Gáz-e lesz?

Honnan mennyi gáz jöhet Magyarországra, ha az ukrán krízis miatt kiesne az orosz földgázszállítás?

Zsoldos István és Vargha Péter Simon írása

Az ukrán válság kapcsán felmerült a kérdés, mi történne Magyarország gázellátásával, ha az ukrán tranzit, vagy esetleg a teljes orosz szállítás tartósan kiesne. Ha ebben az esetben továbbra is működnének a piacok, a kieső európai gázmennyiség egy részét LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítmányok pótolhatnák – jelenleg valószínűleg leginkább Katarból vagy Nigériából, hosszabb távon azonban akár az USA-ból is. Ha viszont nem működnének a piacok, az egyes államok akkor is valószínűleg próbálnának LNG-szállítmányokat importálni valamilyen módon. Kérdéses azonban, hogy az LNG, valamint a Nyugat-Európából érkező norvég és észak-afrikai gáz hogyan tudna ilyen esetben Magyarországra jutni.

Magyarország gázfogyasztása 2013-ban 9,2 milliárd köbméter (bcm) volt, a hazai termelés pedig 1,8 bcm. Az éves nettó importigény a jelenlegi árszínvonal mellett tehát nagyjából 7,4 bcm (ez persze valamennyire függ az időjárástól is). Egy válság esetén – emelkedő árak mellett – az importigény feltehetően (akár jelentősen) csökkenne.

2013.jpgA magyar gázrendszer. Interaktív ábra a linken: http://ir.mol.hu

 

Nézzük tehát végig a potenciális import útvonalakat, nagyjából a készültség/valószínűség sorrendjében:

  1. Osztrák-magyar összekötő (HAG): Ez egy létező és már ma is működő gázvezeték 4 bcm/év kapacitással, ami azonban jelenleg is lényegében teljesen kihasznált. A kihasználtság oka az, hogy a nyugat-európai gázpiac jelenleg olcsóbb, mint az orosz importárak. Ausztriának van összeköttetése mind Nyugat-Európa, mind pedig a szabad kapacitással rendelkező olasz LNG terminálok felé. Most éppen ellentétes a gáz áramlása, vagyis Ausztriából megy Olaszországba, viszont ez válság esetén könnyen megfordítható.
  2. Szlovák-magyar összekötő: Az összekötő kapacitása 5 bcm/év; a csővezetéket ugyan már átadták, de a tényleges szállítási kapacitásra csak 2015 elejétől lehet számítani (ha nincs csúszás). Ezen a csövön jöhet majd északnyugat-európai gáz, vagy akár később a lengyel LNG terminál importja is (ez utóbbihoz azonban még a közbeneső gázvezetékeket meg kell erősíteni).
  3. Déli Áramlat: Ennek feltétele az, hogy ne csak az oroszok, hanem bárki szállíthasson rajta gázt, a Gazprom ne kapjon felmentést az EU-s szabályok alól (lásd erről korábbi írásunkat: Déli Áramlat: a cső fordítva sül el?). Ebben az esetben ugyanis a gáz visszafelé is áramolhatna a kihasználatlan olasz LNG terminálokból. Viszont ha más gázát is be kell engedni, kérdés, hogy az oroszok kitartanak-e a projekt mellett; ez csökkenti az esélyét annak, hogy a vezeték megépüljön. A legfrissebb hírek szerint 2017-re hozhat Magyarországra gázt. A Magyarország és Olaszország közti kapacitás nagysága egyelőre bizonytalan, de bizonytalanság van a nyomvonalat illetően is, és hogy vajon tényleg Ausztria lenne-e a végállomása.
  4. Az adriai gáz horvátoszágba irányítása és LNG-vel való pótlása Olaszországban: Jelenleg az adriai gáztermelés (kb. 1 bcm) egy része Olaszországba kerül, az egész termelést valószínűleg viszonylag egyszerűen lehetne Horvátország felé irányítani, sőt a létező csőhálózaton még olasz termelést is potenciálisan be lehetne csatornázni horvátország felé. A kiesett gázt Olaszország LNG importból tudná fedezni, mivel bőven van kihasználatlan LNG import kapacitása. Persze hogy az így elcserélt gáz a végén eljusson Magyarországra, szükség lenne még a horvát-magyar határkapacitás kétirányúsítására, ami amúgy is EU követelmény, de eddig Horvátország ezt nem teljesítette, és mindig az aktuális közeljövőre ígéri.
  5. Adria LNG: Ehhez kellene egy LNG fogadóterminált építeni, ami egyébként nem feltétlenül lenne nagyon drága. A készülő litván floating (úszó) LNG költségé 330 millió dollára teszik, 4 bcm kapacitással. De ahhoz már elég drága, hogy a magánszektor ne építse meg, mivel nagy eséllyel csak válság esetén lenne teljesen (vagy egyáltalán) kihasználva. Ha most elkezdenék, az úszó/szárazföldi LNG terminál megvalósítása/építése 2-4 év. És persze tt is szükség lenne a horvát-magyar határkapacitás kétirányúsítására, ez kb 2 év lenne.

