Guruló Hordó

Lassan, de mélyrehatóan zajlik a dekarbonizálás

2020.08.13. 13:27 Hidi János

Bár az ablakon kinézve úgy tűnik, hogy a napelem telepítéseken és néhány villanyautó megjelenésén túl alig változik valamit az energiaipar, három hír is van a közelmúltból, amelyek együtt mélyreható változásokról árulkodnak. Az egyik, hogy a BP olajcég új stratégiájában jelentősen csökkenő fosszilis kitermelést terveznek, a másik, hogy idén először csökkent a világ szénerőműkapacitása, a harmadik pedig, hogy az Arab-félszigeten hamarosan atomerőmű kezdi meg működését.

Kép forrása: The Economist

Az első hír, hogy a BP, egy londoni központú olaj- és gázipari óriás, augusztus elején tette közzé új stratégiáját, amelyben arról számolnak be, hogy a jövőben már nem olajcégként gondolnak magukra, hanem egy integrált energiavállalatként, miközben kínálatukban egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások, és egyre kisebbet a fosszilisek. Ehhez megtízszerezik az alacsony karbonintenzitású technológiákba való beruházásaikat évi 5 milliárd dollárra (igaz, 0,5 milliárdos alacsony bázisról, miközben 2019-ben 19 milliárd dollár volt a teljes beruházási összeg). Ezzel párhuzamosan az olaj- és gázkitermelésük pedig 2030-ra 40%-kal csökken. Bár az olaj- és gázüzlet így is jelentős marad, de az eddigiekhez képest határozott irányváltásról van szó. Mégiscsak arról van szó, hogy egy olajcég stratégiája az olajkitermelés jelentős csökkentése. (Persze ha helyette más cégek átveszik az eszközöket és folytatják a kitermelést, akkor a bolygó nem nyert vele semmit.)

A második hír, hogy 2020 első fele volt az első olyan féléves időszak a világban, amikor a globális szénerőmű kapacitás csökkent. Ráadásul sok tervezett szénerőmű építését elhalasztották vagy törölték. A folyamatban lévő új szénerőmű építések 90%-a Kínában történik, ahol igyekeznek energiaigényüket minél inkább belföldi energiaforrásokból kielégíteni, miközben kereskedelmi háborút vívnak az Egyesült Államokkal. A gazdasági válság azonban hátráltatja a beruházásokat. Ha újra talpra áll a gazdaság, esetleg az USA-val kiegyeznek, még változhatnak a prioritások.

Meglepő módon egyébként Németországban is engedélyeztek egy új szénerőmű építést, de ezzel együtt a bezárások főleg az EU-ban és az USA-ban történtek (utóbbiban 2011 óta összesen 121 szénerőművet állítottak át más üzemanyagra, főleg földgázra; összehasonlításképpen, 2000-ben 1024 szénerőmű blokk üzemelt az USA-ban, 2017-ben 359). A megújulók egyre nagyobb mértékű áramtermelése, a nagyon olcsó földgáz és az emelkedő széndioxid kvóta árak fokozatosan kiszorítják a piacról a szénerőműveket. Ez a folyamat nem csak az EU-ban zajlik. Indiában is az a helyzet, hogy a már meglévő szénerőművek sem bírják a versenyt az új megújulókkal, nem is beszélve az új építésűekről. A jövőben, ha újra megdrágul a földgáz, akkor a szabályozói tiltásoknak vagy az emelkedő széndioxid kvótaáraknak kell emelkedniük kompenzációképpen, különben visszatérhet a szén. De az egyre növekvő megújulók önmagukban is elég sok szenes áramot szorítanak ki, ami az alacsonyabb szénerőmű kapacitás-kihasználtság miatt jelentősen rontja azok pénzügyi teljesítményét.

Igaz, a szénerőműkapacitások csökkenése részben a COVID-járvány mellékhatása, hiszen recesszióban a pénzügyi nehézségek inkább a bezárásoknak, semmint új beruházásoknak kedveznek. A válság elmúltával könnyen elképzelhető, hogy a kínai szénerőmű építések új lendületet vesznek, és így a globális szénerőmű kapacitás újra nőni fog, de a növekedés üteme lassul.

Végül a harmadik hír, hogy sikeresen beüzemelték az első atomerőművi reaktort az Arab-félszigeten. Ez az Egyesült Arab Emírségek barakah-i atomerőműve, melynek építése 2012-ben kezdődött, és a most beüzemelt első reaktor mellett a másik három építése nemsokára befejeződik. Ha elkészülnek, akkor az ország áramigényének negyedét fogják előállítani. Az irány itt is egyértelmű, már az olajországok se az olajban látják jövőjüket. Ezt már 2009-ben is látták, amikor megrendelték az atomerőművet, de annak a döntésnek csak mostanra lett kézzelfogható eredménye.

 

A pandémia idején a lelassult világ széndioxid kibocsátása mintegy 17%-kal csökkenhetett áprilisban, ami egy átmeneti jelenség, és a gazdaság újra indulása ismét növekvő pályára állítja. A tartós változásért még sokat kell tenni, ami az energiarendszerek és az életmódunk megváltoztatását kívánja. A fosszilis energia visszaszorulása lassú, de megállíthatatlan folyamat, amit a mindennapjainkban talán sokáig észre sem veszünk, majd egyszer csak feltűnik, hogy nagyot változott a világ. Az ilyen hírek, mint a fentiek, segítenek észrevenni a mélyreható változást.

gáz olaj klímaváltozás CO2 Kína

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr8816138626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hozzászólás:

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

 

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Email-címünk: gurulohordo[kukac]gmail.com

 

Katt ide friss és ropogós guruló linkekért

 

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!