Hidi János

Ezzel a címmel jelent meg az Auto Bild augusztus eleji száma, ami jól mutatja a német szakújságírók lesújtó véleményét a hazai autógyártás szinte egészéről. Korábban példa nélküli volt, hogy a konvencionális, időnként talán részrehajló német autóipari sajtó ilyen mértékben ostorozza a hazai gyártók három legnagyobbját.

A dízelbotrányok sorozata után a németországi autóvásárlók vagy a vásárlást a közeljövőben tervezők látványosan módosítják autóválasztási döntéseiket. Miután 2015. szeptemberében napvilágra került Kaliforniában, hogy a Volkswagenek egyes motorjai szabálytalan vezérlést alkalmaztak a károsanyagkibocsátási mérésekhez, a dízel motorok részaránya a Nyugat-Európai újautó eladásokban nem mutatott különösebb megingást. 2016-ban nagyjából folytatódott az az enyhe térvesztés, ami 2012 óta zajlott. A dízelautók részaránya a személyautó eladásokban Nyugat-Európában 2011-ben volt az 55,7%-os csúcson, ami 2016-ra fokozatosan 49,5%-ra olvadt. Úgy tűnt, hogy a gazdaságossági, illetve kedvező motornyomaték jellemzők fontosabbak voltak, mint a károsanyagkibocsátással kapcsolatos aggodalmak, így a nyilvánosságra került tényleges károsanyagkibocsátási szintek nem rendítették meg a dízel autók iránti keresletet. Legalábbis rövidtávon.

Ami a németországi adatokat illeti, ahol ugye erős a hazai autóipar, és ahonnan a dízelbotrány is kirobbant, a Nyugat-Európaihoz hasonlóan alakult az utóbbi évek dízelaránya. Ott a csúcsot 2012-ben érte el 48,1%-nál, majd fokozatosan csökkent 45,8%-ra 2016-ra. 2017-re azonban Németországban valami megváltozott, és a január-júliusi adatokban már látszik egy erősebb csökkenés a dízelmotorok részarányában. A 2016. decemberi 45,9% után februárban 43,4%, a márciustól júliusig terjedő időszakban pedig már csak 41% körüli ez az érték.

Miközben a németországi autópiac összességében bővül, és a benzines motorok aránya a 2016. decemberi 52,1%-ról a március-július időszakban 56% körülire nőtt, júliusban évi 11,2%-kal növelve a benzinesek összeladásait, addig a dízelautók eladásai júliusban az előző év júliusához képest 12,7%-kal csökkentek. Tehát miközben a dízelarány egy bő félév alatt 5,2%-pontot esett, addig a benzinarány 4%-pontot emelkedett. A dízel és benzin együttes aránya így 98%-ról 96,7%-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy bár az alternatív meghajtású járművek (elektromos, tölthető hibrid és gázüzem) látványos növekedést produkáltak 2%-ról 3,3%-ra, az elveszített dízel vevők java részét egyelőre még a benzines motorok vették át.

A tényleges eladások áttekintése után most nézzük meg, mi várható a közeljövőben, mit tudunk kiolvasni a németországi közhangulat alakulásából.

Egy márciusi felmérés az Araltól a németországi autóvásárlási tervekről azt mutatja, hogy az autóvásárlási szándék idén csúcsokat döntöget. Másféléves távon új vagy használt autót a válaszadók 41%-a tervezett venni, ami a legmagasabb érték, amióta 2003-tól ezt a felmérést kétévente elvégzik, ráadásul a válaszadók negyede újautót venne, ami szintén rekord magas. Miközben a növekvő trendnek a benzin és a hibrid meghajtások a nyertesei, addig a felmérésből is az látszik, hogy a következő másfél évben a dízelekre további visszaesés vár: csak 18% jelezte, hogy dízel motort választana, ami óriási csökkenés a 2015-ös 31%-hoz képest. A növekvő újautókereslet és a visszaeső dízelarány együtt azt mutatja, hogy a dízel motorok piaca 9%-kal szűkül a kérdőív eredményei alapján. Ugyanakkor a benzinest választani tervezők aránya két év alatt 42-ről 52%-ra nőtt, a hibridek 15%-on állnak, a villanyautók pedig 5%-on (továbbá 3% gázüzem és 7% nem tudja). A legdinamikusabban tehát a hibrid és a villanyautók közönsége bővül, és előbb-utóbb átveszik a vezetést, de egyelőre másfél éves távlatban a legnagyobb volumen még a benzinesek mellett áll.

Természetesen a kérdőíves felmérések eredményei és a tényleges eladások között lehet különbség, mint ahogy volt is az elmúlt évtizedben. Míg az Aral felméréseiben 2003-tól rendszerint 31-32% jelezte, hogy dízelt választana, addig az újautó eladásokban a németországi dízelarány ugyanabban az időszakban inkább a 40-50% közötti sávban mozgott. Ugyanakkor a visszaesés, ami a 2017-es eredményekben látszik 2015-höz képest, elég jelentős ahhoz, hogy számíthassunk az újautóeladásokban további dízel térvesztésre.

Ebben a lejtmenetben találja a dízel motorokat a dízelbotrány idei folytatása, amiből megtudhattuk, hogy a dolog nem csak egy gyártó problémája, hanem több nagy német autómárka is érintett benne, immáron a dízelmotorokhoz kapcsolódó AdBlue-féle kartellgyanú nyomán. A VW csalások hírének negatív hatása másfél év késéssel kezdett meglátszani a németországi újautóeladásokban, de annak hírére, hogy a VW mellett több nagy német gyártó is érintett, további térvesztés előtt állhatnak a dízel motorok. Az Auto Bild cikkébe („Évekig hülyére vettek bennünket”) hosszabban belelapozva az is kiderül, hogy milyen témákban tévesztették meg az autógyártók korábban a vevőiket – nem egyszerű lista ez, inkább bűnlajstrom.

A dologban mégsem az az érdekes, hogy ezt valaki így összeszedte, sokkal inkább az, hogy hol jelent meg: korábban egy ilyen cikk, ilyen környezetben szinte elképzelhetetlen lett volna. Talán ez is azt mutatja, hogy az autóvásárlókban meglévő bizalom a nagy gyártók iránt repedezni látszik. Márpedig erre a szavahihetőségre és bizalomra van a legnagyobb szükség egy tartós fogyasztási cikk vásárlásakor. Bár az erózió már elkezdődött, úgy fest, rövid távon ezen a benzinmotor nyer és elsősorban a dízel veszít – tehát a konvencionális hajtás még egyelőre nyeregben van.