Olefingyártás Európában – avagy miért jó Európának valamit jóval drágábban gyártani, mint az USÁ-ban, vagy a Közel-Keleten?

Halász György

A cikk az olefinek[1], konkrétabban közülük a két legfontosabb, az etilén és a propilén gyártási költségeinek 2017-es alakulásával foglalkozik. Ez általában is fontos kérdés a petrolkémiában, hiszen különösen a tömegtermékek (pl. polietilén és polipropilén leggyakoribb formái) esetében nagymértékben befolyásolja a nyereségesség alakulását. 2017-ben külső tényezők, mindenekelőtt az időjárás jelentősen közbeszólt, így az európai olefingyártás kevésbé jött ki rosszul az olajárak átlagos növekedéséből, mint arra számítani lehetett. Sőt, igazából egyáltalán nem jött ki rosszul.

 

A gőzkrakkolásról szóló korábbi posztban már esett szó arról, hogy az miért működtethető kedvezőbben egyik, vagy másik alapanyaggal a világ különböző részein, sőt, szerepelt is egy ábra a 2015-ös etilén-előállítási költségekről régiók és alapanyagok függvényében. Februárban azonban egy petrolkémia és műanyaggyártás elemzésében előkelően jegyzett cégnek nemcsak az etilén-előállítás 2017-es költségszintjéről kialakított becslését ismerhettük meg, hanem a propiléngyártásról alkotott hasonló kimutatását is. Ez pedig részint árnyalja a propilénekről leírtakat és mindenképpen fontos Európa egyes sajátosságainak megértésében.

 

Etiléngyártás: Európa kényszerű, nagy dilemmája – váratlanul jól alakult 2017-ben

Az etilén – amely minden gőzkrakkolás legnagyobb mennyiségben előálló terméke – előállításában a másra kevéssé, de ebből a célból viszont nagyon jól felhasználható etán vitte továbbra is a prímet. A szaúdi és az USA-beli felhasználása eddig is széles körben ismert volt, ugyanakkor arról kevesebb szó esik, hogy ebben Kanada is abszolút versenyképes. Ontarióban és Albertában – utóbbi tartomány adja a kanadai olaj- és gáztermelés jelentős részét –összesen 6 gőzkrakkoló működik, amelyek közül 4 (az összes albertai) teljes egészében etán bevitellel üzemel és a legkisebb is 725 kt etilénkapacitással bír, míg a két legnagyobb közel 1,3 millió tonna etilén előállítására képes. Összehasonlításképpen: Európa jelenleg üzemelő 50 gőzkrakkolója közül mindössze 8-nak nagyobb 725 kilotonnánál a kapacitása és csupán egyetlen éri el az 1 millió tonnát. Mivel a két vegyes alapanyagot használó kanadai gőzkrakkoló közül a nagyobbat etán alapra állítják át és kapacitását is bővítik, így hamarosan ez is megközelítheti, vagy elérheti az 1 millió tonnát. Mindebből adódóan a kanadai etán-alapú gőzkrakkolók átlagosan mérethatékonyabbak, mint az USA-ban, még ha ez a jelentős amerikai új beruházások[2] miatt változhat a jövőben. Az 1. ábra azonban a 2017-es helyzetet tükrözi, így a kanadaiak nagyobb mérethatékonysága fennáll.

 

1. ábra: Az etilén előállítási költsége (2017, éves átlag, USD/t)

Forrás: Townsend Solutions, USGC: USA Mexikói-öböl menti partvidéke, CTO: coal-to-olefins (szénből metanolt, majd abból olefineket gyártó technológia).

 

A naftás alapú etiléngyártásnál a brazil költségek viszonylag alacsony szintje két okra vezethető vissza. Egyrészt a mérethatékonyság itt is fontos (gőzkrakkolóik ugyan nem tartoznak a legnagyobbak közé, de a naftás üzemek globális átlagméretét mind elérik, vagy meg is haladják, ami a többi régióban nem jellemző). Másrészt a saját kitermelésű szénhidrogén alacsony energiaköltséget biztosít, Észak-Amerikán kívül bármely, jelentős nafta-krakkolással bíró régióval összevetve.

Európa két okból mutatott érdekes képet. Az egyik, hogy a magas kőolaj és ebből adódóan magas nafta-árak dominálta időszakokhoz képest sokkal jobban szerepelt a relatív költség-összevetésben. Hiába tűnik ugyanis magasnak a 174 százalékos (vagy 265 USD/t mértékű) többletköltség a legalacsonyabb szaúdi etán-krakkoláshoz képest, ez korábban ennél is magasabb volt (pl. 2014. szeptemberében ~700%, illetve 1000 USD/t ugyanez a költségkülönbözet), másrészt számos naftás régióval (így például Indiával)[3] összevetve így is kedvezőbb. Ez pedig azt eredményezte, hogy az etilénszármazékok észak-amerikai és közel-keleti exportja számára Ázsia kedvezőbb piac lehetett, mint Európa – vagyis Európa kisebb importnyomás alá került. Továbbá általában is fennáll az a nézet (meg ezt mutatja a tapasztalat is), hogy a szállítás, a tárolás és a lokális piaci ismeretek napra készen tartásának költségei (ez lényegében helyi képviselet fenntartását jelenti, vagyis valós piaci belépést) miatt hüvelykujjszabályként a 300 USD/t alatti költségkülönbözet mellett az európai piacokat nem nagyon támadják petrolkémiai anyagokkal (így etilén-származékokkal sem) más kontinensekről.

A másik ok, hogy a nafta – legalábbis Európában – 2017-ben előnyösebb helyzetbe került, mint az LPG.[4] Ez az év bizonyos időszakaiban – mindenekelőtt a hideg téli hónapokban, amikor a propán, vagy a PB fűtési felhasználása jelentős lehet – eddig is jellemző volt,[5] de az év többi időszakában nem, sőt, éves átlagban is olcsóbb szokott lenni az LPG alapú etiléngyártás a nafta-alapúnál. 2017-ben azonban hiába volt globálisan átlagosan meleg az összes téli hónap az év elején, ez Európában nem volt igaz. Emellett az év első felében a propán kitermelése is visszafogottan bővült az észak-amerikai palaolaj és -gázmezőkön, ami – párhuzamosan a növekvő ázsiai kereslettel – árfelhajtó hatású volt (az LPG-ben is). Így, bár a nafta jellemzően az LPG árszintje felett maradt, az európai etiléngyártás relatíve olcsóbbá tudott válni nafta-alapon. A nafta versenyképességét tovább növelte év végén az erős ázsiai és észak-amerikai lehűlés is, ami szintén jelentős mennyiségben szívott el LPG-t fűtési céllal. Bár a nafta árelőnye az LPG-vel szemben, különösen Európában nagy valószínűséggel 2018-ban nem marad meg – a tél enyhébb volt és a palamezők kitermelésének gyorsulása is inkább a propán- és bután-bőség irányába mutat – de 2017 mindenképpen tanulságos volt arra vonatkozóan, hogy a gőzkrakkolásban az alapanyag-bevitel rugalmassága fontosabb lehet, mint a jellemzően a már kialakítottnál is nagyobb mértékű elmozdulás az LPG-re optimalizált gőzkrakkolás irányába.

 

Propiléngyártás: költségek szűkebb intervallumban

A propilén gyártásában más az összehasonlítási alap. Mivel az etán-alapú gőzkrakkolás szinte semmi propilént nem eredményez, így költségvezetőnek megmarad ugyan a Közel-Kelet, illetve Szaúd-Arábia, de nem gőzkrakkolással, hanem a kizárólag propilén előállítását alkalmazó propán-dehidrogénezéssel (PDH).[6] Az azonban a fent leírtak alapján látható, hogy 2017-ben a propán – az LPG részeként, de önállóan is hasznosítva a fűtésben is – viszonylag drága volt, így a mérethatékonysági és/vagy energiahatékonysági alapon olcsó PDH sem tudott jelentős költségelőnyre szert tenni más régiók naftás alapú propiléngyártásával szemben. Sőt, működtetése tekintetében a propilén-előállítás szempontjából a gőzkrakkolásnál drágább PDH[7], párosulva a naftához képest (relatíve is) dráguló propánnal, tavaly mind az USA-ban, mind Európában drágábbá tette a PDH-t, mint a gőzkrakkolást. Ez a helyzet pedig rámutat arra, hogy a PDH működtetése rendkívül érzékeny a propán relatív árának alakulására, ezért elsősorban csak ott érdemes üzemeltetni, ahol nagy mennyiségben áll rendelkezésre olcsó propán, mint alapanyag és van piaca a propilénszármazékoknak.

A 2. ábrán látható, hogy a naftások közt – az etilénnel ellentétben – Európa nincs kedvezőbb helyzetben, mint a nagy ázsiai fejlődő országok, ez azonban –az etiléngyártáshoz képest jóval – kisebb költség-eltérések miatt kevésbé problémás.

A szén-alapú kínai módszerek elsősorban a támogatott széntermelés miatt életképesek. Ha az állam a nyújtott kedvezményeket, támogatásokat lecsökkentené, az egyből nehezebb helyzetbe hozná ezeket az eljárásokat. Mivel a szénalapú olefintermelés több tényező szempontjából is nagyobb környezetterhelést jelent, mint a gőzkrakkolás[8], elsősorban a politikailag érzékeny foglalkoztatási célok indokolhatják a támogatások fenntartását. A jelen helyzetben ugyanis egyelőre nincs jele annak, hogy Kínában a CTO, vagy a CTP[9] rövidtávon teret vesztene.

