Belebukni a záram árába?

Bulgáriában látszólag ez történt. A gáz mindig is átpolitizált dolognak tűnt itt a régióban, az áram ára kevésbé. De ez mostanában megdőlni látszik. Mi történt, ami ezt megváltoztatta? Vagy megváltoztatta-e egyáltalán? Mik a hatások?

Igazából mi is csak találgatunk. Először is, mint később visszatérünk rá, nem biztos, hogy ez feltétlenül az, aminek látszik. Biztos, hogy a válság jelentősen csökkentette a lakosság jövedelmét, ezért minden termék és szolgáltatás, amire a lakosság költ, potenciálisan politikai téma. Minden árat kontrollálni pedig –még ha valaki akarná is – képtelenség. De miért átpolitizáltabb a „rezsi-kérdés”, mint például a dohány-kérdés, miközben pl. Magyarországon a lakossági fogyasztásban hasonló súlyt képvisel az áram és gáz együtt, mint a dohány és az alkohol?

Az áramárak miatt tüntettek. Forrás: irishtimes.com

A „rezsi” pszichológiája – egy nagy ütés jobban fáj, mint a sok kicsi

Biztosan közrejátszik az is, hogy a rezsiköltség, mondjuk a már-már mitikus gázszámla rendszeresen, havonta egyszer érkezik, nem pedig a hónap során elosztva, mint sok más kiadás. Amit gyakrabban, kis összegben fizetünk, az nem olyan feltűnő, ha pedig ennél ritkábban merül fel egy-egy nagy kiadás, ott kevésbé él az összehasonlítás a fejekben – a hűtőszekrény ára ritkán politikai téma. A sárga csekk csak tovább ront a helyzeten: tény, hogy sokan könnyebben költenek például bankkártyáról (vagy hitelkártyáról), mint hogy készpénzt adjanak ki.

Emellett szezonális a kiadás, a téli hónapokban jóval nagyobb a fogyasztás – ez többnyire a csekkeken is látszik, bár nem szükségszerűen, lehet éves kiegyenlített részszámlákat is kérni. A villamosenergia-számla viszont nem annyira szezonális, mint a gáz– legalábbis Magyarországon. Bulgáriában viszont igen: ott sokkal fejletlenebb a gázhálózat (meg kevesebb az átlagos fűtési igény), ezért viszonylag sokan fűtenek villannyal. És ha épp hideg van (ahogy most volt), akkor ez ott rendesen megdobja a villanyszámlát, amire még rájött a karácsonyi időszak sütés-főzése. Magyarországon egyébként csak kevesen fűtenek villannyal, és ezek egy jó része a villamosenergia-iparban dolgozók hiperkedvezményes tarifáján kapja az áramot. Nekik olcsóbb villannyal fűteni, mint bármi mással.

Ugyanahhoz a hatáshoz emelni kell a dózist

De a politika és a sajtó mégis valószínűleg erősen túlbecsli a rezsiköltségek politikai hatását. Erre persze bizonyítékot nehéz lenne találni, ehhez alternatív világokban kéne kísérleteket folytatni. Mi lett volna a jelenlegi kormány népszerűségével, ha nem csökkentette volna januártól a „rezsit”? Vagy ha 2006 közepén nem emelnek gázárat, vajon kevésbé esett volna a kormány népszerűsége?

2006 év elején például jóval több, mint 10%-kal magasabb volt a villamos energia és gáz ára, mint 2 évvel korábban, ez mégsem látszott az akkori kormány népszerűségében. Persze sok fronton ment közben az osztogatás. 2006 második felében pedig kb. ugyanakkor következett be a gázár drasztikus emelkedése, mint az őszödi beszéd hatása, tehát ezeket nagyjából lehetetlen egy kvantitatív elemzésben szétválasztani.

A pszichológus-közgazdászok (pl. a múltkor ajánlott Kahneman) megmutatták, hogy többnyire nem az abszolút árszintek számítanak, hanem a változások a referencia-szinthez képest.  Ugyanakkor az emberek gyorsan megszokják az új status quo-t (még akkor is, ha mondjuk a számlán havonta szembesítik őket a csökkenés mértékével). A csökkentések marginális hatása valószínűleg szintén csökken (meg egy idő után az időről időre bekövetkező csökkentést is status quo-nak tekinthetik): egyre nagyobb engedményeket kell adni, hogy továbbra is éreztessék hatásukat.

Mellékhatások és melléhatások

A mellékhatások pedig elég komolyak: ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat, akkor az nagyobb fogyasztásra ösztönöz, nincs ösztönzés a megtakarításokra, ablakszigetelésre, arra, hogy legközelebb a  kevesebbet fogyasztó mosógépet vegyen a vásárló. Arról nem is beszélve, hogy a legszegényebb rétegek egyáltalán nem részesülnek a csökkentések hatásaiból: például egy jó részük nem gázzal, hanem fával, hulladékkal fűt.  Az áttételes hatás, ami a (nemcsak a szektorbeli) befektetői bizonytalanságból adódik, szintén nehezen felmérhető. Az biztos, hogy Magyarországon jelenleg jóval alacsonyabb a beruházási ráta és a külföldi működőtőke-befektetés, mint a régió többi országában.   

Bulgáriában sem az áramár volt a bajok fő forrása: hatalmas korrupció, politikai tehetetlenség, széles leszakadó rétegek. A munkanélküliség több mint duplája a válság előttinek. Ha nem növekedett volna az áram ára, valószínűleg valami más miatt pattant volna el a húr.

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebook-on, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr65096618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Irán (7) Iran (4) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása