Meddig emelkednek az olajárak, ha kiesik Szíria vagy Egyiptom termelése? Vagy ha a válság átterjed Iránra? Vagy ha lezárnák a Hormuzi-szorost? Interaktív grafikonunkon saját feltételezett sokkjaidat is kipróbálhatod.

Mint már leírtuk, közép- és hosszabb távon javul az olaj kínálata, elsősorban a nem-konvencionális (pl. pala-) olajnak köszönhetően. De a rövidtáv (már megint) a termelés-kiesésekről és ezek árnövelő hatásáról szól. A szalagcímek szerint a Szíria körüli események miatt nőtt az olaj ára. De tényleg Szíria miatt ugrott ekkorát az olajár? Elvégre Szíria termelése minimális (a világ olajkínálatának alig 0,2%-át adta tavaly, ami idén már tovább csökkent).

Persze azt is olvashattuk, hogy a líbiai sztrájkok következtében a közelmúltban kiesett mennyiség egy nagyságrenddel nagyobb, mint Szíria összes termelése (lásd pl. kedvencünk, az Econbrowser elemzését, vagy a Wonkblogot).

És ha a szír polgárháború átterjed a környező országok valamelyikére, mint sokan tartanak tőle, vagy más nagy termelőnél üti fel fejét konfliktus, az nagyot szólhat. Irán vagy Irak termelése már a világ össztermeléséhez képest sem elhanyagolható (mindkettő 3% felett van). Ráadásul (és lehet hogy az egészet ezzel kellett volna kezdeni) az olaj kereslete rövidtávon elég rugalmatlan: egy aránylag kis, pár százalékos csökkenés a kínálatban nagy árnövekedéshez vezet. Mekkora árnövekedéshez? Pontos választ persze senki ne várjon.

(Már csak azért sem, mert egy potenciális termelés-kiesésnek nem is feltétlenül bekövetkeznie, hogy annak hatása érezhető legyen az árakban. Az olajárak ugyanis eleve tartalmaznak egy kockázati prémiumot, hogy bizonyos valószínűséggel bekövetkezik egy nagyobb termelés-kiesés. Ez a prémium a jelenlegi árban is benne van.)

Történelmileg a globális olajtermelés 1%-os kiesése nagyjából 10%-os olajár-emelkedéssel járt (ld. lenti ábra). Másokhoz hasonlóan mi is általában ezt a hüvelykujj-szabályt használjuk a rövidtávú kínálati sokkok hatásainak (vagyis az olajkereslet rövidtávú árrugalmasságának) elemzéséhez. (Persze a sokkokat részben kompenzálja, hogy az OPEC termelői – főként Szaúd-Arábia – ilyen esetekben a tartalék-kapacitásait a piac rendelkezésére bocsátja. Valószínűleg e nélkül még nagyobb lenne az áremelkedés.)

Korábbi termeléskiesések hatása az olajárakra. Adatforrás: Hamilton (2011)

A lenti ábrán pedig ebből a hüvelykujj-szabályból kiindulva néztük meg, milyen hatással lenne az olajárra, ha egyes országok termelése teljesen leállna. Szíria kitermelése olyan csekély, hogy (önmagában) ennek teljes kiesése is csak 2 dollár/hordós áremelkedéssel jár. (Egy kicsit önkényesen 100 dollár/hordóban állapítottuk meg a kiinduló árat. Már a jelenlegi ár is tartalmazza a korábbi kínálati sokkok, különösképpen a líbiai termelés zuhanásának hatásait.)

Viszont ha mondjuk Iránban állna le a termelés, az árak hamar 130 dollár/hordós szint fölé ugranának. És ez még mindig semmi ahhoz az elméleti lehetőséghez képest, hogy lezárnák a Hormuzi-szorost (amin keresztül mintegy 17 millió hordónyi olaj halad át naponta). Ez elméletileg közel 300 dollár/hordós árakat eredményezne… Persze ilyen esetben valószínűleg ki is iktatnák a piaci működést, és az egyes kormányok intézkednének az olaj elosztásáról (az pedig már más kérdés, hogy ez mennyire lenne hatékony).

Interaktív sokkoló

Ha te is kíváncsi vagy arra, milyen következményei lennének a feltételezett kínálati sokkoknak (mit hozna összességében, ha egyes országok termelése bizonyos százalékkal csökkenne), a lenti ábrán kipróbálhatod. Magad állíthatod át a sárgával jelzett termelés-kiesés százalékát. Ez egyrészt jelentheti a termelés százalékos csökkenését, de értelmezhető a teljes leállás százalékos valószínűségeként is. Jó játékot;)

(Technikai megjegyzés: A lenti ábra kicsit hiper-interaktív; egyes felhasználók akár egyidejűleg módosíthatják az inputokat… Ha a lenti ábra valamiért nem működne, itt érhető el új ablakban. Ha egyedül is ki akarod próbálni, itt teheted meg, de ahhoz előbb be kell jelentkezned a Google fiókodba.)

Ja, és ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!