 

2. ábra: A propilén előállítási költsége (2017, éves átlag, USD/t)

Forrás: Townsend Solutions

 

A naftakrakkolás újabb aranykora még várat magára

 

2017 tehát kedvező év volt az európai naftakrakkolás számára. Ugyanakkor már láthatók az első jelei annak, hogy 2018 várhatóan nem lesz ennyire jó. A nafta egyaránt drágult az etánhoz és az LPG-hez viszonyítva és az észak-amerikai új, etán-alapú gőzkrakkolók elindítását sem állította le, csak késleltette a 2017-es erőteljes hurrikánszezon. Az amerikai kapacitásbővülés eredményeként pedig nagy mennyiségben készülhet olcsó etilén és abból olcsó polietilén már a közeljövőben.

A propilén kapcsán pedig hiába kerül a PDH esetleg újra jobb helyzetbe, mint a naftakrakkolás, csak 2022-23-tól várható a jelentősebb kapacitásbővülés. Ez persze akkor – az etilén közeljövőbeli képéhez hasonlóan – jelentős túlkínálatot okozhat a propilén- (és a szintén növekvő kapacitásokat jelző polipropilén) piacokon.[10]

Azonban a kínai műanyag-hulladék behozatali tilalom nem várt segítséget nyújthat az Európaiaknak. Lehet ugyan, hogy az európai etilén-előállítási költségek relatíve kedvezőtlenebben fognak alakulni, azonban piaca – nem az etilénnek, hanem – a polietilénnek van, amire a kereslet jelentős megugrása várható, ha Kína nem importál többé újrahasznosítható polietilént és nem is fokozza jelentős mértékben a hazai műanyag-hulladék újrahasznosítását. Márpedig Kína többletigénye a „szűz” polietilénre a 2016. év alapján akár a 2,5 millió tonnát is elérheti. De erről bővebben egy következő bejegyzésünkben.

Etilénben, propilénben tehát az európai naftakrakkolás helyzete egyaránt romolhat idén, de csak mérsékelten. Azaz 2018-ban nem beszélhetünk aranykorról, de azért ezüstkorról még lehet.

 

 

[1] Egy, vagy több kettős kötéssel rendelkező szénhidrogének.

[2] Az üzemek beindítása a hivatkozásban becsülthez képest valamelyest csúszott a Harvey hurrikán miatt, de az eltérés nem jelentős (néhány hónap).

[3] Láthatjuk, hogy Kínánál kedvezőbb a termelési költség, azonban a különbség olyan kicsi, hogy azt a logisztikai költségek eltérései könnyen felülmúlják (nem beszélve a részint protekcionizmus vezérelte különféle adminisztrációs terhekről).

[4] Az LPG, bár propán-bután keverék, nem keverendő össze a háztartásokban főzéshez használt, jellemzően kisebb kiszerelésű és adott esetben kevésbé tiszta PB-vel. Ugyanakkor az LPG üzemanyag célú, fűtési, illetve petrolkémiai felhasználása egymással versengő lehetőségek.

[5] Közel-Keleten gyakran a légkondicionáláshoz is PB-t használnak energiaforrásként, így ott a nyári időszakban is relatíve olcsóbb lehet a nafta.

[6] Ennek részletesebb leírását l. a propilénről szóló korábbi posztban.

[7] Bár elég „extrém” értelmezés, de ezt úgy kell elképzelni, mintha a gőzkrakkolás itt propilén előállítását célozná és melléktermék lenne minden más – így többek között az etilén, a butadién és az aromások is. A melléktermékekből származó árbevétel pedig a propilén előállítás költségét csökkenti. Ezzel szemben a PDH esetén nincs melléktermék, így a termelés teljes költsége a propilént terheli.

[8] Egy 2015 elején készült – épp ezért még más alapanyagárakat tükröző – elemzés szerint a CTO akkor alacsonyabb olefin-előállítási költséggel futott, mint a naftakrakkolás, azonban az elektromos áram fogyasztása enyhén, a vízfogyasztása viszont drasztikusan magasabb volt.

[9] CTP: coal-to-propylene (hasonlóan a CTO-hoz szénből metanolt állít elő ez a technológia is, azonban ebből fókuszáltan propilént termel, egyéb olefineket nem).

[10] A propilénről szóló korábbi posztban szerepelt, hogy a lengyel-német határ mentén fekvő Policében (Szczecin mellett) 400 kt éves kapacitással indulhat el egy PDH üzem 2019 végén, amely a teljes kapacitását 2022-re érheti el. Két további üzem Antwerpenben összesen 1490 kt kapacitással 2022-ben kezdheti meg működését. Emellett a lengyel és az egyik antwerpeni PDH-üzemhez kötődően jelentős PP-beruházásokat is terveznek. Ezek az éves szinten 15 millió tonna körüli méretű európai propilénpiacokon komoly turbulenciát okozhatnak.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr5113788736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása