Nem mindegy, mit tanulsz

Ezen a héten néhány sokat mondó ábrát gyűjtöttünk össze egyes országok dolgozóinak képzettségi szintjét bemutatva. Sokat változott a kép az előző évszázad közepe óta, és ez a változás nem hagyta érintetlenül a gazdaságot sem.

Egy közgazdaságtani alapvetés, hogy a dolgozók reálbérét a termelékenységük, vagyis az határozza meg, hogy a befektetett munkájukkal mekkora kibocsátást érnek el. Egy másik alapvetésből, miszerint a tudás, a szakértelem növeli a termelékenységet, következik, hogy egy dolgozó több reáljövedelemre tehet szert, ha tanul. A közgazdaságtan ezt az analógiát gyakran használja makrogazdasági szinten, egyes országok gazdagságát vizsgálva.

Nézzünk tehát néhány ábrát, amely fejlődő és fejlett országokat hasonlít össze a dolgozóik oktatási szintjét tekintve 2 különböző időszakban: 1950-ben és 2010-ben. Az ábrákon 7 kategóriába osztották be a dolgozókat. Mindegyik kategóriában a legmagasabb végzettség szerint szerepelnek a dolgozók.

A fenti ábrán szembetűnő az USA előnye a többi országhoz képest. 1950-ben Franciaországban, Japánban és Németországban a dolgozók többsége alig jutott el a gimnáziumi oktatás befejezéséig. Ugyan az Egyesült Államokban is inkább túlsúlyban voltak a képzetlen alkalmazottak, mégis az egyetemet elkezdők és azt befejezők, sőt a gimnáziumi oktatást befejezők aránya magasan a többi ország felett van.

Az USA előnye még szembetűnőbb, ha ugyanebben az évben a még ma is a fejlődő országok csoportjába tartozó országokkal hasonlítjuk össze:

Az ábráról leolvasható legérdekesebb üzenet talán nem is az USA előnye, hanem az óriási mértékű iskolázatlanság a fejlődő országokban: 1950-ben Kínában a dolgozók majdnem 90%-a semmilyen képzettséggel nem rendelkezett. Érdekes egyébként a Szovjetunió dolgozóinak relatíve kiemelkedő képzettsége, legalábbis a többi fejlődő országgal összehasonlítva.

Hogyan változott tehát a kép az elmúlt 60 évben[1]?

A fejlett országokban elég feltűnő a változás. Lényegében eltűntek a képzetlen munkások, azaz a legtöbb országban a dolgozók kevesebb, mint 10 százaléka nem jutott el a gimnázium befejezéséig. Szembetűnő az is, mennyit változott a munkások eloszlása a magasabb képzettségi csoportokban: az USA 1950-ben még kirívó előnye eltűnt. Egyrészt az ábrán szereplő európai országokban ma már a dolgozók nagyobb arányban fejezik be a középiskolát, mint az USA-ban. Másrészt kiemelkedő a távol-keleti országok előnye az egyetemi oktatást tekintve.

A fejlődő országoknak volt mit behozniuk: az elmúlt 60 évben lényegében megszűnt az a szintű képzetlenség, ami az előző évszázad közepén még jelen volt. Egyedül Indiában maradt vegyes a kép, ahol egyik oldalon a dolgozók jelentős része még soha nem vett részt oktatásban (majdnem 30 százalékuk), másik oldalon legalább ugyanekkora az aránya a középiskolát befejezőknek. Az Oroszországot jelölő sáv pedig még mindig kiugró maradt: a dolgozók majdnem hasonló arányban rendelkeznek diplomával Oroszországban, mint az USA-ban. Összességében a fejlődő országok is kezdik utolérni az USA-t, pláne ha figyelembe vesszük ezeknek az országoknak az óriási lakosságszámát, és azt a tényt, hogy számos, minőségi oktatást kínáló egyetemmel rendelkeznek. Így hiába mutatják a számok, hogy például a kínai dolgozók kb. 5%-a végezte el az egyetemet, Kína mára már versenyképes az USA-val a képzett dolgozóit tekintve.

A javuló oktatási szint több tényező mellett az egyik magyarázója lehet minden, az ábrákon szereplő ország gazdasági növekedésének. Persze az oktatási trendekkel párhuzamosan ezeknek az országoknak a gazdasági szerkezete is változott, de a több, képzett munkás jelenléte a szerkezeti átalakulásoknak is egy meghatározó tényezője.

[1] A 2010-et mutató ábrákon – az 1950-et szemléltetőkkel szemben – nem az összes dolgozó, hanem a 25-35 éves dolgozók szerepelnek. Ennek oka, hogy ennek a korosztálynak a képzettsége jobban előrevetíti a következő évek trendjét a vizsgált csoportokra nézve.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr2812886370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása