Csoda történt? Az OPEC mindenkit meglepett

Horváth Ágnes, Andrics Dóra

Tegnap Bécsben, 8 év után először az OPEC meg tudott állapodni arról, hogy csökkenti kitermelését. Miért lepődött meg mindenki? Miért söpörték összes geopolitikai problémájukat a szőnyeg alá az OPEC tagok? Miért csatlakozott Oroszország a megállapodáshoz?

Az OPEC országok részesedése a világ kitermelésében 10 év alatt 40%-ról 31%-ra csökkent. Közismert tény, hogy az erőviszonyokat az USA palaolaj forradalma változtatta meg. Nemcsak új, korábban elérhetetlennek tartott készleteket tudtak az amerikaiak bevonni a kitermelésbe (jelentős túlkínálatot okozva), hanem alapjaiban változtatták meg az olajkitermelő üzleti modellt. Ugyanis a nemkonvencionális kitermelők lényegesen rugalmasabban tudnak alkalmazkodni az olajár-ingadozásokhoz, kapacitásaikat időlegesen bezárva és viszonylag kis költségek mellett (a hagyományos kitermelőkhöz képest) újra is tudják nyitni azokat. A jobb tervezhetőség és kiszámíthatóság miatt, a pénzügyi áttétel is jelentősen különbözik ezeknél a vállalatoknál. Könnyebben találnak finanszírozást, tovább növelve ezzel a flexibilitását a termelésnek.

Mi lett a következménye a palaolaj-forradalomnak? Az OPEC elvesztette kontrollját az olajkínálat felett. Ezt felismerve, az elmúlt években alapvetően a piaci részesedésének megtartására törekedett, hagyta hogy az olajár essen a túlkínálat miatt. Közben valószínűleg abban is reménykedve, hogy egy ponton csak eléri az olajár azt a szintet, amin már nem éri meg az amerikai kutakat üzemeltetni. Az USA azonban újra és újra meglepte a világot, hogy mennyire alacsony olajárszintekkel is lehet a palaolajtermelőket kiárazni. Bár a kutak száma jelentősen csökkent és folyamatban van egy erős konszolidációs folyamat is a túl sok eladósodott belépő miatt, sikerült a termelési költségeket annyira csökkenteni, hogy egy jelentős hányada az USA termelőknek továbbra is a piacon van. Miközben az olajár idén a 27-42 dolláros sávban mozgott alapvetően. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Egy másik jelentős tényező, hogy a technológiai fejlődés a környezeti tudatosság jegyében olyan irányba mozdult el, hogy már senki sem várja az olajkereslet jövőbeni felfutását, már senki sem fél az olajkészletek lemerülésétől. Ennek megfelelően már nem a legmagasabb költségű kitermelők határozzák meg hosszabb távon az olajárat, hanem a palaolaj kitermelés költségei. Ezért nem számít senki az olajárak jelentős emelkedésére a jövőben. A szakértők többsége egy szűkebb sávban (jellemzően 50-70 $) között várja az olajárat egészen hosszú távon is.

Akkor mégis miért csökkenti kibocsátását most az OPEC? Bár a kínálatot és az árakat hosszú távon már nem tudja alakítani, rövid távon – a termelésváltoztatás késleltett hatása miatt – tud hatni az árakra. Az elmúlt hónapok eseményei arra is rávilágítottak, hogy egy 10 dolláros emelkedést még a meg nem kötött megállapodás híre is tud okozni. Ez pedig életbevágó jónéhány olajtermelő országnak. Különösen Venezuela, Nigéria, Irak, Irán és Oroszország vannak kifeszített helyzetben. Az olajkitermelő országok – beleértve a többieket is - gazdasága az olajbevételekre épül. Még akkor is, ha historikusan egyáltalán nem tekinthető alacsonynak az 50 dolláros olajár (az elmúlt 150 évben az átlag 35 dollár volt 2014-es árakon), annak a realizálása, hogy most már rövid időre sem lesz valószínűleg a 100 dollár közelében újra, jelentős strukturális reformokra kényszeríti ezeket az országokat. Vagyis eljutottak olyan szintre, amikor már az a 10 dolláros árkülönbség is húsbavágó és időt nyer nekik a gazdaság átalakítására. Ez valószínűleg a magyarázat Oroszország vártnál aktívabb szerepvállalására is.

Két érdekes mozzanata volt még a tegnapi napnak. Az egyik, hogy Irán újra az OPEC teljes jogú tagja lett. A 2005-ös bázisév választás egyértelműen lehetőséget ad Iránnak arra, hogy a szankciók feloldása után újra felfuttassa termelését. Ugyanakkor Indonézia viszont kilépett a szervezetből. Úgy tűnik, hogy aki nem működik együtt, nem lehet OPEC-tag sem. Ez egy elég erős jelzés arra, hogy szorosabb együttműködést is várhatunk a jövőben, ha újra 45 dollár alá csökken az olajár.

És akkor a megállapodás. Az OPEC tagállamai azt vállalták, hogy körülbelül 4,5 százalékkal csökkentik kibocsátásukat a kívánt eredmény eléréséhez. A közös kibocsátás csökkentésének oroszlánrészéért Szaúd-Arábia felelős, amely az 1,2 millió hordó/napi csökkenéshez csaknem félmillió hordóval járul hozzá. Iránnak sikerült elérnie, hogy a 4,5 százalékos csökkentés referenciapontjaként az ország szankciók előtti, 2005-ös kibocsátását vegyék figyelembe. Irán akkoriban csaknem napi 4 millió hordóval növelte a világ olajkínálatát. A tagállamok által alkalmazott szabály értelmében Iránnak 2017 első felében napi 3,8 millió hordónál kell megállítania kitermelését, amely az őszi termelését így is napi 90 ezer hordóval felülmúlja.

A tegnapi megállapodás a régóta húzódó tárgyalások és a tagállamok közötti politikai konfliktusok miatt meglepetésként ért számos elemzőt. Az OPEC célja a szerdai tárgyalásokon az volt, hogy a szeptember végén kitűzött 32,5 millió hordó/nap kibocsátási szint eléréséhez a tagállamok közös erővel járuljanak hozzá. A döntés megszületését elsősorban Irak és Irán követelései nehezítették. Végül Irak beleegyezett a termelésének csökkentésébe, Irán pedig kedvező feltételekkel távozhatott a szerdai találkozóról.

A kőolaj ára a megállapodás hírére csaknem 8 százalékot emelkedett. Ha sikerül betartani a megegyezést, akkor további emelkedés várható a piacon, amely több elemző várakozását felülírja. Az árak erősödésének újabb lendületet adhat, ha a nem-OPEC tagállamokat is sikerül a termelés csökkentése mellé állítani. A sikeres megállapodás további napi 600 ezer hordó olajjal csökkentheti a kínálatot.

Az 1.8 millió hordós napi termelés visszafogás gyorsan megszüntetné az olajpiacon meglévő túlkínálatot. A nagy kérdés, hogyan fognak reagálni az amerikai termelők. Mennyire tudja/akarja emelni a termelését az USA ugyanezen időszak alatt. Ez segíteni fog abban, hogy sokkal jobban tudjuk előrejelzeni a jövőben az olajár alakulását.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr6512015172

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása