Régiós megújuló áramtermelés: annál is több kell

Az Európai Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy írják le a Nemzeti Energia és Klímaterveikben, milyen megújuló energia bővítési terveik vannak 2030-ra, amelyekkel összességében teljesíthetők lesznek a 2030-as EU-s célkitűzések. A kilenc környékbeli tagállam 2020-ban elküldött NEKT-jeiből kirajzolódó megújuló áramtermelési tervek csak arra elegendők, hogy a meglévő szénerőművi termelésnek mintegy harmadát kiváltsák. Igaz, az EU épp arra készül, hogy magasabbra tegye a lécet 2030-ra, amihez újabb, ambiciózusabb nemzeti célkitűzésekre lesz szükség.

Kép forrása

Az Európai Unió kilenc környékbeli tagállama (PL, CZ, SK, A, HU, SI, HR, RO, BG) által elkészített Nemzeti Energia és Klímatervekből az látszik, hogy ezek az országok a megújuló áramtermelés jelentős bővítésére készülnek. Míg 2019-ben az általuk összesen megtermelt megújuló áram (ide tartozik a víz, szél, nap, biomassza, biometán, geotermia) 140,000 GWh-nyi volt (ebből 41,000 GWh a szél- és naperőművi termelés, 80,000-et a vízerőművek termeltek meg, 11,000-et pedig az egyéb megújulók), addig a 2030-ra vonatkozó tervek teljesülése esetén ez 205,000 GWh-ra nő, ami majdnem másfélszeres növekedés (3,5%-os éves átlagos növekedési ütem). A növekmény nagy része a szél- és naperőművi bővítésekből származik, hiszen ezek a legkönnyebben, legolcsóbban bővíthető kapacitások. A szél- és naperőművi termelés duplázódása szerepel a tervekben, ami a 2019-2030-as időszakban 6,6%-os éves átlagos növekedési ütemet jelent. (A szél- és naperőművek áramtermelése a beépített kapacitások mennyiségétől és minőségétől, valamint az időjárás alakulásától függ. Ha arra számítunk, hogy 2030-ban a szél- és napsütéses viszonyok ugyanolyanok lesznek, mint 2019-ben, akkor a termelés duplázásához a beépített kapacitások duplázása szükséges. Esetleg valamivel kevesebb többletkapacitás is elég lesz, ha a technológia hatásfoka időközben javul.) Ilyen ütemű, hosszú távon fenntartott növekedés a legtöbb iparág számára szédületes tempó, de itt ez is kevésnek bizonyulhat.

Forrás: Eurostat és Európai Bizottság

 

A NEKT-ekből kirajzolódó megújuló bővítési terveket érdemes összehasonlítani a 2019-es szénerőművi termeléssel, ami a maga 185,000 GWh-nyi mennyiségével (a szénerőművi áramtermelés különösen Lengyelországban kiemelkedő, 108,000 GWh, de Csehországban is jelentős, 36,000 GWh) majdnem háromszorosa a 11 év alatt várható megújuló növekménynek. Ebben az ütemben tehát, ezt a kilenc országot tekintve, a tavalyi szénerőművi áramtermelésnek csupán a harmada lesz kiváltható megújulókkal. A szén teljes kiváltásához közel háromszorozni kellene a megújuló bővítési terveket, ahhoz képest, mint ami a NEKT-ekben szerepel. Ha a gázerőműveket is szeretnénk kiváltani, akkor 3,7-szer nagyobb bővítésre lesz szükség.

Tekintve, hogy az EU éppen arról vitázik, hogy a 2030-ra kitűzött 40%-os széndioxid kibocsátás csökkentési célkitűzést (az 1990-es szinthez képest) akár 55-60%-ra is megnövelje (az EU parlamentje nemrég 60%-ot szavazott meg), a tagállamoknak minden bizonnyal jövőre újabb NEKT-ekkel kell előállniuk, amiben ambiciózusabb célokat kell vállalniuk.

A szénerőművi termelés teljes kiváltása megújulókkal 2030-ra természetesen nem reális, de ha a megújulók 3,5%-os növekedési ütemét hosszú távon tartani tudnánk, akkor 2044-re a régió kilenc országát tekintve a megújuló áramtermelés növekménye már elegendő lenne ahhoz, hogy teljesen kiváltsa a tavalyi szénerőművi mennyiséget.

A kilenc országra vetített számokból látszik, hogy a szénkiváltást különösen a lengyel áramtermelés összetétele nehezíti, ugyanakkor Ausztria jelentős megújuló áramtermelése (2019-ben 40,000 GWh vízerőművi és 7,200 GWh-nyi szélerőművi termelés) és annak tervezett növekedése javítja a mérleget. Ha ezt a két országot kivesszük a régiós számokból, akkor a megmaradó hét országot tekintve, a 2030-ig tervezett 35,000 GWh-nyi megújuló növekmény kiválthatja a tavalyi szénerőművi áramtermelés majdnem felét (ez jobb, mint a kilenc országra vetített egyharmadnyi arány). Ez a hét ország, ha a NEKT-jeikben felvázolt éves 4%-os megújuló növekedési tervüket hosszú távon fenntartanák, akkor 20 év alatt, 2039-re tudnák kiváltani a szenet. (Ebben a hét országban egyébként a szél- és naperőművi áramtermelés 2,5-szeres növekedése szerepel a tervekben 2030-ra, ami évente átlagosan az előzőeknél is gyorsabb, 8,6%-os ütem.)

A régió országaiban a 2019-es szinthez képest a megújuló áramtermelés 1,5-szeres növekedése szerepel a NEKT-ekben, de ha 2050-re a tavalyi fosszilis áramtermelést teljesen ki akarjuk váltani megújulókkal, akkor 2,6-2,7-szeresére kell növelni a megújuló áram előállítását. Ezen felül számítani kell arra is, hogy az áramkereslet növekedni fog, hiszen a közlekedésben, az épületenergetikában és az iparban is a dekarbonizáció legolcsóbb módja sok esetben az elektrifikáció lesz. A megújulók bővülése ezt az áramkereslet növekedést is ki kell majd elégítse ahhoz, hogy a szektor karbonsemleges lehessen. Minden bizonnyal elérhető célok, amihez óriási beruházások szükségesek, mind a termelési kapacitások, mind pedig az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztésében.

* PL, CZ, SK, A, HU, SI, HR, RO, BG

** CZ, SK, HU, SI, HR, RO, BG

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr9816254026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

süti beállítások módosítása