Az IMF azt javasolta a kormányzatoknak, hogy az energiaár-szabályozás helyett fokozatosan térjen át célzott jövedelemtámogatásokra az energiaválság kezelésében. A megélhetési költségek széleskörű társadalmi megosztása idővel ugyanis növeli a kormányzati eladósodás veszélyét és a fogyasztás szinten tartásával csak súlyosbítja a kereslet-kínálat egyensúlytalanságot. A magas árak érvényesítése kegyetlennek hangzik, viszont fogyasztáscsökkentésre és az energiahatékonyság javítására ösztönöz, ami a jövőbeni hasonló sokkokkal szemben is ellenállóbbá tesz.

Egy friss IMF kutatás számításai szerint 2021-hez képest 7%-kal nőnek idén Európában a megélhetés költségei, köszönhetően az elszálló energiahordozó áraknak. Ez két komponensből adódik össze: egy része direkt hatás, ami a háztartások üzemanyag és rezsikiadásait jelenti, amihez hozzáadódnak a másodkörös hatások, az energiaár-robbanás okozta többletköltség megjelenése a termékek és szolgáltatások áraiban. A lenti grafikon rámutat arra, hogy nemcsak az országok közt van nagy eltérés az energiakitettségben, hanem országon belül is az egyes társadalmi csoportok között is. Jellemzően a szegényebb háztartásoknak jövedelemarányosan nagyobb teher az elszálló energiaárak okozta megélhetési költségnövekedés, mint a gazdagabb háztartásokban.

Az elmúlt hónapok energiaár robbanására a legtöbb európai kormány általános adócsökkentéssel, a piaci költségáthárítás korlátozásával, univerzális árplafonok bevezetésével reagált. A társadalom széles rétegeinek védelme azonban két okból sem fenntartható. Egyrészt a fiskális politika mozgástere véges, másrészt pedig árszignál hiányában a fogyasztók nem kényszerülnek a magasabb árszinthez való alkalmazkodásra, nincs gazdasági motiváció az energiahatékonyság és a takarékosság növelésére. A társadalmi költség minimalizálása, a fogyasztás szinten tartása még ront is a kereslet-kínálat egyensúlytalanságon. Az IMF ezért a szabályozott árak fokozatos kivezetését javasolja és áttérést a célirányosabb, a legalacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok számára elérhető közvetlen jövedelemtranszfer biztosítására, amit hatékonyabb gazdaságpolitikai eszköznek tart az elhúzódó magas árkörnyezetben.

A koronavírus járvány miatt egyébként is kifeszített költségvetések az IMF becslése szerint idén akár a GDP 1,5%-ának megfelelő kiadásnövekedéssel szembesülhetnek, ha fenntartják a jelenlegi adócsökkentéseket és ársapkákat. Ezzel szemben, ha a lakosság legszegényebb 20%-át védenék csak meg, az a GDP 0,4%-ába, ha a legszegényebb 40%-át, akkor a GDP 0,9%-ának megfelelő kiadásnövekedést jelentett volna, ugyanazon feltételezések mellett.

Háztartási kiadások emelkedése a magas energiaárak miatt
Forrás: IMF

A hangsúly itt a fokozatos átváltáson van. Rövidtávon ugyanis az energiafelhasználást gyakorlatilag kizárólag takarékossággal lehet csökkenteni, mivel az energiahatékonysági beruházásoknak van egy átfutási ideje, ezek fogyasztási hatása csak középtávon jelenik meg. Jelenleg a beruházásoknak az is korlátot szab, hogy Európában az építőipari volumenindexek rövidtávon elérték a kapacitáskorlátot, mivel a legtöbb EU-s gazdaságban közel teljes foglalkoztatottság van és az ellátási lánc problémák miatt az alapanyagokhoz való hozzáférésnek is korlátos. A napelemek gyártása sem tud lépést tartani a növekvő kereslettel, ami akár középtávon fennálló probléma is lehet. Mitöbb, ha a háztartások nem tudják a beruházásaikat saját forrásból fedezni, akkor a hitelek emelkedő kamata is elrettentő tud lenni.

A kormányzatok és a jegybankok prioritási listájában szintén előkelő helyet foglal el az infláció kordában tartása, amit alapvetően kompromittálna a háztartási energia egy nagyságrenddel való megemelése. Európában a háztartási energia súlya az inflációban 2 és 12% közt mozog, átlagos értéke 6%. 2022. júniusában az EU-27 országaiban a háztartási energia ára 42%-kal nőtt egy év alatt, de nagy eltérés van az országok közt. A Baltikumban szinte duplázódott a háztartási energia ára az előző év azonos időszakához képest, de Magyarországon vagy Máltán nem változtak érdemben a háztartások energiakiadásai egy év alatt. A nagy szórás oka, hogy Európa számos országában vezettek be energiaár-szabályozásokat, azonban ezeknek hatása eltérő. Az ársapkák eltörlésének inflációs hatása még akkor is jelentős lehet, ha ez keresletvisszafogást vált ki és az árak emiatt idővel elkezdenének korrigálni.

Elektromosság, gáz és egyéb energiaforrások részesedése a fogyasztói kosárban és 2022. júniusi inflációs értékük
Forrás: Eurostat

Számításaink szerint rövid távon körülbelül 3 százalékponttal emelkedne a magyar infláció ceteris paribus, ha a háztartásienergia ára az átlagos európai dinamikát követné, de ez a hatás akár 3-5 százalékpont is lehetne, ha a Baltikum rezsiárait kéne fizetnünk. Középtávon egy másodkörös hatás tovább emelhetné az inflációt. 2021-ben 3 tized, 2022-ben 9 tized százalékponttal emelkedett az EU-ban a háztartásienergia súlya a fogyasztói kosárban köszönhetően a magasabb áraknak, ezzel szemben Magyarországon 0,6 és 1,1% százalékponttokkal csökkent ezekben az években, köszönhetően a rezsicsökkentésnek.

Szcenárióelemzés a magasabb háztartásienergia magyar inflációra gyakorolt hatásáról
Forrás: saját számítás Eurostat adatok alapján

***

Az IMF fiskális fenntarthatóságra, energiatakarékosságra és energiahatékonyságnövelésre vonatkozó javaslata általánosságban helyes és üdvözlendő, de a jelenlegi árkörnyezet tartós fennmaradása esetén a pozitív közép- és hosszabb távú hatások mellett, jelentős társadalmi áldozatot jelent, különösen az alacsonyabb jövedelmű KKE országokban.

Az energiaszektor erősen ciklikus. Mivel a kínálati oldal nem teljesen rugalmas, mindig lesznek periódusok, amikor drága az energia, és lesznek periódusok, amikor olcsó. Alacsony energiaárak idején azonban sokszor háttérbe szorulnak a takarékosságra és hatékonyságra irányuló beruházások, míg ezek felpörögnek magasabb árak idején. A projektek átfutási ideje miatt az előnyöket csak a jövőben tudjuk realizálni, ezért fontos az energiahatékonyság javításának folyamatos ösztönzése, ami kiemelt célkitűzés az európai zöld átmenetben is.