A fentiekből látható, hogy a magyar importigényeket elvileg már a szlovák és az osztrák összekötő is bőven fedezné. Magyarország azonban tovább exportál Horvátország, Szerbia és Románia felé. Ez a mennyiség 2013-ban összesen mintegy 3.4 bcm volt. De még a magyar és a balkáni re-export igények összessége is elvileg nagy mértékben kielégíthetők a szlovák és az osztrák összekötővel az orosz gáz kiesése esetén is. Feltéve persze, ha a cső másik végén lesz gáz, vagyis működnének a piacok Nyugat-Európában (vagy ha valaki Magyarországnak/a balkáni országoknak dedikált gázt táplálna a vezetékbe)…

Egy tovább mélyülő ukrán válság esetén még persze az is felmerülhetne, hogy Magyarország Ukrajna felé tartósan exportáljon valamekkora mennyiséget. Oroszország teljes kiesése esetén azonban az ukrán igényeknek csak töredékét lehetne kielégíteni nyugat felől. Ukrajna nettó éves importja még most is kb. 25 bcm lehet, így itt már felmerülnek a kapacitás szűkösségek mind a közvetlen szomszédoknál, mind pedig távolabb. Ezek feloldására további beruházásokra lenne szükség, vagyis ez hosszabb időt igényelne.

Hosszú távon nem érné meg leállítani az oroszoknak az európai gázszállításokat…

legalábbis gazdasági szempontokat figyelembe véve semmiképpen, egy elzárással nekik is fájna a bevételkiesés. Európa már a korábbi elzárások kapcsán is azon dolgozott, és az oroszok aggresszióját figyelve jelenleg is azon van, hogy csökkentse függőségét az orosz gáztól. Erről írtunk a múltkor: Hogyan semlegesítheti Európa az orosz gázfegyvert?

Egyelőre az oroszok máshova lényegében nem tudják eladni a gázukat. Ugyan jó ideje folynak a tárgyalások Kínával vezetéképítésről és gázszállításról, de az áron egyelőre nem tudtak megegyezni. Most épp az oroszoknak tűnik sürgősnek a megegyezés. Ez azonban azt is jelenti, hogy Kína jelentősen jobb árat (valószínűleg nem az olajárhoz, hanem földgáz tőzsdei árhoz kötött árat) tud kialkudni. Ez akár Ázsiában is megdönthetné a történelmi árazási módot, az olajindexálást.

Így érdekes módon az ukrán krízis siettetheti is a gázpiac globalizálódását. Ez pedig az oroszoknak nem érdeke: ha egységesebb a piac, nem lehet mindenkivel egyesével, magas áron megállapodni. Persze pont az ukrán események mutatják, hogy nem mindig a gazdasági racionalitás alapján dönt az orosz vezetés...

Ha a kiesés rövid távú, akkor a jelentős kapacitású (teljes feltöltés esetén összesen kb. 6 bcm) magyarországi tárolóból kitárolt gázzal is számolhatunk. Kérdés persze, hogy mennyi gáz van éppen a tárolóban: nem mindegy pédául, hogy a kiesés a tél végén történik, amikor már kimerültek a tárolók, és a hideg miatt nagy a kereslet vagy mondjuk fél évvel később, amikor a tárolókat (remélhetőleg) feltöltötték, és a kereslet a melegebb idő miatt amúgy is kisebb (lásd a lenti ábrát az éven belüli kereslet ingadozásról). Jelenleg az MVM Földgáztároló tárolói kb. 14%-os feltöltöttségi szinten állnak (ez mintegy 600 millió köbméter mobil készletet jelent), az MMBF (részben) stratégiai tárolójában pedig nagyjából 1 milliárd köbméter készlet van.

 Picture1_2.png

Adatok forrása: MEKH

Fontos még megjegyezni, hogy nem csak maga a fizikai ellátás, hanem az importált gáz ára is döntő kérdés. Egy ukrán polgárháború, az orosz-nyugati kapcsolatok további elmérgesedése, vagy akár a teljes orosz gázexport leállása esetén jelentősen emelkednének az árak. És persze Európán túli árhatásokkal is számolnunk kell: az LNG esetében például azzal, hogy az LNG importnak Ázsiával kellene versenyeznie, úgyhogy nem lenne olcsó.

És hogy mi következik mindebből? Elsősorban az, hogy nagyon gyorsan be kellene üzemelni a szlovák összekötőt, ill. feltölteni a gáztárolókat. Ezt követően már nem a gáz elérhetősége lenne a döntő kérdés, hanem annak az ára.

A piaci árak az egész értékláncban fontos jelzést adnak, pontosabban mutatják, hol lehet aránylag olcsón csökkenteni a fogyasztást és hol mutatkozik még magas áron is kereslet gázra. A piaci árazás, még ha magasabb is, mint korábban, hatékonyabb mint az adminisztratív elosztás. Még egy válság esetén is...

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr286173158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japan (3) Japán (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása