2020 óta felkapott téma lett az optimális szellemi munkavégzés módja a médiában: jó-e az otthoni munkavégzés vagy a járvány lecsengésével vissza kell térnünk az irodáinkba, esetleg valamilyen köztes megoldás az optimális? Azonban arról kevés szó esik, hogy az otthoni munkavégzés lehetősége egy kisebbség kiváltsága és sokakat direkt és indirekt módon is hátrányosan érint.

A Google Trends adatai alapján másfél-kétszeresére nőtt a „home office” kifejezésre keresés gyakorisága globálisan a COVID-19 járvány kezdete óta.

„Home office” kifejezésre keresés gyakorisága
Forrás: Google Trends [Frissítve: 2022. március 7.]

Erre reflektálva a média is felkapta a témát. Számtalan cikk és elemzés készült pro és kontra is. A közelmúltban egy nagymintás, több mint 10 ezer nyugat-európai irodai dolgozó véleményét tartalmazó felmérés készült a témáról. A résztvevők 78%-a dolgozna rugalmas munkarendben. Erre részben reagált is a munkaerőpiac Nyugat-Európában, hiszen a hibrid munkarendben dolgozók aránya 2022 elejére 58%-ra nőtt a megkérdezettek körében, míg 2021 májusában ez az arány csak 12% volt. Az érintettek 68%-a ezt is találja az optimális munkavégzési módnak. A hibrid munkarendben dolgozók alapvetően elégedettebbek a munkahelyükkel, a munka és a magánélet egyensúlyával, valamint csökkent a munkahelyi stressz. A kérdőívben résztvevők többsége munkahelyet is váltana, ha a jelenlegi munkáltatójuk nem biztosítaná ezt az opciót. Ezzel szemben a csúcsvezetők nem annyira pártolják ezt a munkarendet. Ez részben annak is köszönhető, hogy a felmérés szerint magasabb arányban töltenek háromnál több napot az irodában a nem vezető beosztású kollégákhoz képest. Fő aggályként a hibrid munkavégzésből fakadó egyenlőtlenségeket hozták fel, miszerint az otthonról dolgozók státusza nő.

A megkérdezett munkavállalók pozitív visszajelzése és a téma felkapottsága a médiában azt implikálnák, hogy forradalmi változások indultak el a munkaerőpiacon ebbe az irányba. Ez azonban félrevezető, mert csak azoknak a véleményét reflektálja, akik közvetlenül érintettek. Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban a munkavállalók nagyságrendileg 39%-a végzett ülő munkát, ami az irodai dolgozókon túl magában foglalja a gépjárművezetéshez köthető munkaköröket is. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci szerkezet mellett a home office csak egy kisebbség kiváltsága lehet. Ha azt feltételezzük, hogy a teljes munkaerőpiac nagyságrendileg harmada dolgozik irodában és mindenki otthon dolgozna, akkor is a munkaerőpiac kétharmadának be kéne járni dolgozni. Ezt szintén alátámasztja az Eurostat felmérése, ami szerint még a legnagyobb lezárásokkal terhelt 2020-as évben is az EU-27 munkaerőpiacának 80%-a rendszeresen bejárt a munkahelyére, míg a megelőző években ez az arány 85% volt. Hasonló eredményre jutott az amerikai Chicagói Egyetem kutatása is, ami szerint az Egyesült Államokban a munkahelyek 37%-a végezhető otthonról, vagyis 63% nem.

Rendszeresen bejáró munkavállalók aránya az EU-27 tagállamaiban korosztály bontásban
Forrás: Eurostat

A kutatások azt is megmutatták, hogy az otthon is elvégezhető munkák jellemzően magasabb beosztású és jobban kereső pozíciók, míg a távolságtartás, lezárások és az ehhez köthető kisebb gazdasági aktivitás hatása aránytalanul csapódik le az alacsonyabb jövedelmű, nem kulcsfontosságú szektorokban dolgozó munkavállalóknál. Emiatt véleményünk szerint társadalmi szempontból nem az a legfontosabb, hogy melyik munkavégzési mód a jobb vagy hatékonyabb, hanem hogy az otthon dolgozó emberek megváltozott életmódjának milyen tovagyűrűző hatásai vannak. És itt még a potenciálisan csökkenő környezetterhelést is fel lehetne hozni érvként, de ez nem vigasztalná az átalakulások veszteseit, akik akár a többség is lehetnek, mint:

• a belvárosi üzletek,
• az építőipar,
• az olaj és gázpiac szereplői,
• a konferenciaturizmusban érdekeltek,
• és legfőképpen maguk azok a dolgozók, akik nem tudnak otthonról dolgozni a munkájuk jellege miatt. Ezzel szemben ezeknek a cégeknek a menedzsmentje jellemzően otthonról dolgozik, így ezek a munkavállalók „láthatatlanabbak” a vezetés számára, mint az otthonról dolgozók, negatívan érintve az előmeneteli lehetőségeiket.

Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos viták a járvány lecsengése után is aktuális kérdés maradhat. Az orosz-ukrán konfliktus hatására a fosszilis energiahordozók ára tovább emelkedett és a növekvő geopolitikai kockázatoknak energiaellátási kockázatai is nőnek. Emiatt a Nemzetközi Energiaügynökség készített egy tízpontos javaslatcsomagot, aminek végrehajtásával az olajfogyasztás jelentősen csökkenthető, ezáltal stabilizálva az árakat. Ennek második pontja a háromnapos otthoni munkavégzés elrendelése ott, ahol lehetséges.

*****

Ha tetszett a cikkünk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb elemzésünkről, akkor kövess minket Facebook-on és/vagy Instagram-on!