Kevés idő maradt arra, hogy technológiai áttörést érjünk el a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében. Ha nem sikerül, (megint) jöhetnek a krokodilok Skandináviában.

A napokban nagy sajtóvisszhangot kapott az a hír, hogy a légköri CO2-koncentráció nemsokára eléri a 400 ppm (részecske/millió) szintet. A konkrét értéknek őszintén szólva nincs komoly jelentősége azon túl, hogy egy hangzatos kerek számról van szó. Viszont felhívja a figyelmet a légköri CO2-koncentráció gyors emelkedésére; nem járunk messze attól a „bűvös” 450 ppm-es szinttől, mely kb. 2 C°-os hőmérséklet-növekedésnek felelne meg hosszabb távon.

Nemrég a Carbontracker kiszámolta, mekkora az a fennmaradó CO2 „keret”, amit az emberiség még felhasználhat anélkül, hogy átlépné a 2 C°-os felmelegedési korlátot. Azt is hozzáteszi, hogy a tőzsdén jegyzett első 200 energiacég fosszilis tüzelőanyag-készlete (és így a potenciális CO2-kibocsátása) meghaladja ezt a limitet, és így a jegyzett készleteik egy részének a földben kellene maradnia.

A bomba tovább ketyeg. Forrás: Ecomotion

Mint ahogy azt legelső posztunkban is kifejtettük, a 2 C°-os küszöb inkább csak lélektani határ. Nincs garancia arra, hogy 1,9 C°-kal minden rendben lenne, és hasonlóképpen a 2,1 C°-os emelkedés sem jelenti automatikusan a világvégét. Azzal kapcsolatban is sok a bizonytalanság, hogy pontosan mennyivel növeli a CO2-kibocsátás az átlaghőmérsékletet (az, hogy növeli, nagy biztonsággal állítható). De nézzük, mi is jön ki, ha a Carbontracker feltételezéseit vesszük alapul a fennmaradó CO2 keretről. A világ jelenleg kb. 30 gigatonnányi CO2-t bocsát ki évente, és a Carbontracker szerint 2012 végére mintegy 500 gigatonnányi keretünk maradt kihasználatlan.

Először is nézzük, milyen ütemben kellene mostantól évente csökkenteni a világ CO2-kibocsátását ahhoz, hogy ezen a bizonyos kereten belül maradjunk. A fenti feltételezések mellett a szükséges csökkentés kb. évi 6% lenne. Ez az ütem nagyon, nagyon meredek volna a jelenlegi technológiák mellett. Éppen ezért esélytelennek tűnik, hogy a kereten belül maradjunk, hacsak nem következik be valamilyen technológiai áttörés. Mivel a világ népessége tovább nő, ezzel párhuzamosan pedig a globális GDP tovább emelkedik, a CO2 kibocsátások jelen szinten tartása már önmagában is komoly eredmény lenne (a jelenlegi technológiák mellett). És ezzel együtt is tovább nőne a légköri CO2-koncentráció; csupán a kibocsátások emelkedésének ütemét tudnánk stabilizálni.

A technológiai áttörés tehát kelleni fog. Valamikor. A kérdés már csak az, hogy mennyi idő van még, hogy feltaláljunk és alkalmazzunk valamiféle széndioxid-mentes technológiát? Melyik évben merítjük ki a CO2 keretet? A lenti ábrán bemutatom a várható dátumokat, két különböző esetben: (i) a jelenlegi fosszilis energiafelhasználási szintet feltételezve, ill. (ii) évi 2%-os csökkenés mellett (bár már a stabilizációs szcenárió is meglehetősen optimista).

Ez a számítás persze figyelmen kívül hagyja a szén-dioxidon felüli üvegházhatású tényezőket, mint pl. a metán és a koromszemcsék (amelyek figyelembevétele valószínűleg még közelebb hozná az üvegház-korlátot), ezért az eredmények csak hozzávetőlegesek.

Ezen kívül pedig három elméleti esetet is bemutatok, melyben a világ azonnal áttér kizárólag csak kőolaj-, földgáz- vagy szénfelhasználásra, hogy ezzel is szemléltessem, hogy szerepel a kibocsátásban egymáshoz képest a három különböző üzemanyag. (Ezek a számok még bizonytalanabbak, mivel becsülni kellett az egyes technológiák hatásfokát – próbáltam konzervatív feltételezésekkel élni a mi kedvencünkkel, a földgázzal kapcsolatosan is.) Végül pedig hozzá kell tenni, hogy ez nyilván csak elméleti felvetés: lehetetlen volna egyik napról a másikra áttérni egy másik technológiára, hiszen a meglévő infrastruktúrát (az autóktól az erőművekig) le kellene hozzá cserélni.

Röviden: földgázzal tovább bírnánk. Az alábbi ábra mutatja, mikor merítenénk ki a 2 C°-os hőmérséklet-emelkedéssel járó CO2-keretet az egyes esetekben:

 Források: saját számítások, BP, Carbontracker

A jelenlegi energiafelhasználási profil alapján 2027-re merítenénk ki a keretet, kevesebb, mint 15 év alatt! A 2%-os évi megtakarítás nem sokat segít: ilyen mértékű energiahatékonysági intézkedésekkel/megújulókkal/nukleáris energiával csak 3 évvel tolnánk ki a dátumot. A földgázra való teljes átállással úgy 10 évet lehetne nyerni, de ez nyilván képtelenség lenne ilyen rövid idő alatt.

Így tehát nincs túl sok időnk – valószínűleg ki fogjuk meríteni a szén-dioxid-keretet, és ha a jelen feltételezéseink igaznak bizonyulnak, akkor a hőmérséklet-növekedés meghaladja majd a 2 C°-os küszöböt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) most 3,6 C°-os emelkedést vár a hivatalos előrejelzésében, bár már elismerték, hogy az aktuális trendek inkább a 6 C° felé mutatnak.

A 6 C° pedig sok, nagyon sok. Pontosan persze nem tudjuk, mit jelentene, de amikor a Föld történetében legutoljára volt kb. 6 C°-kal melegebb, krokodilok úszkáltak a sarkvidéki vizekben…

A skandináv erdők új arca? Forrás: Wikipedia

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!