Verjük át a turistákat azzal, hogy letagadjuk, ha rossz lesz az idő – merült fel a nagyszerű ötlet. Erre a felvetésre nem is érdemes sok szót vesztegetni. Azt viszont érdemes tudatosítani, hogy az időjárás-előrejelzés korántsem biztos: csak bizonyos valószínűségekkel tudjuk megjósolni, hogy milyen lesz az idő. Amerikában már a rádióban is azt hallani, hogy például 30% valószínűséggel várható eső. Időjárás-valószínűségekről és az energiaszektorról, közkívánatra megint könnyűzenei melléklettel.
A bizarr nevű Magyar Turisztikai Desztináció Szövetség, „ide gyertek” felkiáltással tett felvetése csak rossz vicc, de alkalmat ad arra is, hogy egy fontosabb dologról írjunk. Arról, hogy tényleg nem tudjuk 100%-os biztonsággal, milyen lesz az idő egy óra múlva, a hosszú hétvégén, vagy épp 50 év múlva. Ez persze önmagában trivialitás, de meg kell tanulnunk számolni is vele: érdemes valószínűségekben gondolkozni. Az emberi természet persze nincs így hangolva, inkább bizonyosságokat szeretne. A világ más részein ebben már előbbre járnak, legalábbis a valószínűségek prezentálásában.
Amerikában már időjárási valószínűségekről beszélnek a rádióban
Nemrég nagyon meglepődtem, amikor egy amerikai rádió időjárás-jelentésében azt hallottam, hogy 30%-os valószínűséggel várható vihar a környéken. Rákérdeztem, azt mondták ez ott teljesen megszokott. Azt tudtam, hogy időjárás-honlapokon szoktak valószínűségeket megadni, ilyenek Magyarországon is vannak, de azt, hogy a rádióhallgatókkal is érdemesnek tartják ezt megosztani, nagyon tetszett.
Forrás: weather.com
Bevalljuk, hogy nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz, döntsd el a valószínűség alapján, hogy elmész-e kirándulni. Ezt közgazdasági elemzőként is próbáljuk mindig hangsúlyozni, nincs kristálygömbünk, a valószínűségek is sokszor szubjektívek – még inkább, mint a meteorológiában…
Az enegiaszektor is „tanulja” a meteorológiai valószínűségeket
És hogy hogyan kerül már megint mindez egy energia-blogra? Nemcsak a nyaralás időzítésében számít az időjárás. Az időjárási valószínűségek egyre fontosabbak az energiacégeknek is. Rövidtávon például a nap- és szélenergia terjedése miatt: ha hirtelen eláll a szél, gyorsan más villamos-kapacitásokat kell bekapcsolni. De a klímaváltozásban is az jelenti az igazi kockázatot, hogy bizonyos valószínűséggel katasztrofális eredmény következik be. És a szélsőséges időjárás valószínűsége drasztikusan nőtt az elmúlt időszakban. Gondoljunk csak az elmúlt évek oroszországi hőhullámaira, vagy az elmúlt több mint 100 év legnagyobb hőségére és szárazságra idén nyáron Amerikában. Az Economist friss számában ismertetett tanulmány azt mutatja, hogy ezek messze nem csak kiragadott példák. Ezekről a témákról írok röviden az alábbiakban.
Időjárás és áramellátás: mi van, ha eláll a szél?
Az egyre több időjárás-függő megújuló energiatermelés (szél- és napenergia) miatt egyre fontosabb szerepe van az időjárásnak is az áramszektorban. (Igaz, hogy a vízerőművek termelésének kulcsa a vízhozamok alakulása, ezért az időjárás már korábban is szerepet játszott, mindenesetre az időtáv rövidült). Felmerül a kérdés, hogy mennyire vannak felkészülve a villamos-rendszerek a változások kezelésére.
A hagyományos energiapiaci szereplők egy részének szokása azzal riogatni, hogy előbb-utóbb komoly piaci fennakadásokat (akár az indiaihoz hasonló kimaradást) fog okozni a sok megújuló. Persze a kérdést leginkább az idő fogja eldönteni, de az eddigi tapasztalatok egyáltalán nem ilyen rosszak. Németországban idén év elején voltak periódusok, amikor közel az áramtermelés majdnem fele megújuló energia (nap és szél) volt, a régi atomerőművek a politikai döntés következtében már álltak, és a gáz-ellátás is akadozott a hideg miatt. Mégis stabilan maradt az áramszolgáltató rendszer.
Ráadásul a megújulók földrajzi diverzifikációja azt is jelenti, hogy azok nem mind egyszerre állnak le, vagy indulnak el (persze a hálózatokat lehet, hogy meg kell erősíteni). Az eddigi adatok azt mutatják, hogy országos szinten a megújulók termelése rövid távon (napon belül) elég nagy valószínűséggel előre jelezhető, hála a meteorológusoknak (ld. a lenti ábrát a németországi tervezett és tényleges szélenergia-termelésről).
Forrás: Frauenhofer ISE
Klímaváltozás – Apa, kezdődik?
A klímaváltozás nem azért nagy probléma, mert nagyon megbízható modelleink vannak és azok katasztrófát jósolnak.. Hanem pontosan azért, mert nincsenek halálosan biztos modelljeink, amik vannak, azokkal viszont nem tudjuk kizárni, hogy a következmények katasztrofálisak lesznek. Mekkora biztosítási díjat ér meg, hogy ne „süljünk meg” mondjuk 5%-os valószínűséggel? Valószínűleg elég nagyot. Erről írtunk már a blogon, a Klímaváltozással kapcsolatos alapvetésekben.
Az idén nyári amerikai hőség-rekordok megint felvetették a kérdést, hogy a szélsőséges időjárási események bekövetkezése mostanában csak puszta véletlen, vagy valamilyen tendencia része. Az Economist által ismertetett friss tanulmány statisztikailag vizsgálja ezt a kérdést: milyen a szokásostól (egy hosszú időszak átlagától) eltérő hőmérsékletek eloszlása a világ egészén? Az eredményeket szemlélteti az alábbi ábra, amely a nagyszámú mérési pont esetében a hőmérsékletek átlagostól vett eltérését mutatja különböző időszakokban. Az eloszlás folyamatosan jobbra tolódik, tehát nő az átlaghőmérséklet, viszont a haranggörbe egyre laposabb is, ami azt mutatja, hogy egyre több az extrém hőmérsékletű időszak. Ezek jó része extrém meleg időjárást jelent, mivel az átlaghőmérséklet emelkedik (a tanulmány a szokásostól vett szórás 3-szorosaként értelmezi az extrém hőmérsékletet).
Forrás: Economist.com
Valószínűségekkel persze nem egyszerű érvelni a klímaváltozás veszélyeiről. És hiába tudatosabbak az amerikaiak az időjárás-jelentés valószínűségeiben, a klímaváltozás veszélyeiben nem hisznek tőle jobban.
Always take the weather with you – megint egy kis könnyűzene, levezetésnek
A múltkori könnyűzenés poszt után volt, aki kifejezetten kérte, hogy legyen még hasonló. Ennek a posztnak az apropóján is rengeteg számot lehetne felsorolni. De esküszöm ez volt egy jó ideig az utolsó alkalom, amikor ezzel jövök…
Először is egyik kedvencem, Tom Lehrer, a Harvardon végzett matematikus, nem mellesleg szatirikus dalszerző-előadó dala, arról, hogy mi minden matematika, köztük annak az esélye is, hogy havazni fog:
Emellett a Crowded house klasszikusa, az „Everywhere you go, always take the weather with you”.
És, hogy a magyarokról se feldkezzünk meg, Yonderboitól a „People always talk about the weather”, Szűcs Krisztián énekli, a Heaven Street Seaven-ből.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
