Guruló Hordó

Egy karbonadónak mekkora hatása lenne a benzin árára?

2019.10.25. 13:30 Hidi János

Egy Világbankos tanulmány szerint a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak teljesülésével konzisztens karbonadó 2020-ra tonnánként el kell érje a 40-80 dolláros szintet, 2030-ra pedig valahol az 50-100 dolláros sávban kell lennie. Ha ezt a karbonárat a benzinre és gázolajra is rátesszük, akkor az literenként 27-121 forint áremelkedést jelenthetne, attól függően, hogy mekkora CO2-árral számolunk, az értéklánc mely elemeire érvényesítenénk, és rátennénk-e az ÁFÁ-t is.

A Világbank támogatásával, kormányzati, üzleti és civil szervezetek partneri együttműködésének köszönhetően (Carbon Pricing Leadership Coalition, CPLC), egy közgazdászokból álló bizottság megvizsgálta, hogy mekkora karbonárra lenne szükség ahhoz, hogy erre építve – és kiegészítve más intézkedéscsomagokkal – a különböző klímapolitikák, karbonárazással foglalkozó intézkedések, szabályozások világszerte elérjék azokat a kívánt döntési, magatartásbeli, fogyasztási, beruházási és innovációs hatásokat, amikkel a globális felmelegedés mértéke az iparasodosás előtti szinthez képest nagy valószínűséggel jóval 2°C alatt, lehetőleg 1,5°C körül maradhatna.

Arra jutottak, hogy országonként, régiónként változó mértékben ugyan, de mindenhol érvényesíteni kell a CO2-kibocsátással okozott externális költséget, aminek mértéke 2020-ban valahol a tonnánkénti 40-80 dolláros szinten kell legyen, 2030-ra pedig az 50-100 dolláros sávba kell eljusson.

Bár a tanulmányban nincs kifejezetten szó arról, hogy a járművekbe tankolt benzin és gázolaj adóztatását hogyan képzelik el, érdekességképpen ki lehet számolni, hogy a hazai üzemanyagárakra vonatkozóan ez mit jelentene.

Mivel a benzin és a gázolaj összetétele az ipari szabványoknak köszönhetően elég szűk határok között állandó, és az égetésük egy jól meghatározott kémiai folyamat, motortechnológiától függetlenül ismert, hogy egy liter üzemanyag elégetése során mennyi CO2 kerül a levegőbe: benzin esetén 2,29 kg, míg gázolaj esetén ez az érték 2,65 kg.

Innen már néhány szorzással eljutunk oda, hogy ha 1 tonna CO2-kibocsátás jelenlegi árát, ami az EU-ban 2019. október 18-án 25,64 €/t volt, vagyis 28,6 $/t, akkor 295 forint/$ árfolyam esetén ez kilónként 8 forint lenne, tehát egy liter benzinre 19 forint karbonköltség jut. Ha erre rátesszük a 27%-os ÁFÁ-t, ahogy azt jelenleg is ráteszik az üzemanyag egyéb adótartalmára, akkor kapunk egy 25 forint/literes fogyasztói árhatást.

A fenti számítás csak a kipufogócsövön távozó CO2-t tartalmazza. Ugyanakkor az üzemanyagnak nem csak az elégetése, hanem az előállítása során is kerül CO2 a légkörbe (az olajkitermelés és finomítás, szállítás során). Ennek mértéke az üzemanyag elégetésével járó kibocsátásnak mintegy 20-30%-a lehet (USA becslés, lásd a hivatkozott tanulmány 13. ábráját; az érték függ attól, hogy a nyersolajat hol és hogyan termelik ki, milyen a finomító technológiája, energiahatékonysága, a felhasznált nyersolaj típusa). Mivel az EU-s olajipar az EU-s CO2-kvótakereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozik, az olajkitermelők és finomítók részben már most is fizetnek a CO2-kibocsátásukért. Azért csak részben, mert a kvótáik egy jelentős részét (a finomítók esetén 2018-ban az ingyenes kvóták aránya a teljes kibocsátáshoz képest 76% volt) ingyen kapják, hogy ne veszítsenek túl sokat a globális versenyképességükből (a világpiacon versenyző termékek gyártóinak az EU-ban jár ilyen kivételezés). Az ingyenes CO2-kvóta allokáció mértéke azonban évről évre csökken, 2020-ra az EU-s feldolgozóiparban összességében 30%-ra.

Ha a karbonárat a teljes olajipari értékláncban érvényesítjük, és feltételezzük, hogy nincs ingyenes kvótaallokáció, akkor a benzin esetén ez további 7 forintos kiskerár növekedést okozna.

Így összességében a jelenlegi 28,61 $/t EU-s CO2-ár a benzin kiskereskedelmi árát – ÁFÁ-val együtt – 32 forinttal, azaz 8%-kal növelné. (Az októberi árakra vetítve, ami a benzinnél 385 ft/l, a gázolajnál 403 ft/l.)

Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy ha ugyanezen elv alapján egy extrém magasnak számító 100 $/t-s CO2-ár hatása érvényesülne a teljes olajipari értékláncban, akkor a benzin ára literenként 112 forinttal (29%-kal), míg a gázolajé 121 forinttal (30%-kal) drágulna. Ugyanez egy mérsékeltebb, 40 $/t-s CO2-árnál 45 és 48 forintot jelentene.

co2_es_a_benzinar_2.PNG

A karbonadó Svédországban már most is nevesítve van a benzin és gázolaj árában (tonnánkénti 114 eurós CO2-árral számol), de az üzemanyagok árai az EU-ban elsősorban az eltérő mértékű jövedéki adók miatt különböznek. Hollandiában például, bár nincs nevesítve karbonadó, a jóval magasabb jövedéki adó miatt drágább a benzin, mint Svédországban. Néhány kiemelt országban a benzin fogyasztói ára az alábbiak szerint alakul, ahol a jövedéki adó és a karbonadó mértékét már az ÁFÁ-val növelve mutatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr615262336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Portfólió

Portfolio Blogger