A kánikulára tekintettel a héten könnyedebb témával készültünk, és a nyaralásról álmodozva az Európai Unió statisztikáit vettük kezünkbe, hogy néhány ábrával szemléltessük a turizmus legfontosabb jellemzőit a kontinensen.

Az Európai Unió lakosai 2015-ben összesen 1 172 millió utazásban vettek részt, 5 985 millió éjszakát töltöttek el utazásaik közben és 408 306 millió eurót költöttek el az utazásaik alatt. Az uniós állampolgárok számára az európai unió területe, és a legtöbb esetben saját hazájuk a legnépszerűbb úti cél. Ahogy a grafikon is mutatja, az utazások összesen 94%-a az Unión belül történt. Ugyanakkor, ha Unión kívüli utazást választottunk, jellemzően több éjszakát és pénzt is szántunk ezekre az utazásokra.

A legnépszerűbb uniós úti célok mind az utazások számát, az eltöltött éjszakákat és a kiadásokat tekintve Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban találhatók. Ami az Európán kívüli úti célokat illeti, az uniós polgárok a legtöbb éjszakát az Egyesült Államokban, Törökországban és Marokkóban töltötték utazás keretében.

2015-ben az uniós országok lakosai közül a legtöbbet a németek, a franciák, a britek és a spanyolok utaztak, ők az összes utazás 63,4%-át tették ki. Az összes utazás kb. háromnegyede belföldi utazás volt. A belföldi utazásokat tekintve kiugróak a románok és a spanyolok, akik az utazásaik több, mint 90%-át szervezték belföldön. Ezzel szemben a luxemburgiak, a belgák, a máltaiak és a szlovénok az uniós átlagnál sokkal szívesebben utaztak külföldre (itt persze nem feledkezhetünk el arról, hogy ezeknek az országoknak a többsége nagyon kis területtel rendelkezik).

Az uniós állampolgárok által szervezett utazások többségében rövidek, az összes utazás 58,2%-a 1-3 éjszaka hosszúságú volt. Ez persze összefüggésben lehet azzal, hogy a belföldi utazások népszerűbbek az Unión belül, mint az országhatáron túlra tervezett utazások, és többségében belföldön kevesebb éjszakát szánnak az emberek az utazásra. A külföldre szervezett utak hosszabbak, több mint a harmaduk 4 és 7 éjszaka között van. Csupán 4 ország lakosainál, a görögöknél, a belgáknál, a luxemburgiaknál és a máltaiaknál haladta meg a hosszabb utazások száma a rövidebb utazások számát. Érdekes lehet továbbá, hogy az utazások majdnem 90%-a személyes jellegű volt, csupán 10%-uk szerveződött üzleti céllal.

Ami az európai uniós turisták korösszetételét illeti, a többség a 45 év feletti korosztályba esik. A turisták legjelentősebb csoportját a 65 év felettiek alkotják, akik az EU-ban eltöltött éjszakák számának 20%-át adták. Ugyanakkor a kiadásaik nem állnak párhuzamban ezzel az aránnyal: míg egy átlagos turista 65,3 eurót költ el naponta, addig az idősebb korcsoportba tartozók átlagosan 12,7 euróval kevesebbet költenek el egy nap.

Az Európai Unióban nagy többségben uniós állampolgárok utazgatnak. 2014-ben az EU területén belül eltöltött éjszakák mindössze 10%-a rendelhető EU-n kívüli turistákhoz (ami még így is elég magas, 300 millió éjszakát jelent). Az EU-n kívüli turisták 17,8%-a az USA-ból, 14,9%-a pedig Oroszországból érkezett, ezzel ennek a két országnak a lakói alkotják a nem EU-s turisták csoportjának legjelentősebb részét. A sorban utánuk következik Kína (5%), Japán (3,7%) és Brazília (2,5%).

Az utóbbi évtizedben egyre nőtt az EU népszerűsége: 2005-höz képest 75%-kal nőtt az EU-ba érkező turizmus, elsősorban a kínaiak (282%-os növekedés), az oroszok (248%-os növekedés) és a brazilok (215%-os növekedés) által itt eltöltött éjszakáinak köszönhetően. Ugyanakkor 2005-höz képest az amerikaiak csak 13%-kal több éjszakát töltenek az EU-ban, míg a japánok EU-ban átaludt éjszakáinak száma 11%-kal csökkent az évtizedben. A jövőre vonatkozóan pedig érdemes számításba venni, hogy jelenleg a kínai népesség mindössze 4%-a (55 millió ember) rendelkezik útlevéllel. Ha ez a szám megközelíti az amerikaiak által birtokolt útlevelek arányát a teljes népességen belül, az azt jelenti, hogy 450 millióan utazhatnak szerte a világba Kínából.

2015-ben az EU-s turisták összesen 408 306 millió eurót költöttek utazásaik során. Akár belföldi, akár külföldi utazásról volt szó, a kiadások többségét szállásra és utazásra költötték.

2015-ben nagyjából 578 ezer szállás volt található az EU környékén, amelyek összesen 31 millió ágyat kínáltak a turisták számára. Az ágyhelyek majdnem egyharmada (32,1%) 2 országban, Franciaországban (5,1 millió hely) és Olaszországban (4,9 millió hely) koncentrálódik.

Az utóbbi években a turistaszállásokon eltöltött éjszakák száma enyhén növekedik, habár a válság következtében volt egy kisebb visszaesés 2008-ban és 2009-ben. 2010-ben és az azt követő években azonban a szektor magához tért, és azóta folyamatos növekedési pályára állt.

*2005=100

2014-ben a nem-pénzügyi szektor üzleteinek 10%-a kapcsolódott a turizmushoz. A 2,3 millió üzlet összesen 12,3 millió embert foglalkoztatott. A vállalkozások több, mint fele 4 EU-s tagállamban koncentrálódott: Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban. A legtöbben ugyanakkor Németországban és az Egyesült Királyságban dolgoztak a szektorban, a legnagyobb arányban viszont Ausztria és Spanyolország turizmusa foglalkoztatta a lakosságot.

Ami a magyarokat illeti, a lakosság 57%-a utazgatott 2015-ben. Nálunk is többségében voltak a belföldi utazások: az összes utazás 70 százaléka belföldre szólt, és csak az utazásaink 30 százalékában merészkedtünk külföldre. A legnépszerűbb úti célok Olaszország, Görögország, Spanyolország és Bulgária voltak.

Hazánkban a közép-magyarországi régió volt a legnépszerűbb úti cél 2015-ben, de a Dunántúlra is szívesen látogatnak az emberek. Az összes éjszakának 35%-át Közép-Magyarországon, 19%-át a Dunántúlon töltötték el a turisták. Az iparág a válságot követő mélyrepülése után 2010-től újra növekedésnek indult, ezzel követve az európai tendenciát. 2015-ben hazánk némileg népszerűbb volt a hazai lakosok körében, a lefoglalt éjszakák 53%-át magyarok jegyezték. A külföldiek körében a közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, de szívesen látogatnak a Nyugat-Dunántúlra és az Észak-Alföldre is.

**

Európa kulturális hagyományaival és gazdag történelmi örökségével a legvonzóbb célpontok közé tartozik. Ugyanakkor a növekvő turistaszám több várost is túlterheltté tesz. A következő évtizedek kihívása a szabályozók számára, hogy hogyan menedzselhető a növekvő turistaszám amellett, hogy a helyi lakosok számára is élhető marad az adott város, régió.