Hiába gondolhatták a görög szavazók, nem lesz azonnal vége a megszorításoknak. Ez ugyanis soha nem volt a lehetséges választások között. A referendum látszólag nehéz kérdései után jönnek majd sokkal nehezebbek is....

Mit jelent a görög választók „nem” szavazata?

Nemet mondtak a hitelezők egyik korábbi ajánlatára, ennyi biztos. Kérdés, hogy ezek után képes lenne a kormány elfogadni egy a korábbinál csak kicsivel jobb ajánlatot a hitelezőktől? Nem valószínű: a kormánynak meg kell mutatnia, hogy megérte népszavazást tartani. A hitelezők viszont nem fognak sokkal jobb ajánlattal előjönni, mert az ő választóik ezt nagyon ellenzik. Tehát a legvalószínűbb kimenet az, hogy nem lesz megegyezés, legalább több hónapig.

 Sok minden elveszik a fordításban... Kép: ncr.nl

És mi lesz akkor, ha nincs megegyezés?

A görög kormánynak azonnal meg kell szüntetnie az elsődleges hiányát (a kamatfizetések nélkül számolt hiányt), mert senki nincs, aki ezt finanszírozza. Ezért, ironikus módon, a szükséges megszorítások nagyobbak, mint egy korábbi hitelezői ajánlat elfogadása esetén lettek volna.

Sokaknak most az a benyomása, hogy a jelenlegi problémák a kamatok és a hiteltörlesztések miatt vannak csak. De az utóbbi hónapokban sokat romlott a költségvetési helyzet. A kormány újra (feltehetően nagy) deficitet generál még mielőtt a kamatok vagy a törlesztések egyáltalán szóba kerülnének, vagyis elsődleges hiánya van. A gazdaság összeomlóban van, a bizalom eltűnt. Az adófizetés (és úgy általában a fizetések) leálltak. Miért is fizetne valaki most, amikor lehet, hogy majd leértékelt drachmában lehet kiegyenlíteni az adókat? Már, ha még lesz egyáltalán kormány aki beszedje...

Képzelt megoldás

A megszorítás-ellenes kommentátorok elképzelnek egy olyan világot, ahol valaki hajlandó Görögország elsődleges hiányát még évekig megfinanszíroszni. Én (viccen kívül) nagyon szivesen megnézném, hogy egy ilyen kísérletből mi jönne ki. Lehet, hogy van egy Keynes-i Tündér, aki a nagyobb kormányzati kiadásokból növekedést varázsolna. És lehet, hogy ha növekedne a gazdaság, a görög választók hajlandóak lennének elsődleges többletekre. Vannak kétségeim persze, hogy minden ilyen szépen menne, de sajnos ezt soha nem fogjuk megtudni, mert senki sem fog finanszírozni egy ilyen kísérletet.

Tehét a görög kormány költségvetési megszorításokat vezet be, mert nincs más választása. De ezért valószínűleg megpróbálja majd a hitelezőit hibáztatni. A megszorításokat be lehet vezetni rendezett, tudatos módon, mondjuk a nyugdíjak vagy az állami fizetések megvágásával. Vagy lehet egy ad-hoc, kaotikus megszorítás, amikor a kormány szelektív módon nem fizet béreket, ÁFA visszautalást stb. Ez utóbbi lehet, hogy politikailag népszerűbb, de gazdaságilag károsabb, mert tovább növeli a bizonytalanságot és csökkenti a gazdaság kibocsátását.

Bank-dilemmák

A görög bankszektor is csődben van. Ez nehéz dilemma elé állítja az ECB-t. Ha tovább finanszírozza a görög bankokat, akkor a bankok részvényesei, kötvényesei és betétesei felé egy kvázi-költségvetési transzfert nyújt, a többi eurózóna-beli adófizető kárára. Ha viszont nem folytatja a finanszírozást, akkor megkapja a vádat, hogy politikai döntéseket hoz, és nem tölti be a jegybank végső hitelező funkcióját a görög bankrendszer felé. Mégis, azt gondolom, hogy az ECB az utóbbit fogja választani. Különben nagyon gyorsan lenne egy német népszavazás az eurózóna elhagyásáról, és az eredmény is elég jól megtippelhető lenne...

A hitelező kormányok dönthetnek úgy, hogy a bankokat hitelezik, miközben a kormányt nem. Ezt ugyan lehet, hogy meg lehetne csinálni, de a szétválasztás a gyakorlatban nehéz lenne. Ehhez ugyanis a hitelezőknek gyakorlatilag át kellene venni a görög bankok irányítását, különben a menedzereknek nagyon perverz ösztönzőik lennének. Jorgos barátuk megkapná a nagy hitelt, és hogy-hogy nem, nem fizetné vissza. Már láttuk párszor Közép-Európában, hogy milyen az, amikor nincs hatékony tulajdonosi ellenőrzés a bankok vezetőin. Az a tény, hogy Görögországban a „szemét gyarmatosítók” pénzét kellene elsíbolni még külön élvezetessé tenné a dolgot. Ez az út tehát nem lenne hosszú távon járható, nem egyértelmű viszont, hogy politikailag lehetséges-e a görög bankok effektív kontrollja.

Adósság: leírni vagy nem leírni?

Sok vita folyik jelenleg arról, hogy fenntartható-e a görög álalmadósság és hogy mekkorának kellene lenni a leírásnak. Mint írtuk, a fenntarthatóság mindig politikai kérdés. Ha Görögország nem képes elsődleges többletet kitermelni, mint ahogy ez most tűnik, akkor a fenntartható adósságállomány nulla, hacsak nem negatív kamatokkal hitelezi valaki. És nincs egy jó mércéje annak, hogy mennyit is kellene az adósságból leírni. 50%? 80%? 100%? És milyen üzenetet küldene ez a többi adós ország felé? Hogy elég egy népszavazás, és leírják az adósságodat?

Ezen megfontolások, és a saját választóik ellenállása miatt a hitelezők nagyon nem akarnak adósságleírást felajánlani. Az a valószínűbb, hogy Görögország egyoldalúan nem fizeti a kamatokat és a törlesztést, mint teszi most is. Ahogy azonban a feszültségek Görögország és a hitelezői között nőnek, eljuthatunk arra a pontra, hogy valamelyik hazai politikai erő (egy új politikai mozgalom, vagy akár egy puccsot igazolni akaró tábornok) a teljes adósságleírásért kezd kampányolni. Ha az adósság a hitelezők hibája, akkor miért kellene egyáltalán valamit is kifizetni belőle? Az mindig valamelyest rejtélyes volt, hogy manapság, amikor nem jelennek meg a hitelezők kormányainak hadihajói, miért fizetik egyáltalán az országok a nemzetközi adósságaikat? Valószínűleg azért, mert a jövőben is szeretnének hitelt felvenni, meg mert nagyon kényelmetlen az, amikor egy ország teljesen el van zárva a tőkepiacoktól. De Görögország már ki van zárva a tőkepiacokról, és bárki, aki a következő 10 évben hitelez az országnak az az állásával vagy választott hivatalával játszik. Szóval lehet, hogy az adósságleírás terén is látunk még innovációt Görögországból.

Mindebből az látszik, hogy akár bent marad Görögország az eurózónában, akár nem, a hitelezői egy csomó pénzt fognak veszíteni. Ez politikailag nagyon nehézzé tesz azt, hogy a következő bajba jutott ország segítséget kapjon. És, az ellenkező híresztelések ellenére, lesz még recesszió az EU-ban.

Lehetséges egy megegyezés Görögország és a hitelezők között?

Igen, de ezt nagyon nehéz lenne eladni mindkét oldal választóinak. Bennmaradhat Görögország az eurózónában, ha nincs megegyezés? Igen, ha hajlandó a bankszektorát effektíve felszámolni. Görögország kiesése az eurózónából sokkal valószínűbb lett, mint korábban tűnt. A referendum látszólag nehéz kérdései után jönnek majd sokkal nehezebbek....

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!