Nem csak a pénztárcánk, hanem a statisztika is látja most a jelentős drágulást

Legtöbbször hiába fizetünk többet a kasszánál, mindig van a KSH fogyasztói kosarában olyan termék, aminek az árcsökkenése ezt ellentételezi és az aggregát számok nem mutatnak jelentős drágulást. Ezúttal viszont nemcsak Magyarországon, hanem olyan antiinflációs országokban is, mint Németország „elszabadult” az árnövekedés. Vége az alacsony infláció, alacsony kamat korszaknak?

A 2021-es évet mind az Eurozóna, mind Magyarország ritkán tapasztalható magas fogyasztói árindex-növekedéssel szinttel zárta. Míg Magyarországon erre már volt példa a múltban, addig az Eurozónában az árak 5%-kal nőttek év/év alapon decemberben, amihez hasonló adatot korábban még nem regisztrált az Eurostat. De a magyarországi 7,4%-os éves decemberi infláció is a legmagasabb érték a 2008-as gazdasági válság óta, november után újra.

Fogyasztói árindexek alakulása az Eurozónában és Magyarországon
Forrás: KSH, Eurostat

A KSH adatai alapján Magyarországon alapvetően 4 fogyasztási csoport húzza fel az árindexet. A közlekedési szegmensben az üzemanyagárak, a személygépjárművek üzemeltetése és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások árai nőttek leginkább. Ennek az alindex dinamikáját alapvetően meghatározza a kőolaj világpiaci ára, ami év/év viszonylatban jelentősen emelkedett, részben az alacsony 2020-as bázis miatt, részében az erős kereslet és szűk kínálat okozta magas 2021-es árak miatt.

A második csoportban a dohánytermékek árnövekedése volt számottevő, ami már szinte tradicionálisan felfelé húzza az átlagos fogyasztói árindexet. Ennek oka, hogy januárban és áprilisban is emelkedett a dohányáruk jövedéki adója. Ezzel szemben a szeszes italok ára az átlagos indexnél kisebb mértékben nőtt.

A vendéglátásban a szálláshelyek díjai, valamint a munkahelyi és iskolai étkeztetés árai emelkedtek. Az elszálló gáz- és áramárak megemelték a szállodák és vendéglátóhelyek rezsiköltségét. Ezen felül az újra megjelenő munkaerőhiány miatt növekvő bérek, valamint a forint árfolyam gyengülése is pluszköltség volt a turizmus számára.

Az élelmiszerek esetében az olajok és zsiradékok, zöldségek, kenyerek, tej, sajt, tojás árai emelkedtek leginkább. Ennél az alindexnél is van egy energetikai szál. Az elszálló gázárak beépülnek a műtrágyagyártás költségeibe is, ami végsősoron megjelenik az élelmiszerek árazásában is. Ezen felül az ellátási láncok akadozása miatt emelkedő globális mezőgazdasági árak, a munkaerőhiány és így a bérek emelkedése is felfelé hajtja az árakat a szektorban.

Fogyasztói árindexet felhajtó komponensek alakulása 2021-ben
Forrás: KSH

Jelenleg a magas energiaárak mellett a túlterhelt ellátási láncok a fő okozói az inflációnak, a Capital Economics becslése szerint 3:2 arányban. A járvány első hullámának kitörésekor mind a termékek, mind a szolgáltatások iránti kereslet beszakadt. Erre a termelők a kapacitások visszafogásával válaszoltak. Azonban a 2020 tavaszi hullám után a termékek iránti kereslet erősen nőtt, a szolgáltatások rovására. A világ legnagyobb gazdaságaiban korábban nem tapasztalt expanzív fiskális politikai fordulatot hajtottak végre a kormányzatok, aminek eredményeképp a háztartások rendelkezésreálló jövedelme nem csappant meg. Azonban a különböző mértékű lezárások és óvatossági intézkedések hatására szolgáltatásokra kevésbé költött a lakosság, ezért a fogyasztást a termékek irányába csoportosították át. Erre azonban a korábban kapacitást leépítő termelő vállalkozások nem voltak felkészülve, ami ma is tapasztalható feszültséget okozott az ellátási láncokban.

Míg a magas energiaárak hatása várakozásaink szerint 2022 második felében enyhülhet, köszönhetően a magas 2021-es bázisnak, addig a feszített ellátási láncok inflációs hatása tovább velünk maradhat, amíg a járvány okozta szigorítások véget érnek és az egyensúly a termékek és szolgáltatások kereslete közt helyreáll. Ezért a fogyasztói árindex a korábbi éveknél magasabb szinten normalizálódhat az energiaárak csökkenése esetén is.

Az árstabilitás őrei a jegybankok, komoly eszköztáruk van az infláció megfékezésére. Ezúttal azonban nehéz helyzetben vannak. Az áremelkedés jelentős része ugyanis átmeneti okokra vezethető vissza, ezért mire a monetáris szigorítás hatását a reálgazdaság is megérezné (nemcsak a pénz- és a tőkepiacok, ahol a monetáris transzmisszió sokkal gyorsabb), az inflációs nyomás már sokkal mérsékeltebb lehet. Ráadásul a monetáris szigorítás (kamatemelés és/vagy mennyiségi lazítás visszafogása) jellemzően visszafogja az aggregát keresletet is, ezért a gazdasági növekedés ellenében hat. Márpedig az emelkedő termelési költségek és az ellátási láncok tartós akadozása miatt egyébként is a gazdaságok lassulása várható idén. A jegybankok dilemmája tehát nagyon is valós ezúttal. Rövidtávon választaniuk kell az alacsony infláció és a gazdasági növekedés között. A fejlett országokban pedig nincs is választásuk, mivel a jegybanktörvények egyértelműen kimondják, hogy csak az árstabilitás veszélyeztetése nélkül szabad a gazdasági növekedést támogatniuk. A járvány előtt nem volt trade-off, a monetáris kondíciókat lazán lehetett tartani, mert alacsonyan maradt az infláció és az inflációs várakozások is. Ezúttal azonban komoly gazdaságpolitikai koordinációra lehet szükség, ha a kormányok továbbra is élénkíteni fogják a gazdaságokat és nyomják a gázpedált, miközben a jegybankok rálépnek a fékre. Csak reménykedhetünk, hogy egy automata váltós autót vezetnek…

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr4916820596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) euro (3) Euro (4) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) koronavírus (4) Koronavírus (6) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása