Tíz évnyi gázbőség után itt a gázlavina

Az amerikai palaolaj- és gázforradalom jó tíz évvel ezelőtti kitörése utáni években kezdett gyakori fordulat lenni a „gázbőség” kifejezés. Ez arra utalt, hogy a gyorsan bővülő földgázkitermeléssel nem tudott lépést tartani a gáz elszállítása és felhasználása, így a jelentős helyi túlkínálat lenyomta az amerikai árakat. A „gázbőség” azóta globális, szinte folyamatosan jelenlévő téma volt, de amit az elmúlt évben láttunk, és a közeljövőben tapasztalni fogunk, ahhoz talán a „gázlavina” kifejezés jobban illik.

Image result for lng terminal

A kőzetrepesztéses technológia folyamatos fejlesztése és a költségek csökkenése néhány év alatt óriási fordulatot hozott az amerikai fosszilis erőforrások kitermelésében. Addig gazdaságtalannak minősülő készletek váltak gazdaságosan kitermelhetővé, ami az USA földgázszükségletét – 2011-ben úgy tűnt – egy évszázadra ki tudja elégíteni (tavaly már csak 80 évnyit becsültek, mert időközben a gázfelhasználás is nőtt). Be is került a köztudatba a „gázbőség” kifejezés, a gáz ára az USA-ban csökkenni kezdett, miközben Európában emelkedett. Az ottani gázt nem tudták idehozni, pedig sok termelő szerette volna. 2010-ben már a kitermelőket féltették az alacsony áraktól. A gazdasági fellendülés azonban fokozatosan húzta fel az olaj árát, ami húzta magával a gáz árát is szerte a világban, miközben az USA-ban a helyi túlkínálat miatt olcsó maradt a gáz. Aztán 2015-ben ismét a „gázbőség” kifejezés lett az uralkodó, mert időközben a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportkapacitásai folyamatosan bővültek, az USA-ban pedig feloldották a fosszilis energiahordozók 40 éve érvényben lévő export korlátozását. A kínálat utolérte a lassabban növekvő keresletet, így az ázsiai és európai gázárak újra megközelítették az amerikait. Ez volt a „gázárkonvergencia”, amit a „gázbőség” vezérelt. 2016-ban a Nemzetközi Energiaügynökség a gáztúlkínálat fennmaradását várta az évtized végéig. Időközben a világgazdaság, és benne Ázsia kicsit rágyorsított, a növekvő ipari termeléshez, valamint ezzel egyidőben a széntől való szabaduláshoz még több földgázra volt szükség, ami ismét felszívta a túlkínálatot.

A növekvő kereslet kielégítéséhez rengeteg beruházás történt világszerte különböző gázinfrastruktúrákba, kitermelésbe, csővezetékekbe és LNG export terminálokba. 2018-ban a világ gázkitermelése 180 milliárd köbméterrel nőtt az előző évhez képest (viszonyításképpen, Magyarország éves gázfogyasztása mintegy 9 milliárd köbméter). Az USA-ban több, mint 100 gázvezeték építési projekt zajlik, épülnek a Gazprom új vezetékei az Északi-tenger alatt, Kelet-Szibériában Kína felé és a Fekete-tenger alatt is.

Ebben a kiterjedt gázlázban jött el végül 2018 vége és 2019, amikor a néhány évvel korábban elindított LNG export kapacitás beruházások termelni kezdtek Ausztráliában, az USA-ban és Oroszországban (egyetlen év alatt mintegy 40 milliárd köbméternyi új LNG exportkapacitás lépett piacra, ami négy Magyarországnyi gázfogyasztásnak felel meg), de közben a gazdaságban a lassulás jelei mutatkoztak, a tél enyhe volt, Japánban újraindult néhány atomerőmű, így ismét beköszöntött a „gázbőség” ideje. Csakhogy ezúttal az európai gázár a 2009-es nagy gazdasági válság ideje óta nem látott mélységbe zuhant, és az ázsiai LNG-árak is követték a mélybe. Ha a megelőző évtizedben folyamatos téma volt a gázbőség, akkor az utóbbi egy év történéseire talán nem túlzás inkább a „gázlavina” kifejezést használni.

Az LNG globális túlkínálatát jól érzékelteti, hogy 2019 végén arról lehetett hallani, hogy például egy szingapúri LNG-kereskedő kifizeti, de nem kéri leszállítani a szerződött mennyiséget. Kínai LNG-kereskedők pedig már nem tudják, hova tegyék az árut, és máshol keresnek vevőt a régióban, havonta 5-7 hajónyi a fölösleg. A többlet nagy része végül Európába érkezett, leszorítva a tőzsdei árakat olyan alacsony szintre, hogy az már egyes esetekben nem is fedezi a földgáz cseppfolyósításának, elszállításának és újragázosításának a költségét. Az EU-s LNG import terminálok kapacitáskihasználtsága a korábbi évek 20% körüli szintjéről 2019 néhány hónapjában 60%-ra is felment, az olasz terminálokat pedig hónapokig csúcsra járatták. Európából nézve tehát ránk csúszott egy „gázlavina”, ami a fogyasztóknak és a gazdaságnak jó, a szén kiváltásának köszönhetően pedig – ahogy például a német példán látszik - a környezetnek is használ, ha a földgáz szenet szorít ki. Bár az LNG export összességében energiaintenzív, és így karbon lábnyoma nagyobb, mint a vezetékes földgázé, ha szenet vált ki, az jót tesz a tüdőnknek és az élővilágnak általában.

A rég nem látott alacsony gázárak azt is felvetik, hogy egyes terminálok kibocsátását vissza kell fogni. A szektorban egyébként is vannak mostanában pénzügyi nehézségek. Az amerikai palaolajforradalmat jelentős mértékű hitelek finanszírozták, amelyek visszafizetésének nem kedvez az alacsony olaj- és gázárkörnyezet, ami csődveszélyt is jelent sok kisebb méretű kitermelő vállalatnak. Az Appalache-hegység nagy gázmezőit kitermelő vállalatok a tőzsdén már majdnem egy éve zuhanórepülésben vannak, mert nem tudnak nyereségesen működni.

Ennek ellenére idén várhatóan nem enyhül lényegesen a gáztöbblet, újabb LNG export terminálok építése fog befejeződni, amelyek tovább növelik a globális kínálatot. Az USA-ban és másutt is a gázkitermelés tovább bővül, hiszen a gáz jelentős része az olajkitermelés melléktermékeként kerül a felszínre, így a kínálat nem reagál érdemben az árjelzésre. Amíg az olajkitermelés nyereséges, addig a nyersolajjal együtt jön a földgáz is, a fölösleget pedig gyakran helyben elégetik (vagy, ami még rosszabb, a metán kiszívárog a légkörbe), mert nincs vagy nem éri meg csővezetéken elszállítani. A nagyon alacsony tőzsdei jegyzésárak azt sem jelentik feltétlenül, hogy az LNG exportja veszteséges lenne, hiszen a terminálok megépítése előtt azok kapacitásainak egy jó részét eleve lekötötték hosszú távú szerződésekkel. Az alacsony gázárkörnyezet kellős közepén is érkeztek hírek újabb LNG beruházási döntésekről, jelezve, hogy nem a pillanatnyi árak határozzák meg egy-egy projekt várható megtérülését. Az amerikai LNG export például a következő két évben várhatóan tovább nő. A jelentős gáztöbbletet egy gazdasági fellendülés, nagyon hideg telek vagy a szén gázzal való kiváltására tett erőfeszítések erősödése tudná felszívni. Ezek hiányában azok a szerencsés gázvásárlók, akik az azonnali piacról vásárolnak, továbbra is örülhetnek az olcsó energiaforrásnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr1915473022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (12) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (49) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (3) electricity (4) elektromos autó (9) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (7) english (73) EU (44) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (4) Eurozóna (8) Eurozone (4) finance (3) finomítás (3) földgáz (5) gas (23) gasztro (4) gáz (47) gázár (3) gazdaság (8) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (8) infláció (4) Iran (4) Irán (7) Japan (3) Japán (3) jövő (3) kérdőív (10) kereslet (5) készletek (3) Kína (18) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (21) Koronavírus (6) koronavírus (3) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (18) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (4) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (54) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (30) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (5) szolgálati (10) tech (9) transport (3) Ukrajna (9) USA (27) utazás (4) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása