Guruló Hordó

Megújulók vs. fosszilisek: mi történt 2017-ben?

2018.08.31. 18:02 Horváth Ágnes (Chief Economist)

A világ elsődleges energiafogyasztása 2,2%-kal nőtt 2017-ben. Bár a megújulók közel 17%-os bővülése 2016-hoz képest kiugró az energiaforrások között, ez az addicionális fogyasztásnak csak a negyedét fedezte. A fogyasztásnövekedés 70%-át továbbra is a fosszilisek (szén, olaj, gáz) biztosították.

 

 

2017-ben 252 millió tonna olajekvivalenssel nőtt az energiakereslet 2016-hoz képest (1,9% év/év) a statisztikák szerint. Érdemes azonban korrigálni a szökőév-hatással, ekkor már 290 millió tonnát kapunk (2,2% év/év). A növekmény 70%-át még mindig a fosszilis energiahordozók biztosították. Mivel azonban az energiamixen belül a fosszilisek aránya 85% körüli, ezért a „csak” 70%-os részesedés eredményeként valamelyest csökkent az arányuk 2016-hoz képest. A bolygóért aggódóknak további jó hír, hogy a fossziliseken belül a földgáz felhasználása bővült a legjobban, ezért az alacsony(abb) és zéró CO2-kibocsátású energiaforrások adták a növekmény 61%-át.

 

Forrás: BP Statistical review (2018)

 

Kicsit más a helyzet az Európai Unió háza táján. Itt ugyanis, ha csak enyhén, de nőtt a fosszilisek aránya az energiamixen belül tavaly. Itt az lehet esetleg a jó hír, hogy az EU-n belül már csak 75% körüli a fosszilisek aránya, ellentétben a világátlag 85%-ával. Az ábrán azt is látjuk, hogy ez döntően az átlaghoz képest jóval alacsonyabb szénfelhasználásnak köszönhető, amit átlagon felüli nukleáris energiahányaddal, (víz nélküli) megújuló energiaforrásokkal és olajfelhasználással ellensúlyoz az EU. Magyarországon még alacsonyabb a szén aránya az energiamixen belül, azonban kiugró a földgázfelhasználás 37%-os aránya. A paksi atomerőmű, bár az áramtermelésben jelentős, a teljes energiafelhasználásban még úgy is csak 16%-os a részesedése, hogy ez messze a világ- és EU-átlag felett van. Hazánkban az energiafogyasztás 5,5%-kal nőtt tavaly és a bővülést fele-fele arányban biztosította az olaj és a földgáz, tehát nálunk is nőtt a fosszilisek aránya a mixen belül.

 

Forrás: BP Statistical Review (2018)

 

Az erősödő gazdasági aktivitás energiaigénye tehát mindenhol az energiafogyasztás növekedését eredményezte, javuló energiahatékonyság mellett is. 2017-ben az energiaintenzitás (amit egységnyi kibocsátásra jutó energiafogyasztással definiálunk) csökkent ugyan, de érezhetően kisebb mértékben, mint az elmúlt három év átlaga: -1,7% vs. -2,3%, ezért nem tudta ellensúlyozni a 3% feletti globális gazdasági növekedés hatását. Mivel pedig még mindig a fosszilis energiaforrások fedezték a többlet energiaigény nagyobb részét – a megújulók vitathatatlan térnyerése ellenére–, ezért a CO2 kibocsátás is nőtt.

Globálisan nő a zöld energetikai beruházások volumene, sőt az újonnan hozzáadott megújuló (vízzel együtt) áramtermelő kapacitás háromszor volt nagyobb a fosszilis energiatermelés növekményéhez képest, illetve kétszerese volt az új fosszilis és nukleáris beruházásoknak együttesen. Azt látjuk azonban, hogy a fejlett országokban nominálisan csökken a megújuló beruházások értéke már a negyedik éve. Ez még akkor is elgondolkoztató, ha tudjuk, hogy ugyanolyan összegű beruházás valószínűleg az idő előrehaladtával egyre nagyobb kapacitásokat eredményez a hatékonyságnövekedés és technológiai fejlődés eredményeként. Azt is látjuk, hogy a fejlődő országok 2015 óta összességében már többet ruháznak be, mint a fejlett országok, sőt tavaly Kína önmagában többet költött, mint a fejlett világ.

 

Forrás: REN21: Renewables 2018, Global Status Report

 

A párizsi egyezmény eredményes volt abban, hogy globális együttműködést indított el, ráadásul a résztvevő országok önként csatlakoztak a programhoz. A globális felmelegedés problémája egyre inkább foglalkoztatja nemcsak az embereket, hanem a döntéshozó politikusokat is. Megvan a szándék, megvan a társadalmi támogatás, még sincsenek látványos eredmények. Lehet, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem lesz elég a célok megvalósításához?

A legegyszerűbb és egyben leggyorsabb(!) módja a változásnak a kisebb energiafogyasztás elérése lenne. Egyrészt az állam és az EU költhetne többet az energiatakarékos háztartási gépcsere-programra, a házak megfelelő szigetelésének támogatására vagy a megújuló energiaforrások magánhasználatának ösztönzésére. Mi pedig figyeljünk oda a címkékre, amit a hatóságok a mi tájékoztatásunkra rakatnak a különböző háztartási gépekre, lámpatestekre, autógumikra vagy építkezési alapanyagokra. Ha pedig ezt már megtettük, akkor váltsunk kisebb autóra, kisebb lakásra, vegyünk „okos rendszereket”, hogy elkerüljük a fűtés vagy hűtés túlzott használatát... Itt van egy hasznos 100-as lista, hogy mit tehetünk akár már holnaptól. Vagy bajban vagyunk, ha önmegtartóztatásra is szükség lesz?

 

energia energiahatékonyság megújulók

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr7914211823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger