Te is drukkoltál a Squid Game vagy a Money Heist karaktereinek? Nem vagy egyedül!

A Netflix legnézettebb sorozatai között van még mindig a koreai Squid Game vagy a spanyol Money Heist, amelyekben kilátástalan helyzetbe került embereknek adnak nemcsak újabb esélyt, hanem számukra egyébként elérhetetlen társadalmi felemelkedést is. A jövedelemegyenlőtlenség és a társadalmi mobilitás hiánya mostanában talán kisebb figyelmet kapnak a koronavírus hírei között, pedig sajnos komoly valóságalapjuk van. A két sorozat országaiban is.

A közelmúlt népszerű sorozatai – mint a Squid Game (Nyerd meg az életed) vagy a La Casa de Papel (A nagy pénzrablás) – érintőlegesen, vagy akár mélységükben is érintették a jövedelemegyenlőtlenség kérdéskörét. A dél-koreai sorozat alaptörténete (vigyázat spoiler!), hogy különböző okok miatt eladósodott, kiszolgáltatott emberek lehetőséget kapnak részt venni egy csúcsgazdagok által szervezett illegális, „underground” játékban. A játék győztese mérhetetlen vagyon tulajdonosa lesz a játék végén, azonban a játékból kiesők az életüket is elvesztik. A nagy pénzrablás esetében összeáll a bankrablók Avengers csapata, hogy kirabolják előbb a Spanyol Királyi Pénzverdét, majd a Spanyol Nemzeti Bankot. A történet folyamán ügyes kommunikációs stratégiával, az emberek általános elégedetlenségére építve és a túszokkal való empatikus bánásmód miatt hamar elnyerik a nyilvánosság szimpátiáját az őket feltartóztatni próbáló hivatalos szervekkel szemben.

A nagy pénzrablás népszerűsége és üzenete miatt a Dali maszk és a piros overál számos tüntetésen megjelent, például Libanonban, Barcelonában a Nissan dolgozók tüntetésén vagy Puerto Ricoban. Dél-Koreában a sorozat hatására tüntetések kezdődtek a sorozatban látott társadalmi problémákra reflektálva, ahol a tüntetők szintén a sorozatban megismert szimbólumokat hordták.

A rendelkezésre álló adatok mit mutatnak a jövedelemegyenlőtlenségről és a munkakörülményekről?

A jövedelmi egyenlőtlenségeket leggyakrabban a Gini-indexszel szokták mérni. Ez a mutató a jövedelem eloszlásának egyenletességét méri a populáción belül. A mutató 0 és 1 közti értéket vehet fel. 0-át a tökéletes egyenlőség esetén (vagyis, ha mindenki ugyanannyit keres), míg 1-et ha egy személynél van a populáció összes jövedelme.


Gini-index 2018-ban
Forrás: OECD

Az Eurostat adatai alapján az EU-ban 30% körül van a Gini-index értéke és nagyságrendileg stagnált az utóbbi 10 évben. Hasonló tendenciák tapasztalhatóak OECD szinten is, azonban tagállami szinten különböző dinamikák vannak. A Gini-index alapján jövedelmi szempontból a legkiegyenlítettebb országok Közép- és Észak Európában vannak, így – talán meglepő módon – hazánk is a rangsor első harmadában található. Az összképhez az is hozzátartozik, hogy míg Magyarországon a jövedelemegyenlőtlenség romló trendet mutat, addig a környező országokban stabil vagy javuló adatokat láttunk az utóbbi 15 évben.

A régiónkkal és Észak-Európával ellentétben, magasabb jövedelemegyenlőtlenséget mutatnak az adatok a példaként használt sorozatok származási országaiban. Spanyolországban a jövedelemegyenlőtlenség a 2008-as válságot követően indult romlásnak, mivel a válság terhei aránytalanul érintették a szegényebb társadalmi csoportokat. Ezeket a negatív folyamatokat csak részben tudta kompenzálni a 2015 után tapasztalt globális konjunktúra. Dél-Korea gazdaságáról jellemzően pozitív képet alkot a média, köszönhető a 1900-as évek második felében csodaszámba menő gazdasági felzárkózásának és sikeres multinacionális cégeinek, mint a Samsung. Dél-Koreát minden tankönyv – az egyébként egy kezünkön megszámolható – sikeres példaként hozza fel a közepes jövedelemcsapdából való kitörésre. Az erős gazdasági teljesítmény mellett azonban magas a jövedelemegyenlőtlenség, köszönhetően az idősebb generációk elszegényedésének, a magas fiatalkori munkanélküliségnek, az elszálló ingatlanáraknak és tandíjaknak.

A munkavállalók munkaerőpiaci mozgásterét jelentősen meghatározza a kollektív érdekérvényesítés hatékonysága. A fejlett OECD országokban átlagosan minden harmadik munkavállaló rendelkezik kollektív alkulehetőségekkel, de a világ országai közt nagyon nagy eltérések vannak: Olaszországban ennek aránya 100%, míg Észtországban csak 6%.


Kollektív szerződéssel rendelkezők aránya 2018-ban
Forrás: OECD

Kollektív érdekérvényesítés szempontjából nagyon más helyzet van Dél-Koreában és Spanyolországban. Az ázsiai országban nagyságrendileg a munkavállalók 15% százaléka dolgozik kollektív szerződés szerint, ami fele az OECD átlagnak. Emellett a szakszervezetek gyülekezési joga is korlátozott, amit jelenleg a koronavírus világjárvány tovább súlyosbított. Érdekes adalék, hogy idén szeptemberben letartóztatták a Koreai Szakszervezetek Konföderációjának elnökét és ezzel sorozatban ő lett a 13. vezetője a szervezetnek, akit letartóztattak, amióta legalizálták a szervezetet 1997-ben. Ezzel szemben Spanyolországban a kollektív szerződések általánosnak mondhatóak és a munkát szabályozó törvények is jelentős védelmet adnak a munkavállalóknak.

Az OECD szegénységi ráta mutató alapján is az első harmadban vannak az említett országok, de a magas átlagos érték mellett más történetek húzódnak meg. A koreai adat alátámasztja a korábban említett időskori elszegényedést, ami a legmagasabb az OECD által riportált országok közül. Ezzel szemben Spanyolországban a fiatalabb korcsoportokban magasabb a szegénység, ami a magas fiatalkori munkanélküliségre vezethető vissza.

2020-as szegénységi ráták
Forrás: OECD

A rövid elemzésünk alapján megállapítható, hogy jelentős jövedelemegyenlőtlenségek vannak mind Spanyolországban, mind Dél-Koreában, ami inspirálhatta az alkotókat „gazdagellenes” vagy rendszerkritikus alkotások elkészítésére. Spanyolországban és Dél-Koreában – és még számos helyen a világban – ezért az elitellenes üzenetek széles rétegeket tudnak megszólítani. Külön adalék, hogy a streaming szolgáltatásokon elérhető filmek megítélésében jelentős súllyal bír az angolszász országok nézőinek véleménye. Ezekben az országokban az ipari forradalom idején volt a legnagyobb jövedelemegyenlőtlenség, de ennek mértéke az 1900-as évek elejétől folyamatosan csökkenő trendet mutatott 1980-ig, ahonnan egy folyamatos visszarendeződés tapasztalható az Our World in Data adatai alapján. Emiatt ezek a filmek a Netflix nézőinek egy olyan széles rétegének élettapasztalatával rezonál, hogy szinte törvényszerű, hogy a Squid Game-hez és Money Heist-hez hasonló filmek a népszerűségi listák élére kerüljenek, annak ellenére, hogy nem angol nyelvű alkotásokról beszélünk.

Ez egy nagyon komoly „figyelmeztető lövés” a világ vezető döntéshozói számára, hogy a jövedelmi szakadék a szegény és gazdag társadalmi rétegek közt a társadalmi konszenzusnál szélesebbre nőtt, amit sürgősen kezelni kell. Az előttünk álló zöld átmenetnek szintén lesz jövedelem újraelosztó hatása, ami további veszély és egyben lehetőség is a helyzet kezelésére.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr4816812690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (7) energiaválság (3) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (7) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (49) gázár (3) gazdaság (9) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (5) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (3) infláció (4) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereslet (5) készletek (3) Kína (18) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (3) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (19) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (28) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása