Az OPEC és néhány nem OPEC ország által kezdeményezett termeléscsökkentés stabilan fennmaradt a 2017-es évben. Az OPEC-tagállamok együttes megfelelési rátája folyamatosan növekedett az év során, és 95%-on zárta a tavalyi évet. A nem-Opec országok megfelelési rátája alacsonyabb volt ugyan, de ez is magas értéket ért el (82%). A megállapodás célja az olajpiac kínálatának csökkentése, és az ár felhajtása volt. Az olaj ára valóban felkúszott, az OECD-országok kőolajkészletei pedig folyamatosan csökkennek. Az OPEC-megállapodás sikerességét hosszú távon azonban nem az olaj ára, vagy a készletek szintje fogja igazolni, hanem az, hogy a résztvevő országok gazdaságai időt tudnak-e nyerni, hogy megszabaduljanak az olajtól való függőségtől.

A 2017-es évben az OPEC legnagyobb termelői több bevételre tettek szert kevesebb kitermelés mellett, mint 2016-ban. Az OPEC-országok közül Szaúd-Arábia csaknem 100 millió dollárral fejelte meg a tavalyi bevételeit, de a tavalyi évhez képest Oroszország bevételei növekedtek a leginkább: 117 millió dollárral kerestek többet az olajon. A 2017-es exportra vonatkozó adatok még hiányosak, de a bevétel emelkedésének nagy része feltehetően az olajár-emelkedés, és kevésbé az exportmennyiség növekedésének az eredménye.

Forrás: IEA Monthly Oil Market Report, 2018. január

Ez első ránézésére ígéretes eredménynek tűnhet, azonban fontos hozzátenni, hogy a 2016-os évben az OPEC-országok bevételei rekordalacsony szinten álltak. Csak a nettó olajexportból származó bevétel már a 2012-es év óta folyamatosan csökkent, ami részben az olajáresés, részben a nettó export csökkenésének eredménye.

                Forrás: EIA

Az elmúlt évtizedre jellemző folyamatos bevételkiesés jelentős sebeket hagyott a kőolajexportáló országok fiskális mérlegén. Szaúd-Arábia GDP arányos fiskális mérlege -8.6%-on áll, ami ugyan jelentősen alacsonyabb az előző pár év tükrében, de még mindig elmarad a 2000 és 2014 közötti időszak átlagától. Nagyjából ez a trend igaz a többi régiós országra is.

Forrás: IMF, Regional Oultook (Middle East and Central Asia)

Az OPEC-országok többsége a jövőben is növekvő bevételekre számít részben az olaj árára vonatkozó magasabb várakozásaik, részben pedig a növekvő kereslet biztosította várható exportvolumen-növekedésnek köszönhetően. A bizonytalanság azonban számos tényezőn keresztül fenyegeti a közel-keleti országok fenntartható működését. Hiába várható stabilan növekvő olajkereslet, a piaci részesedésért folyó verseny egyre nagyobb, főként az USA rekord magas termelése, részben pedig egyéb nem-OPEC országok (Kanada, Brazília) olajtermelésének stabil növekedése miatt. Ez a tényező pedig folyamatosan fenyegeti a kartell-megállapodás fenntarthatóságát. Az OPEC-országok biztonságpolitikai helyzete folyamatos bizonytalanságot okoz, nem beszélve a költségvetés fenntarthatósága miatti kényszerről a szociális jellegű támogatások megvágását illetően. Ezenfelül a költségvetési fenntarthatóságot a gazdasági átalakítás magas állami beruházási vonzata is fenyegeti.

A nagyobb olajtermelő országok, mint Szaúd-Arábia, Omán vagy az Egyesült Arab Emírségek már elkezdték a fiskális konszolidációt, vagy a szociális kiadások megvágása, vagy további bevételnövelő programok tervezése (Saudi Aramco tőzsdére vezetése) révén. Ugyanakkor számos egyéb olajtermelő ország továbbra is a kiszolgáltatottságtól szenved. Nigéria például Afrika egyik legnagyobb olajtermelő országaként importálja az üzemanyagot, és még így is hatalmas sorok kígyóznak a benzinkutakon. Venezuela pedig a világ legnagyobb olajkészletekkel rendelkező országa, még sincs ellenszere a gazdasági összeomlásra.