Guruló Hordó

Mit tehetünk a városi légszennyezés ellen?

2018.07.20. 14:43 Guruló hordó

Marton Mátyás és Tóth Gergely

 

Ebben a posztban a városi légszennyezettség egyre inkább felkapott témáját járjuk körül; mely tényezők járulnak hozzá a légszennyezés kialakulásához, melyek a leghatékonyabb csökkentési lehetőségek a közlekedési és a háztartási szektorra fókuszálva, illetve mit tudunk mi tenni, hogy egy tisztább levegőjű városban éljünk?

Image result for air quality drawing

A városi levegőminőség javítása egy felettébb komplex terület, amelyre az Európai Unióban és hazánkban is egyre nagyobb hangsúly kerül. A városi levegőminőséget több tényező együttese határozza meg, mely tényezőket, szennyezőanyagokat, többféle módon is megkülönböztethetünk, akár a képződés módja, akár a szennyezés forrása szerint. Az utóbbira jó példa a közelmúltban – nem emberi, hanem természetes forrásból származó - szaharai por miatt megemelkedett szálló por koncentráció térségünkben.

A légszennyezést okozó faktorok országról-országra, de akár még országon belül is nagyban különbözhetnek. A már említett természetes források mellett a háztartási szektor az egyik legfőbb szennyezőanyag kibocsátó, de meghatározó légszennyező a közlekedés, az ipar, hulladékkezelés és a mezőgazdaság is.

Jelen írásban a városi levegőminőséget leginkább meghatározó két szennyezőanyagra, a szálló porra és a nitrogén oxidokra (NOx) fókuszálunk.

A légszennyezettséghez kapcsolódó egyik legfelkapottabb téma a dízel üzemű gépjárművek városi használatának korlátozása, vagy akár teljes kitiltása. Az úgynevezett dízelbotrányhoz hozzájárult a nem hatékony szabályozói környezet, melynek keretein belül a valós és a teszt körülmények közt mért emissziós és üzemanyag fogyasztási értékek az utóbbi években elváltak egymástól, illetve felszínre került, hogy több autógyártó csak csalószoftverek használatával tudott megfelelni az emissziós teszteken.

De vajon mi az igazság - mitől függ leginkább a városi levegőminőség? Vajon a dízel autók korlátozásával megoldódnának a városi levegőminőség problémák?

 

Szálló por

Szálló por (angol rövidítése: PM) alatt a levegőben viszonylag hosszabb ideig tartózkodó, finoman eloszlatott szilárd vagy cseppfolyós részecskéket értjük, melyek megjelenési formája lehet köd, por vagy füst. Keletkezését tekintve megkülönböztetünk természetes eredetű (pl.: vulkáni) vagy emberi eredetű (pl.: tüzelésből) származó port. A PM kémiai összetétele igen változatos, illetve potenciálisan káros anyagok egész sora is megtalálható bennük kis, de egészségügyi hatásuk tekintetében nem elhanyagolható mértékben. Ezek a részecskék közvetlenül is a levegőbe kerülhetnek (ún. elsődleges részecskék) vagy kémiai reakciók következtében más anyagokból is képződhetnek (másodlagos részecskék). A szálló por kibocsátása az EU-ban 2000 óta folyamatosan csökken, ezzel szemben Magyarországon - ugyanezen az időhorizonton – az uniós trendtől eltérő tendenciákat láthatunk. A csökkenő trend a legtöbb hazai forrás esetén kimutatható, ugyanakkor a háztartás szektorban a kibocsátás növekedése tapasztalható. Ennek fő oka leginkább a lakossági szilárd tüzelés (fa, szén, lignit, hulladék) 2006-tól kezdődő terjedése. Emellett érdemes megjegyezni, hogy az EU28-as átlaghoz képest sokkal kisebb arányban ugyan, de a közlekedési szektor, ipar és a mezőgazdaság is a főbb kibocsátók között van. Érdekesség még, hogy a hazai szálló por koncentráció (tehát nem a kibocsátás) majdnem 80%-áért nem magyarországi szennyezők a felelősek, miután a szennyezés képes akár nagy távolságokat is megtenni a légkörben. Hazánkat leginkább Lengyelországból és Romániából származó PM szennyezi, míg mi Horvátország és Szlovákia levegőjét rontjuk nagyobb mértékben.

