Budapesten 1 fokkal nőtt az éves középhőmérséklet az utóbbi száz évben, és gyakoribbak a hőhullámok, mint korábban.

A klímaváltozás megoldását (sok egyéb mellett) az is gátolja, hogy a probléma nehezen megfogható, nehezen megfigyelhető. Általában a Földért aggódni nemes és önzetlen dolog, de az embereket jobban foglalkoztatja, hogy a saját közvetlen környezetükben mi történik.  Lássuk hát, mi történik itt, Magyarországon. 

"Szemünk előtt alakul ki a magyar sivatag". Móricz Simon fantasztikus képriportja. Forrás: Népszabadság

Fenntartható fejlődés – a bullshit nélkül

Nemrég jelent meg a KSH friss kiadványa: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012. A cím alapján sokan, gondolom, leginkább elnyomnának egy ásítást. Hát igen, a fenntartható fejlődés kifejezés annyira elhasználódott, sokszor már-már a bullshit kategóriájába is került, hogy nem csoda, hogy ez a kiadvány sem váltott ki túl nagy visszhangot.

Pedig mindenképp megéri átlapozni. Nagyon informatív, ütős ábrák, nemzetközi összehasonlítások, kevés, de releváns szöveggel, mind a környezet, mind a társadalom elmúlt időszakban bekövetkezett változásairól. (Ja, és excel táblázatok is vannak hozzá.)

Biztosan többen vennék kézbe, ha a címe inkább Fenntartható fejlődés – a bullshit nélkül lenne, vagy egyszerűen: Hogyan élünk/halunk ma Magyarországon. Persze a vájt fülűeknek nem újdonságokról szól, de jó összefoglalás a tényekről, és talán pár meglepetéssel is szolgál.

Úgyhogy fogunk még a blogon mazsolázni belőle. De kezdjük talán a legfontosabbal, a globális fenntarthatóság kulcsproblémájával. A klímaváltozás, ahogy Magyarországon történik.

1 fokkal nőtt a középhőmérséklet 100 év alatt

Mert történik, ráadásul gyorsabban, mint általában a világon. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az éves középhőmérséklet trendje 1 fokkal emelkedett 1900 óta Budapesten. A világ csak átlagosan 0,7 fokkal lett melegebb ezalatt.

100 év alatt 1 fok növekedés Budapesten. Forrás: KSH.

Persze 1 fok talán nem is tűnik olyan soknak, de ha ebben az ütemben halad a szén-dioxid-kibocsátás, hamar meghaladjuk a bűvösnek tartott 2 fokos melegedést,  jöhetnek a krokodilok Skandináviában és a sivatag az Alföldön (Magyarországon a csapadékmennyiség csökkenése súlyos problémát okozhat. Az adatokból látszik, hogy a csapadékmennyiség is csökkent az elmúlt száz évben, lásd szintén a KSH kiadványt).

Ráadásul, mint már sokszor leírtuk, az átlagok változásánál fontosabb, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása is egyre gyakoribb. A lenti ábra mutatja, hogy Budapesten mostanában mintegy harmadával több a hőségnap (amikor 30 fok feletti az maximumhőmérséklet), mint száz éve. Hőhullámok, hosszabb hőségidőszakok is egyre többször fordulnak elő.

(Persze ez az idősor igen zajos, nagyok az átlagtól vett eltérések, ezért a trend sem túl erős. És egy technikai megjegyzés: egyszer egy klímakutató magyarázza el nekem, miért függ össze az idősor alapján – a trenden felül is – az, hogy tavaly hány hőségnap volt, azzal, hogy idén hány hőségnap lesz?)   

Több a hőség, kevesebb a fagy. Forrás: KSH.

Ennyi riogatás után, veretes tanulságok helyett, ajánlom Zsopi pár hete írt posztját arról, hogy mikor lépjük át a szén-dioxid korlátot, kötelező olvasmány. És persze a KSH fenntartható fejlődés kiadványát.  

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!