Egy év után újra elővettük a fogyasztói termékek árát, hogy megnézzük, hogyan változtak 2008 óta. A cigi és a pia (konkrétan az asztali bor) drágult kiugróan az elmúlt évben. Még mindig a Magyar Nemzet az abszolút nulla pont: 11 éve fillérre ugyanannyiba kerül. És nem csak a szabályozott termékek ára tudott csökkenni.

Épp egy éve jelent meg posztunk a KSH által figyelt termékek áráról. Pár kiemelés az akkori írásból:

“A KSH által közölt termékek közül messze a legnagyobb mértékben, 130%-kal drágult a sertészsír.” [2008. január és 2012. december között]

“A párizsi ára közel 50%-kal nőtt, jóval nagyobb mértékben, mint a hús, vagy a sonka ára. Válságban, csökkenő lakossági jövedelmek mellett azonos fogyasztási csoportban az olcsóbb termékek iránt nő meg a kereslet”

“Változatlan maradt 2008 óta a Magyar Nemzet ára is. Igaz, ők már 2002 szeptembere óta, idestova 10 éve nem emeltek árat, 145 forintba kerül a lap.”

„Az áremelkedések valahogy jobban megmaradnak a fejekben, mint amikor valaminek nem változik, vagy csökken az ára.”

Furcsa módon azóta ez utóbbi inkább visszájára fordult. Ha bárkitől megkérdezzük, mi volt az, aminek csökkent az ára, biztosan rá fogja vágni: az áram és a gáz 20%-kal olcsóbb lett. Ennyit jelent az, ha mindenhol ezt hallja az ember. De távol álljon tőlünk, hogy rezsizni akarjunk, azt eléggé unjuk. Aki lakossági energiaár-változásokról olvasna, jórészt áll még, amit tavaly írtunk, vagy lásd például a privatbankar.hu-n.

Kép: czechfolks.com

2013 decemberében az egy évvel korábbihoz képest az árak alig 0,4%-kal voltak átlagosan magasabbak (közel 2%ponttal nyomta le az inflációt a lakossági energiaár-csökkentés). 2008. január óta az átlagos árváltozás pedig kb. 25%-os volt.

Nem csak akkor tud olcsóbb lenni egy termék, ha szabályozzák az árát. Erre példa a finomliszt, aminek 21%-kal csökkent az ára az elmúlt évben, vagy a tojás, ami 14%-kal lett olcsóbb. Az összefoglaló táblázatot lásd a poszt végén.

És az általánosan alacsony infláció ellenére egy csomó terméknek jelentősen nőtt az ára, köztük szabályozott terméké is. Ilyen volt például az utazási bérlet (+23% egy év alatt) és jegy (+17%), de drágult a hagyma (+19%) és a krumpli is (+12%). Egy pár, két iskolás gyerekkel átlagosan havi 4000 forinttal többet költött bérletre, mint egy évvel korábban. (Ez az országos átlag. 2014. januártól Budapesten csökkentek is a bérletárak, már akinek: aki céges számlát kér, cafetériaként kapja a bérletet, annak nem).

A pia és a cigi

Az árak alapján (papíron) tavaly legrosszabbul azok jártak, akik úgymond káros szenvedéllyel élnek: 20% felett nőtt a cigaretták és az asztali borok ára. (Összehasonlításul: a szeszes italok, dohányáruk súlya az átlagos fogyasztói kosárban 7,5%, a villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagoké alig nagyobb, 9,7%.)

A cigik a jövedékiadó-emelés és a trafik-rendszer átalakítása miatt drágultak. Persze sokat olvashattunk róla, hogy azóta nőtt a feketepiac szerepe. Ez az, amiről a KSH értelemszerűen nem tud adattal szolgálni: a KSH munkatársai nem a feketepiacon írják össze az árakat.

Az asztali boroké viszont piaci okokból ugrott meg (legalábbis nem tudunk szabályozási, ill. adóváltozásról). Próbáltunk utánajárni, hogy mi lehet ennek az oka. Talán több dolog is közrejátszhatott: egyrészt 2012-höz képest emelkedett az olasz asztali borok ára (igaz, 2013 végén meg csökkent). (Olaszország a fő behozatali forrásunk. Ahogy az Index írta, kannaszámra isszuk az olasz bort). Másrészt valamelyest gyengült a forint az elmúlt pár évben, 2011-ben átlagosan 279 forint volt egy euró, 2013-ban 297 forint. Harmadrészt itt is szerepet játszhat az, amit tavaly a párizsiról írtunk: ha az emberek jövedelme csökken, adott termékcsoporton belül egyre olcsóbb termékeket vesznek (a közgazdászok ezeket nevezik inferior jószágoknak). Ez növelheti az olcsóbb termékek árát a drágább, jobb minőségűekhez képest.

Még így is az asztali borok jelentik a legolcsóbb alkoholfajtát. Felébe-harmadába kerül egységnyi alkohol asztali borból, mint ugyanannyi alkohol sörből, vagy töményből (legalábbis a KSH összevetésében). Ebben persze már részben a szabályozás is közrejátszik: míg a sört és a töményt terheli jövedéki adó, addig a bor jövedéki adója 0, azaz nulla forint (!).

Sertészsír kontra Magyar Nemzet

Továbbra is a sertészsír drágult leginkább 2008 óta, most több mint duplájába kerül, mint akkor. A cigaretták kezdenek felzárkózni hozzá. És közel duplájára nőtt 5 év alatt a Népszabadság ára is. Egyre olcsóbbak viszont az LCD-tévék. Ebből egyrészt jóval kevesebb fogy a válság kitörése óta, másrészt a technológiai fejlődés miatt egyébként is gyors az árcsökkenés.

A tavalyi poszt óta sem változott viszont a Magyar Nemzet ára. 2002. szeptembere óta 145 forintba kerül. Csak ismételni tudjuk magunkat: „Lám, lám, nem kell itt mindenhol árat emelni...”

Pár megjegyzés a végére

A tavalyi posztot többen úgy interpretálták, hogy most jobban vagy rosszabbul élünk-e mint X éve. Ez azonban nagyon félrevezető. A bérek/jövedelmek figyelembevétele nélkül az árak vizsgálata ugyanis erre a kérdésre egyáltalán nem tud válaszolni. (Különösen nem egyes konkrét termékek árának változása.) Mint egy másik posztunkban leírtuk, „a termékek ára ÁLTALÁBAN magas Magyarországon a bérekhez képest” – a bérek (és a termelékenység) alacsonyabbak, mint a gazdagabb országokban.

A lenti felsorolás nem teljes körű, az áttekinthetőség miatt válogatni kellett a termékek közül. A 2009-es évtől az adatok a KSH honlapján megtalálhatók.

Egyes termékek ára és árváltozása. Forrás: KSH

	Árváltozás 2012. dec. óta	Árváltozás 2008. jan. óta	Ár, ft., 2013. Dec.
Cigaretta, Sopianae, multifilteres, rövid, 19 db, csomag	27%	92%	943
Ált. havibérlet, db	23%	52%	8550
Vörös asztali bor, 2 l, üveg	21%	45%	668
Fehér asztali bor, 2 l, üveg	20%	49%	662
Vöröshagyma, kg	19%	13%	178
Vonaljegy, db	17%	51%	306
Burgonya, kg	12%	31%	166
Pasztőrözött tej, liter	7%	11%	245
Világos sör, 0,5 l, palack	5%	38%	192
Népszabadság, 1 db	5%	95%	230
Vodka, szeszes ital, 0,5 l, palack	2%	29%	1850
Párizsi, kg	2%	49%	1280
Sertéscomb, kg	1%	38%	1360
Gázolaj, liter	1%	44%	428
Bontott csirke, kg	1%	21%	811
Férfi hajvágás, fő	1%	53%	1740
Autóbenzin, 95 okt., liter	0%	39%	407
Teljesárú menetjegy gy.vonat, db	0%	23%	3410
Magyar Nemzet, 1 db	0%	0%	145
Gépsonka, kg	-1%	29%	2190
Szemétszállítás, kuka	-2%	56%	2110
Ásványvíz, 1,5 l, palack	-4%	-10%	100
Félbarna kenyér, kg	-6%	-2%	239
Alma, kg	-7%	-22%	213
LCD televízió (76-82 cm), db	-7%	-50%	83900
Sertészsír, 1/2 kg	-7%	113%	414
Zsemle, 1 db	-9%	-5%	20
Őrölt kávé 250 g, csomag	-10%	29%	622
Kristálycukor, kg	-13%	16%	250
Tojás, 10 db	-14%	19%	368
Étolaj, napraforgó, liter	-16%	6%	447
Villamos energia, általános, 10kWh	-20%	1%	389
Vezetékes gáz , 1 m3	-21%	50%	108
Finomliszt, kg	-21%	6%	141

 A vastagon kiemeltek a 2008 óta leginkább vagy legkevésbé (és egyáltalán nem) dráguló termékek.

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!