Nitrogén oxidok (NOx)

Az NO és NO2 oxidokat együttesen nitrogén oxidoknak nevezzük. Az NOx természetes forrásai közé tartoznak a villámlások, erdőtüzek, míg emberi eredetű kibocsátások az erőművi vagy gépjárművekből származó NOx. Az NOx kibocsátást illetően mind az EU-ban, mind Magyarországon több, mint 30%-os csökkenés történt 2000 és 2015 között. Az NOx emisszió elsődleges forrása továbbra is a közlekedés, azon belül is a dízel üzemű gépjárművek. Magyarországon az ebből a szektorból származó kibocsátás ugyan 32%-kal lecsökkent 2000 és 2015 között, de még így is a teljes kibocsátás 40%-a innen származik. A magyarországi közlekedési szektorban a dízel üzemű gépjárművek egy autóra jutó kibocsátás csökkenését az ezen gépjárművek számában történő erőteljes emelkedés kompenzálta (pár év alatt 25-ről 30%-ra emelkedett a dízel üzemű személygépjárművek aránya). Ehhez még hozzájárult, hogy az újonnan üzembe helyezett flotta nagy részét nem az új, alacsonyabb kibocsátású, hanem az idősebb gépjárművek nagyarányú importja tette ki. Vélhetőleg ennek köszönhető a 2015-re bekövetkező enyhe emelkedés a közlekedési szektor NOx kibocsátásában. Talán nem gondolnánk, de a mezőgazdaság is nagy mennyiségű NOx kibocsátásért felelős. Ez a szektor a közlekedésnél jóval kevésbé szabályozott, kibocsátása 2000-ben még csak a teljes kibocsátás 6%-ért, 2015-ben viszont már 12%-ért volt felelős.

 

Milyen általános intézkedésekkel lehet a városi légszennyezettségen javítani?

A városok légszennyezettségének mértéke, illetve a légszennyezés csökkentésének lehetőségei sok olyan tényezőtől is függnek, melyeken nagyon nehéz, vagy akár szinte lehetetlen is javítani. Ilyen tényező többek között az adott területre jellemző klimatikus viszonyok, az uralkodó széljárás erőssége, iránya, vagy a kialakult városkép. Összességében viszont a többségben vannak azok a tényezők, mint például a megfelelő szabályzói környezet és ösztönzők kialakítása vagy a lakossági tudatosság növelése, melyek segítségével hatékonyan csökkenthető a városi légszennyezettség mértéke. Az Európai Unió két módon is igyekszik a levegőminőséget javítani, egyrészt a főbb kibocsátókra (pl.: ipari létesítmények, villamosenergiát előállító erőművek, olajfinomítók) kibocsátási határértékeket állapít meg, illetve külön határértékeket szab a levegőben található szennyezőanyagokat illetően, származzanak azok bármilyen forrásból is. Ezen határértékek betartásáért az államot terheli a felelősség.

 

PM csökkentési lehetőségek

A hazai városok légszennyezettségéért legnagyobb mértékben a szálló por felelős. Ennek egy része azonban a városoktól távol képződik, melyet helyi szinten nehéz kezelni. A városi levegőminőség azonban nem véletlenül télen a legrosszabb, hiszen a szálló por kibocsátás legjelentősebb része a lakossági fűtésből, ezen belül is a szilárd tüzelésből - tűzifa, szén, lignit - származik. Ezen kívül sajnos sok lakásban a háztartási hulladék is a kályhába kerül, ami a PM-en kívül sok egyéb szennyezőanyaggal is terheli településeink levegőjét.

A szálló por kibocsátás csökkenését a legnagyobb mértékben a háztartási fűtés hatékonyabbá tételével lehetne elősegíteni. A szemétégetés gyors visszaszorítása mellett fontos lenne elérni, hogy a megfelelő minőségű fűtőanyag a megfelelő állapotú kazánban kerüljön eltüzelésre. Ezen kívül a különösen rossz minőségű lignit lakossági felhasználását - ahol a kémények természetszerűleg nem rendelkeznek füstszűrő berendezéssel - kellene mihamarabb visszaszorítani. A fűtési célú energiaigény csökkentése a lakóépületek energiahatékonyabbá tételén keresztül járulhat hozzá nagyon nagymértékben a téli légszennyezés csökkentéséhez, de jó megoldás a távfűtésre vagy egyéb alternatív, kevésbé légszennyező fűtési módra történő áttérés is.

 

NOx csökkentési lehetőségek

Az NOx szennyezés jellemzője, hogy a városokban a kibocsátáshoz közel erősen koncentráltan tud megjelenni. Ezek a hot-spotok könnyen azonosíthatóak, ezért érdemes a megelőző akciókat ezekre a területekre koncentrálni. Az NOx kibocsátás legnagyobb forrása a közlekedési szektor, ezen belül is a dízel üzemanyag alapú személy és teherfuvarozás. A korábbi EURO normákat teljesítő dízelautók NOx kibocsátása valóban meghaladja a benzines társaikét, és valós körülmények között sok esetben az emissziós határértékeket meghaladó számokat produkálnak. Ennek a problémának az orvoslására született meg az újfajta emisszió mérési ciklus, mely a gépjárművek kibocsátását valós körülmények között méri. Ebbe beletartozik, hogy a mérés hosszabb ideig tart, illetve többféle közlekedési helyzetet is lefed, legyen az erőteljes gyorsítás vagy autópályán való haladás. A szabályzói nyomásnak illetve a technológia fejlődésének is köszönhetően a legújabb fejlesztésű, EURO 6-d dízel motorok már belül esnek a legszigorúbb, valós körülmények között mért kibocsátási határértékeken is. Ezen felül nem szabad elfelejteni, hogy a dízel üzemű autók CO2 kibocsátása nagyságrendileg, 15%-kal a benzines társaik alatt van, így hosszú távon hatékonyabban hozzá tudnak járulni a klímaváltozás elleni harchoz. Az előrejelzések szerint a közlekedési szektorból származó NOx kibocsátás 2030-ra mintegy a mai negyedére fog csökkenni a megszigorodott szabályozásnak köszönhetően, míg az egyéb szektorok kibocsátása viszonylag állandó marad.

Városi környezetben a leghatékonyabb eszköz az NOx csökkentésére a hatékony tömegközlekedés biztosítása. Hazánkban például az elöregedett buszflotta megfiatalításával számottevően lehetne csökkenteni a városi NOx kibocsátást, mivel az új Euro 6-os buszok NOx kibocsátása valós körülmények között is töredéke a még mindig futó Euro 0-s vagy alatti besorolású kiöregedett városi buszoknak. Ezen felül tömegközlekedés alatt nem csak a megszokott busz villamos metró hármasára lehet gondolni, hanem a népszerűvé váló közösségi megoldások is egyre nagyobb szerepet játszanak a városi mobilitásban, legyen szó akár az autómegosztásról, közösségi biciklimegosztásról, vagy a gyaloglás népszerűsítéséről. Ezen új megoldások hatékonyan csökkentik a városlakók gépjármű használatát. A P+R parkolók hatékony rendszere is segíthet a belváros zsúfoltságának csökkentésében. Néhány városban a gyors parkolást telefonra letölthető applikációk segítik, mutatva az üres helyeket, ezáltal is csökkentve a parkoló keresésére elpazarolt időt, üzemanyagot. Az elektromos autók, habár jelenleg hosszabb utakra még kevésbé használhatóak, de városi környezetben már valós alternatívát jelenthetnek a hagyományos autók mellett. És habár a villamos energia előállítás helyén még jelentős mennyiségű szennyezés szabadul fel, a városok levegőjét többnyire ez kevésbé érinti. Több városban kísérleteznek jelenleg is a kisebb emisszióval rendelkező földgáz alapú tömegközlekedés elterjesztésével, többek között Budapesten is futnak földgázzal hajtott ún. CNG-s (sűrített földgáz) autóbuszok.

Ezen túl a megfelelő várostervezés is kulcsfontosságú, mely az uralkodó széljárásnak megfelelően engedi a város ’átszellőzését’, friss levegővel való ellátását és így csökkenti a város légszennyezettségét.

A kép tehát jóval árnyaltabb annál a sokat hangoztatott állításnál, miszerint a dízelautók kitiltása egyenes út a megfelelő minőségű városi levegő eléréséhez. A szálló por, és a nitrogén-oxid egészségtelen szintre emelésében számos tényező játszik szerepet, melyek csökkentése nemcsak egy komplex szabályozási környezetet, de tudatos hozzáállást is követel a városlakóktól. A levegőminőség javítása közös érdekünk!

környezetvédelem CO2

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr4314125363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger