A görög dráma új felvonásában senki nem akarja félrerántani a kormányt.

A görög radikális Sziriza párt véget akar vetni a megszorításoknak, és csökkentené a görög adósságterheket. A nagy hitelezők viszont ragaszkodnának az eddigi megállapodásokhoz, nem (nagyon) akarnak lazítani, a görögök kizárásával fenyegetnek az euróövezetből. A bankrendszer máris erősen megingott, és az EKB is olajat öntött a tűzre azzal, hogy nem fogadja el a bankoktól a görög államkötvényeket fedezetként. Politikai játszma, csak erős idegzetűeknek, amit egyik fél sem szép eszközökkel vív.

Lesz-e a két fél között megállapodás? És ha igen, mi jöhet később? Valóban nem fenntartható a görög adósság? Lesznek reformok? Milyen lenne az élet az euróövezeten kívül? Sok kérdés, sok lehetséges válasz, sok újabb kérdés.

Make my day, Mario. Kép: economist.com

Görögország adóssága gazdaságilag nem fenntartható. Ez a mondat gyakran elhangzik, azonban két dolog miatt sántít.

Egyrészt Görögország kamatterhe a GDP százalékában alacsonyabb, mint például Magyarországé, mint ahogy azt Darvas Zsolt (Brugel) is bemutatta.

Másrészt, hogy mi fenntartható és mi nem, az politikai döntés kérdése.

Országok nem szoktak úgy csődbe menni, mint a cégek. Gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy egy ország adóssága nagyobb legyen, mint a vagyona. Pár sziget eladásával (hélló, német nyugdíjalapok!) biztosan sok bevételt lehetne szerezni, csakúgy, mint ha a cégek privatizációját komolyan venné a görög állam.

Csak legfeljebb ezek a megoldások politikailag nem népszerűek. Mint ahogy az sem népszerű politikailag, hogy a GDP 2%-ával több adót szedjen be egy kormány, mint amennyit a saját lakosságára költ - a választások előtt nagyjából ez volt a helyzet, persze csak ha hinni lehet a görög statisztikáknak. Ez a szám – elsődleges (kamatkiadások előtti) költségvetési többlet a neve egyébként – a tervek szerint fel kellett volna, hogy menjen a GDP 4,5%-ára.

A magyar nettó állami kamatkiadások magasabbak, mint a görögök

Forrás: Eurostat

Persze ha a 2% elsődleges többlet elvezet oda, hogy az ország egy adósságleírással kampányoló radikális balos pártot jutasson hatalomra, mint amilyen Sziriza, akkor a 4,5% valószínűleg nem elérhető, de ez politikai és nem gazdasági kérdés. A Sziriza Németországnak egyébként azt ígérte, hogy „soha többé” nem lesz költségvetési hiány az országban, ha a kamatkiadások apró tételétől eltekintünk. Ez az én olvasatomban kb. 0%-os elsődleges egyenleget és kb. 4%-os költségvetési hiányt jelent.

Euróövezet: onnan csak kiutálni lehet az országokat

A jelenlegi Sziriza vezette görög kormány nem akar kilépni az euróövezetből, a kieséssel inkább a többi tagállam fenyegeti, leginkább burkoltan. Az euróövezetből csak kidobni lehet egy országot, de az sem könnyű. Koszovó és Montenegró például az eurót használja hivatalos fizetőeszközként, és ebben senki nem tudja megakadályozni őket. A hivatalos euróövezet tagokkal szemben az a legnagyobb különbség, hogy ezekben az országokban az EKB, az euróövezet központi bankja nem hitelez a bankoknak és nem fogadja el az államkötvényeiket fedezetként.

Görögország most éppen halad Koszovó és Montenegró státusza felé. Az EKB február 11-étől felfüggesztette a görög kötvények elfogadását fedezetként. Ez meglehetősen átpolitizált lépés volt az EKB-tól, mint ahogy az is, amikor korábban úgy döntött, hogy elfogadja ezeket a kötvényeket, de ez egy másik téma.

A görög bankokból most a betétesek feltehetően kiveszik az euróikat, attól félve, hogy nem vagy nem euróban tudják csak majd a jövőben kivenni. És a görög bankok nem könnyen tudnak likviditást szerezni – a helyzet hasonló ahhoz, mint amit Oroszország kapcsán írtunk. A nemzetközi helyzet fokozódik...

Ha az EKB és a többi EU tagország tényleg komolyan gondolja, hogy kiéheztetik a görög bankrendszert, Görögország még akkor is megtarthatja az eurót, csak nehéz lenne neki, mert akkor a bankjai jó eséllyel csődbe mennének és a betéteseiket nem tudnák kifizetni (az, hogy az államadósságát nem tudná kifizetni, a külföldi hitelezőknek politikailag kevésbé fájna). Ez a fajta keménység nem tűnik valószínűnek az EU-tól, de egy ilyen kiélezett helyzetben néha előfordulnak nem szándékolt kimenetek.

Milyen lenne az élet az euróövezeten kívül? Az attól függ...

Görögország az utóbbi pár évben egy nagy fiskális kiigazítást vitt véghez az utóbbi pár évben, kevés strukturális reformmal párosítva, miközben a monetáris politika nagyon szigorú volt. Vagyis eddig nagyjából a 30-as évekbeli Nagy Gazdasági Világválságot játszotta le az ország, elég hasonló eredménnyel. Nem mintha az euróövezeten belül sok más választása lett volna: a fiskális és monetáris politikát kívülről diktálták az országnak, a belső döntés annyi volt, hogy az euróövezetben kíván maradni és hogy nagyjából mennyi strukturális reformot csinál meg, mivel ez utóbbit nehezebb ellenőrizni.

Ha az ország kilépne az euróövezetből, akkor először egy jó nagy adag felfordulás következne pár hónapig, és persze állam- és bankcsődök - ezért fél mindenki nagyon ettől a szcenáriótól. Azonban ezzel -  sok kommentárral ellentétben - nem lenne vége a világnak. Ideális esetben a kilépés után a káosz elültével a korábbi helyzet fordítottja következne be: lazább fiskális és főleg monetáris politika (a leértékelődő árfolyam által), párosítva strukturális reformokkal. Görögország enyhén szólva nem híres arról, hogy a minden esetben ideális változatokat valósítsa meg, de ebben a hipotetikus esetben a hosszú távú növekedési kilátások javulnának a reformok miattt, a rövid távúak meg a lazább fiskális és monetáris politikák miatt. A Nagy Gazdasági Világválság alatt is előbb-utóbb minden ország kilépett az aranysztenderd rögzített árfolyamából, és minél előbb tette meg ezt, annál gyorsabban kezdett el növekedni. Az aranysztenderd és az euró között elég nagy a hasonlóság, főleg ha egy ország számára az EKB felfüggeszti a végső hitelnyújtó funkcióját (persze azért eurót valaki tud nyomtatni, aranyat meg senki).

A rövid távú növekedési lökés csábító lehet a többi depresszióban lévő Euró-országnak is (Spanyolország, Portugália, Olaszország). Ez azonban csak akkor ér valamit, ha a kezdeti gyors növekedés alatt az adott ország megalapozza hosszú távú jövőjét. Ha erre egyébként nem hajlamos, akkor az ország vezetése és választói úgy is érzékelhetik, hogy elmúlt a nyomás és igazából semmit nem kell csinálni a reformokkal. Görögországban ez lenne a valószínűbb kimenet az ország eddigi története alapján. Argentína is valami hasonlót játszott el a 2002-es nagy leértékelése után. Volt kb. 5 jó éve (amibe besegített exporttermékeinek áremelkedése is), azonban a reformok hiányában mára kifulladt a növekedés, és maradt az egyre nagyobb állami beavatkozás.

Hogyan okozhatná a görög kiesés az euróövezetből annak felbomlását?

Gyakori félelem az esetleges görög euróövezetből kilépéssel kapcsolatban, hogy ez az egész közös pénz szétesésést eredményezné. Ez leginkább három módon következhetne be:

1. Több más ország vonzónak látná a görög tapasztalatokat, mert mondjuk a rövid távú növekedési lökés jelentősnek bizonyulna (lásd fent).
2. A piacok kikényszerítik más országok esetében is a kiesést. Ha azonban az EKB elég elszánt, akkor ez elvileg megakadályozható (mint ahogy eddig is ez történt), csak lehet, hogy nagymértékű jegybanki hitelezéssel jár.
3. Az EKB és/vagy a többi tagország (Németország) dönt úgy, hogy kilök még más országokat is az euróövezetből, mert az egész folyamat nem bizonyul annyira költségesnek, mint korábban látszott. Erre is inkább akkor van esély, ha görög történet legalábbis nem végződik tartós káosszal.

A fentiekből az látszik, hogy aki az euróövezet jövőjét félti (ami persze önmagában nem érték) annak valószínűleg egy viszonylag sikeres görög övezet-elhagyástól érdemes félnie. Ha a katasztrófa-szcenáriók jönnek be, vagyis a görög kiesés lenne az új Lehman-csőd, akkor utána nagyobb lenne az elszántság minden oldalról az ismétlődés megakadályozására.

Azt azonban érdemes hozzátenni mindehhez, hogy egy radikális pártnak, amely (még) nem haszonélvezője a részérdekekkel való összefonódásnak, valószínűleg nagyobb esélye van a fájdalmas reformokra, mint a régi gárdának. Nem nagy, de nagyobb.

Összefoglalva a görög gazdasági kísérlet tovább folytatódik, és még nem látni a végét. Ha tippelnünk kellene, akkor rövid távon megegyezés/hosszabb távon de facto euróövezet elhagyás (tőkekorlátozások/új deviza) lenne a tippünk. De senki sem biztos semmiben, és ezért idegesek a piacok...

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!