erik Brynjolffson, aki a robotok közgazdasági hatásával foglalkozik.

Valamiért a téma nem annyira népszerű az olvasóink között, pedig nagyon érdemes foglalkozni vele – nyugaton ezt meg is teszik, Magyarországon jóval kevésbé.

Ha a következő tíz évben csak a jelenleg már működő technológiák (önvezető autó, önjáró robotok, internetről tanuló robotszakértők, gyógyszerkutatás számítógépes szimulációval stb.) beérnek és olcsók lesznek, az már hatalmas gazdasági/társadalmi átalakulást jelent majd.

És ha a számítástechnikai kapacitás nagyjából az eddigi ütemben lesz olcsóbb, akkor ez szinte garantált. Meg az is, hogy nem csak a jelenlegi technológiák léteznek majd, hanem a mainál sokkal okosabbak.

atlas.jpg

Ha az emberek közé jössz, nem veheted el a munkánkat;) Kép: geek.com

A chipek nemsokára beérik az emberi agy kapacitását

Sokszor és sokan megkérdőjelezték már Moore „Törvényének” az érvényességét a jövőre nézve – maga Moore is. A törvény, vagy inkább megfigyelés arról szól, hogy milyen ütemben lesz hatékonyabb illetve olcsóbb a számítástechnikai kapacitás – nagyjából 1,5-2 évente feleződtek eddig a költségek, már legalább 50 éve, de lehet, hogy több, mint 100 éve - lásd lenti ábra.

Nemrég az Economist egy hosszú cikkgyűjteményben foglalkozott a törvény jövőjével, érdemes elolvasni azoknak, akiket izgatnak a részletek. A többieknek itt egy rövid összefoglaló: mi nagyon nem fogadnánk arra, hogy a számítási kapacitás árcsökkenése lassulni fog, csak legfeljebb nem az eddigi módon történik a fejlődés. Ez a gyakorlatban pedig azt jelentheti, hogy egy 1000 dolláros chip kb. a 20-as évek közepére akkora kapacitású lehet, mint egy emberi agy.

mooreslaw2-640x429_1.png

Több mint 100 évnyi exponenciális növekedés. Kép forrása: Extreme Tech

Ray Kurzweil, a technológiai optimisták gurujának az 1999-ben felvázolt idővonala kb. 2015-re tette azt, hogy 1000 dollárért egy egér agyának megfelelő kapacitású számítógépet vegyünk. Vita van arról, hogy ez pontosan mit is jelent, és hogy megtörtént-e 2015-re, de mindenesetre nagyjából ott vagyunk – vagyis eddig az optimisták jóslatai jöttek be a számítógépek képességeit illetően.

Kurzweil következő jóslata az, hogy 4000 dollárért kb. 2020-ra az emberi agy kapacitású számítógépet vehetünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a gép képes az emberi agy szimulálására – ehhez sokkal nagyobb kapacitás kell jó eséllyel. És ez persze csak a hardver, a szoftver fejlesztése egészen más kérdés. De akkor is valószínű, hogy a rendelkezésre álló intelligencia továbbra is elképesztő ütemben nő majd. Kurzweil szerint az 1000 dolláros  számítógép 2029-re az emberi agy kapacitásának 1000-szeresét tudja majd - hiába, az exponenciális növekedés már csak ilyen, persze csak ha folytatódik...

A kihalás és az örök élet közül lehet választani?

A mesterséges intelligencia forradalma már javában zajlik, de ez még csak a kezdet vége.  Az alábbi két viszonylag hosszú blogposzt jól körüljárja a lehetséges következményeket és dilemmákat, laikusok számára is érthetően, meg annak a pszichológiáját, hogy miért nem tűnik közelinek az egész, amikor valószínűleg az.

A szerző fő dilemmája az, hogy miért nem mindenki ezeken a kérdéseken pörög, hiszen akár optimisták vagyunk, akár pesszimisták, a mesterséges intelligencia jelentősége óriási (kb. az múlhat rajta, hogy kihal az emberiség a szuperintelligenciák felemelkedésével, vagy megszerzi az örök élet lehetőségét és soha nem látott virágzás következik).

A bizonytalanság mértékét jelzi ugyanakkor, hogy még ebben sincs egyetértés: Robert Gordon amerikai közgazdász például a technológiai fejlődés lassulása mellett érvel, és a gazdag országok középosztályánál a fogyasztás stagnálását vetíti előre. Engem nem győzött meg, de semmiképpen nem teljesen kizárt akár egy ilyen kimenet is.

Magyarország enyhén szólva nincs felkészülve a változásokra

Adott tehát egy nagy eséllyel nagyon jelentős változás már a következő 10 évben, amiről nem tudjuk, hogy pontosan milyen is lesz. Fel lehet erre készülni valahogy?

Egy ilyen bizonytalan helyzetben elég nagy hibának tűnik, ha valakinek van egy határozott világképe, és arra az egy eshetőségre specializálódik. Ilyenkor opciókat érdemes felhalmozni, a társadalmi sokkokkal szembeni ellenálló képességet növelni.

A csúnya külvilág kizárása, és az egyfajta vízióra való felkészülés, ami Magyarországra is jellemző mostanában, nem lesz tartósan működő megoldás. Jelenleg is állandó a változás, és azok az országok működnek jól, amelyek az alkalmazkodást, a rugalmasságot hangsúlyozzák. Ez jó eséllyel még inkább így lesz.

..és a felkészülés nagyon nem arról szól, hogy mindenki tanuljon programozni…

Tanuljunk gondolkodni, ne a tényeket önmagukban, ami a Wikipediában sokkal jobban megvan. Tanuljuk meg, hogy hogyan kell információkat önállóan beszerezni, értékelni és értelmezni, és azt, hogy a valóság számít, és nem az ideológia vagy hogy mit szeretnénk, hogy milyen legyen a világ. Tanuljunk kombinálni az információkat és innovatívnak lenni, nem sémákban gondolkodni.  Tanuljunk szerénységet és érdeklődést, kommunikálni és kooperálni nagyon különböző emberekkel - a mesterséges intelligencia még sokkal különbözőbb lesz. Tanuljunk empátiát és szolidaritást, és hogy hogyan kell önszerveződő közösségeket és jól működő államot építeni. Tanuljunk művészeteket és tudományt, megérteni a világot és meglátni a szépséget. És persze tanulhatunk számítógép-programozást is, de leginkább azért, hogy gyakoroljuk a tanulást, 10 év múlva ez is nagy eséllyel nagyon más lesz… 

Félnetek nem kell, jó lesz…

Nagyon nehéz valami olyasminek a hatásait megjósolni, amiről értelemszerűen csak nagyon hozzávetőleges elképzeléseink lehetnek.

Az emberek jó része persze nagyon konkrétan a fantasztikus filmek humanoid robotjaira gondol, amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk, és nem mondjuk a Google keresőjére. Az intelligenciának azonban nem feltétlenül kell öntudattal rendelkeznie (bár ez valószínűleg előbb-utóbb bekövetkezik). Az sem tűnik hatékony megoldásnak, hogy a szuperszámítógépeket minden robot a saját kis fejében hordozza, ember módjára, amikor az interneten keresztül mindig a szükséges mennyiségű intelligenciát hívhatja le a felhőből…

Ugyanígy a közgazdasági hatások sem pontosan belőhetők. Itt sokak félelme valami olyasmi, hogy az utóbbi 25 év tendenciái fognak folytatódni, csak felerősítve. A szélsőségesen negatív megközelítés szerint a robotok mindenben jobbak lesznek az embereknél, mindenki munkanélküli lesz, legfeljebb néhány robot-tulajdonos vagy magasan képzett, a robotokat jól kiegészítő munkásnak lesz esélye egy darabig, azután persze majd őket is lenyomják.

Ez ellen a kimenet ellen közgazdasági érvekkel lehet a legjobban érvelni, akármilyen legyen is a technológia. A “robotokra” gondolhatunk úgy, mint egy külföldi országra, amellyel kereskedni lehet. És akkor érvényesül Ricardo 19. századi meglátása: hiába jobb egy ország mindenben abszolút értelemben, mégsem fog mindent az az ország termelni. Arra fog szakosodni, amiben relatíve a legjobb. Vagy, hogy egy személyesebb példával éljünk, hiába jobb a sebészprofesszor mind a sebészetben, mind pedig a gépírásban, mint bárki más, megéri neki inkább a sebészetre koncentrálni és felvenni egy gépírót, aki ugyan egy kicsit lassabban gépel, mint ő, de sokkal rosszabb a műtéteknél. Még ha egyre több és olcsóbb robot is lesz, akkor is lesznek olyan területek, amelyekben az emberek relatíve jobbak lesznek.  

Az emberek pedig nem biztos, hogy ugyanabban lesznek relatíve jobbak, amit az elmúlt 20-25 év trendjei mutattak. Eddig ugyanis nem biztos, hogy a robotok/automatizálás, és majdnem biztos, hogy nem a mesterséges intelligencia dominált, még ha meg is született közben a Google.

Az utóbbi huszonöt évben sok minden történt, de például megjelent legalább egymilliárd új munkavállaló a világ munkaerő piacán, elsősorban Ázsiából és a volt szocialista országokból, akik korábban elzárt gazdaságokban éltek. Ezek az emberek, legalábbis az elején, kevés tőkével voltak ellátva, és átlagban nem voltak túl képzettek. Viszont nagyon alacsony volt a bérük a fejlett országok gyári munkásaihoz képest és jóval többen voltak, mint azok. Ezek után nem annyira meglepő, hogy a fejlett országok gyári munkásainak a bére nyomás alatt volt az utóbbi évtizedekben. Ugyanakkor ez a sokk bizonyos értelemben lehet, hogy pont az ellenkezője volt annak, ami most következhet.

i-robot_3268048b.jpg

Jólképzettek és a barátaink? Kép: telegraph.co.uk

A robotok közgazdaságtana: tükör-Kína sokk?

Képzeljük el, hogy mi történne a képzett és a nem képzett emberek relatív bérével, ha Kína tükörképe lépne a munkaerő piacra:  egymilliárd többszörös diplomával rendelkező, rugalmas munkaerő, akik ráadásul olcsón is dolgoznak.

Nehéz lenne olyan történetet generálni, ahol ekkor is a már meglévő képzett munkaerő jár jól. Lehet úgy érvelni, hogy a komplementer hatások miatt valahogy mégiscsak emelkedne a képzettek relatív bére, de azért nem ez lenne az alapvárakozása egy közgazdásznak: valaminek a kínálata masszívan megnőtt, a relatív ára tehát valószínűleg csökken (miközben persze lehet, hogy mindenkinek a reálbére nő valamennyire a magasabb termelékenység miatt). Ez játszódott le a viszonylag alacsonyan képzett munkásokkal is Kína hatására. És lehet, hogy az intelligens gépek elterjedése inkább erre az anti-Kína sokkra emlékeztet majd, mint az eddig lejátszódott Kína sokkra.

Lehet, hogy könnyebb lesz egy körzeti orvost helyettesíteni intelligens gépekkel, mint egy kertészt. A helyettesíthetőség inkább függhet a feladat jó leírhatóságától és a rendelkezésre álló adatoktól, mint a munkavégzők képzettségétől. Az intelligens gépek például el tudják olvasni az összes megjelenő orvosi cikket, az orvosok nem, még a saját szakterületükről sem. A kertészek tudása nem annyira dokumentált.

 Ha az emberek félnek a robotoktól, akkor majd a politikusok azt fogják ígérni, hogy megvédik őket...

Noha bizonytalan, hogy kinek kell majd átképezni magát, lehet, hogy igen sokan lesznek ilyenek. Ha a termelékenység nagyon megugrik a robotok hatására, akkor elvileg lesz bőven erőforrás a vesztesek kompenzálására. De ettől még nem biztos, hogy valóban kompenzálják őket, és jó eséllyel sokan rosszul érzik magukat a relatív pozíciójuk romlása miatt.

A választók valószínűleg biztonságra vágynak majd, és lehet, hogy technológia-ellenesebbek lesznek. Ha pedig az egyének túl gyorsnak tartják a változást, akkor a technológia bevezetését elodázhatják. Sok európai országban betiltották például az Ubert, és ugyanígy betilthatnak más technológiákat is. (Amikor majd megjelennek az önvezető autók, akkor a végleges technológiai lemaradás veszélyétől való félelem nagy eséllyel megtöri a jelenlegi emberi taxisokat védő tiltásokat, de ez már a következő történet).

Ezért fontos az országok közötti verseny: ha ez megvan, mindig lesz olyan hely, ahol nem tiltanak be egy adott technológiát, és az a hely sikeresebb lesz, mint a többiek. Ahol pedig nem fogják az új technológiákat alkalmazni, ott alacsonyabb lesz az életszínvonal, és a technológiai élvonal országainak élete csábító lesz.

Az országok közötti verseny másik nagy területe a haditechnika, ahol most egy csak részleteiben látható, de nagyon intenzív küzdelem folyik az IT/ mesterséges intelligencia terén. A világ jelenleg legerősebb számítógépét (már amiről tudunk) a kínai Nemzeti Védelmi Technológiák Egyetem működteti, nyilván kizárólag az időjárás modellezésére.

A választók előbb-utóbb el fognak vándorolni a technológiát korlátozó országokból és/vagy leszavazzák a technológiai korlátozásokat, ha másért nem azért, mert félnek a katonai lemaradástól. Sok minden meg fog változni, nem csak a technológia, hanem a politika is. És akkor még nem is említettük azt a lehetőséget, hogy ha a gépek értelmesek lesznek, előbb-utóbb nem fogjuk tudni és akarni megtagadni a szavazati jogot (beleszólási lehetőséget) a döntéshozatalba. De ezzel talán egy kicsit előreszaladtunk :)

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr928524138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása