Meg lehet nyugodni: már az ukránok is nyugatról veszik a gázt, egy európai ellátási zavar pedig se a Gazpromnak, se az ukránoknak nem áll érdekében.

Néhány napja, november 25-én a Gazprom bejelentette, hogy leállítja az Ukrajnának történő gázszállításokat. A szemfüles újságírók már hegyezték is a ceruzájukat, és hívogatni kezdték az ügyeletes gázszakértőket, mert az elmúlt években az ilyen helyzetek gyorsan címlapsztorivá nőtték ki magukat. Idén azonban a téma meglepően hamar elhalt és úgy tűnik az ukrán gázügy nem is ügy, legalábbis nem olyan, ami negatív következményekkel járna a hazai fogyasztók számára. Pedig Oroszország európai gázexportjának 40%-át továbbra is Ukrajnán keresztül szállítja, és az ukránok okozta krími áramszünet után továbbra is fagyosak az orosz – ukrán kapcsolatok. Az ukrán gázvásárlás szünetelése mégsem jelent ellátásbiztonsági kockázatot az európai fogyasztók számára. Mi változott?

Nincs semmi gáz. Fotó: voanews.com

Köszönik, idén már nem kérnek többet

Talán a legfontosabb, hogy nem az oroszok zárták el a gázcsapot, hanem az ukránok nem rendeltek több gázt belföldi felhasználásra, miközben a tranzit szállítások továbbra is zavartalanul haladnak át az országon. Azért nem, mert úgy gondolták, kibírják ezt a telet annyi gázzal, amennyi nyugatról jön, illetve amit eddig – legutóbb egy átmeneti megállapodás alapján – Oroszországtól vettek és betároltak. Szeptember végéig 17 Mrd m3 gázt (52%-os telítettségi szint) sikerült a tárolókba tölteni, ami alacsonyabb az EU által biztonságosnak tekintett 19-20 Mrd m3-nél, de eléri a tavalyi téli, fennakadás nélkül átvészelt szintet.

Oroszország helyett nyugatról vesznek gázt az ukránok

Bár az ukrán gázfogyasztás a 90-es évek elejét jellemző, 100 Mrd m3–et meghaladó szintről mára 40-45 Mrd m3-re mérséklődött, a hazai kitermelés a belföldi igényeknek legfeljebb a felét fedezi. Ukrajnának tehát továbbra is jelentős importigénye van, de az orosz ukrán konfliktus kitörése óta az ukrán kormány elsődleges céljának tekinti az orosz gáztól való függőség csökkentését. Ebben áttörést jelentett, hogy a szomszéd országok megteremtették a lehetőségét, hogy Ukrajna nyugati irányból is tudjon gázt importálni. Lengyelország 2012-ben 1,5 Mrd m3, Magyarország 2013-ban 5,5 Mrd m3, majd Szlovákia 2014 szeptemberében 14,6 Mrd m3 Ukrajnába irányuló határkeresztező kapacitást tett elérhetővé. Így a nyugati határkeresztező kapacitás már eléri Ukrajna tavalyi importigényét.

Forrás: Naftogaz, BP,Nemzetközi Energiaügynökség. 2015-re a megelőző év fogyasztását és kitermelését feltételezve

Ezzel a Gazprom elvesztette monopol pozícióját Ukrajnában, és versenyeznie kell a nyugati forrásokból elérhető gázzal. Míg 2013-ban még a gázimport 92%-a érkezett orosz irányból, 2014-ben csak 74%, 2015 első kilenc hónapjában pedig 30%-ra csökkent az orosz import. Korábban az ukránok kiszolgáltatottsága miatt akkora árat szabott a Gazprom amekkorát akart, így a gáz ára elsősorban attól függött, hogy éppen Moszkva-barát kormány ült-e Kijevben(erről lásd tavalyi posztunkat: „Orosz gáz-t okosba?”). Ez változott most meg: ha az európai ár a (kb. 8 USD/1000 m³) szállítási költséggel együtt is alacsonyabb, mint a szerződéses orosz gáz, az ukránok onnan vásárolnak, persze csak annyit, amennyit a Naftogaz, az ukrán gázcég éppen ki bír fizetni.

Az európai ellátási zavar senkinek sem érdeke

Miközben a geopolitikai feszültség és a kölcsönös függőség ellátás-biztonsági szempontból súlyos kockázatokat hordozó kimeneteket is eredményezhet, a jó hír az, hogy minden fél abban érdekelt, hogy Európa gázellátása zavartalan legyen. Az oroszok a megbízható szállító címüket védik, ami különösen fontos most, hogy az amerikai LNG érkezésével kiélezettebbé vált a verseny az európai gázpiacon. Az ukránoknak muszáj megbízható szállítónak mutatkozniuk, hogy az EU legalább politikai szinten ellenezze az országot elkerülő bármilyen jövőbeli csővezeték építését.

Az EU pedig tudja, hogy a tranzit addig zavartalan, amíg az ukrán belföldi fogyasztást nem kell korlátozni, ezért nemcsak bevonódik a két ország közötti gáztárgyalásokba, hanem finanszírozási forrásokat is segít teremteni az ukrán gázvásárlásokhoz. Így sikerült mind a tavalyi, mind az idei télre tető alá hozni egy rövid távú, jövő márciusig tartó megállapodást (lásd a lenti keretes írást). A hosszút távú megoldás azonban még nem körvonalazódik, a stockholmi választott bíróság előtt perlik egymást az országok, melynek tárgya az elhíresült Tyimosenko által 2009-ben megkötött 10 éves gázszállítási szerződés.

Keretes: A 2009-es gázszerződés 11 évre évi 52 Mrd m3 gáz vásárlását írja elő, 80%-os átvételi minimummal, olajindexált árazás mellett. A felhalmozódott adósságok miatt azonban a Gazprom már 2014-ben átmenetileg felfüggesztette az átvételi minimum alkalmazását, és kikötötte, hogy csak előre fizetés esetén szállít Ukrajnába. Ezt a háromoldalú gáztárgyalások keretében az EU és Ukrajna is elfogadta a 2014-es ún. téli csomag megállapodásban, a Gazprom felé felhalmozott adósság egy része törlesztésre került, ugyanakkor a Gazprom átmeneti árkedvezményt adott a gáz árából. A 2014-es téli csomag „lejárta” után újabb tárgyalási sorozat kezdődött, amely júliusban sikertelenül zárult, így július és szeptember között egyetlen köbméter gáz import sem érkezett orosz irányból Ukrajnába. Szeptember végén sikerült a feleknek megállapodnia az újabb téli csomagról, amely szerint az EU és a nemzetközi intézetek finanszírozásával Ukrajna 2 Mrd m3 orosz gázt vásárol saját tárolói feltöltésére, az európai szállításokkal versenyképes áron.

A gáz, ami oda-vissza megjárja fél Európát

Míg az EU legtöbb országában a Gazprom már a hub árakhoz nagyon közeli árakat alkalmaz, Ukrajna esetében továbbra is a 2009-es szerződés olajindexált árait tekinti érvényesnek, az átmeneti kedvezményeket adóelengedés formájában az állam biztosítja. A kérdés az, hogy most, amikor Ukrajna a közép-európai partnerekkel való együttműködésével megteremtette a versengő infrastruktúrát, hogyan alakul a Gazprom árazási stratégiája. Eddig a közvetlen ukrán szállítások csökkenése nem jelentette az orosz gáz iránti kereslet visszaesését. A Gazprom szempontjából csak annyi a változás, hogy nem közvetlenül Ukrajnának adja el a gázt, hanem olyan európai kereskedőknek, akik azt elviszik Ukrajnába, így nem érte veszteség. Hosszabb távon az európai közvetítők térnyerése a piacvesztés kockázatát is hordozhatja, így a Gazpromnak érdemes megfontolni, hogy átvált-e egy olyan árazásra, ami mellett már nem éri meg az orosz gázt európai kerülővel és extra tranzitköltségekkel visszahozni.

Forrás: Naftogaz, OIES

Az ukránok azt szeretnék elérni, hogy a mai hub ár + szállítási költségnél olcsóbban, netback áron (a szállítási költségekkel csökkentett áron) jussanak hozzá a gázhoz. Amíg az európai tranzit jelentős része Ukrajnán megy át, erre jó esélyük van: vagy az oroszoktól kapnak kedvezményt, vagy az EU-s szabályok (3. Energiacsomag) fog segíteni abban, hogy az orosz gázt Ukrajnán keresztül importáló európai országokból „kinettózva” (backhaul), alacsonyabb szállítási költséggel tudjanak gázhoz jutni. Ennek érdekében Ukrajna gőzerővel vágott neki a gázszektor EU kompatibilis megreformálásába, liberalizálják a gázárakat, sok fontos adatot rendszeresen közzétesznek az ENTSO-G honlapján, és a régiós országok közül eddig egyedüliként, az FGSZ már alá is írta velük a határkeresztező kapacitások EU konform menedzseléséről szóló együttműködési megállapodást. Ukrán tervek szerint, ha a lengyel, szlovák és román viszonylatban is aláírásra kerül a magyarhoz hasonló Együttműködési Egyezmény és elérhetővé válik backhaul szolgáltatás, akkor akár 65 Mrd m3/éves mennyiségre nőhet a nyugati szerződéses importkapacitás.

Persze az oroszok kezében is van ütőkártya: egy elkerülő vezeték megépítése. Ukrajna számára ez a nyugati irányú határkeresztező kapacitások megléte mellett ellátási problémát már nem jelentene, de az ukránok fenti elképzelésénél mindenképp magasabb gázárakat eredményezne az országban.

Ez még egy hosszú játszma, nehéz lenne megjósolni a kimenetét. Egyelőre azonban minden fél a zavartalan európai szállításokban érdekelt. Gáz tehát van, és bizakodjunk, hogy az idén sem lesz túl hideg a tél.

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!