Blogunkba időnként meg fogunk hívni külső szerzőket is. Az alábbi poszt Pletser Tamás CFA,  ING Olaj és Gáz szektor elemző írása.

Az európai finomítói szektorban az elmúlt öt év tőzsdei teljesítménye alapján messze kimagaslik a török Tüpras. A cég Tüprasmintegy 51% pozitív hozammal (árfolyam emelkedés plusz osztalék, saját devizában) örvendeztette meg tulajdonosait 2007 év végétől, szemben sok más negatív hozamot produkáló szektortárssal. A Tüpras nem csak válságállónak bizonyult, de a krízis ellenére javuló eredményt produkált. Sikerének titka három pilléren nyugszik: domináns pozíció Európa legdinamikusabb petróleum piacán, hatékony működés és a mögötte álló család. Cikkünkben a sikerének okait boncolgatjuk….

Európai és EMEA finomítói részvények árfolyamának alakulása

forrás: Bloomberg, ING

Domináns szereplő Európa legdinamikusabb autóüzemanyag piacán

A Tüpras kivételes helyzetben van az európai szektortársaival szemben. Egyrészt az Európa Kínájának tekintett Törökországban működik, amely az elmúlt tíz év során bámulatos gazdasági növekedésen ment keresztül, ami magával hozta az finomított termék fogyasztás növekedését is.

A török GDP alakulása

Forrás:ING, BP Statistics Review

Másrészt egyedüli hazai finomítóként látja el termékkel Törökországot. A Tüpras két nagy finomítót üzemeltet az ország nyugati és észak-nyugati részén (Izmir és Izmit) melyek a sűrűn lakott országrészt és annak nagyvárosait, mint Isztambul és Izmir ellátását biztosítják, míg az Ankara melletti Kirikkale részben a helyi belső piacot látja el, részben petrolkémiai alapanyagot gyárt. Az ország kurdok lakta dél-keleti részén lévő Batman-i finomító a helyi termelésű török nehézolajat dolgozza fel.

Harmadrészt a cég domináns szereplő a török üzemanyag importban is: a stratégiai jelentőségű kikötők (alkalmas mélyebb merülésű hajók fogadására), tárolókapacitások és a szállítóeszközök többsége a vállalat kezében van.Tüpras

A Tüpras tulajdonában van az üzemanyag kiskereskedelemmel foglalkozó OPET 40%-a, mely forgalom alapján a második legnagyobb lánc Törökországban 16% körüli piaci részesedéssel.

A domináns piaci pozíciója révén a cég ármeghatározó a belső piacain és tartósan 3-5%-os felárat ér el a mediterrán árjegyzés felett. Ez jelentős előny a többi más európai szektortárssal szemben, akik lényegében árelfogadók, igazodnak a nemzetközi piacon kialakult árszintekhez.

Rugalmas és hatékony működés

A társaság sikeréhez továbbá jelentősen hozzájárul a rugalmas és költséghatékony kőolajbeszerzés és saját termelés és import napi szintű optimalizálása.  A Tüpras vállalat gyakorlatilag a fél világról szállít be kőolajat, jellemzően közepes és nehéz, illetve kéntartalom szempontjából közepes és nagy kéntartalmú alapanyagot. A közel-keleti és orosz beszállítók a földrajzi közelség miatt különösen szeretik a török céget, hiszen nem kell Rotterdamig vagy Genováig elhajózni, így a tankerek gyorsabban fordulhatnak. Az elmúlt években Irán lett az egyik legnagyobb török kőolajimport forrás kiszorítva a korábbi első orosz olajcégeket. Az iráni kőolaj ára ráadásul rendkívül kedvező volt, iráni nehézolaj 5-10 dollár/hordó diszkonttal forgott az európai Brenthez viszonyítva 2009 és 2011 között, jelentős versenyelőnyhöz juttatva ezáltal a török vállalatot. A kocka idén fordult az Irán ellen szankciók miatt, a Tüpras az embargó miatti csökkenő szállításokat szaúdi, líbiai és iraki forrásból sikeresen pótolja. A beszállítói rugalmasság miatt a Tüprast kevésbé fenyegeti a Barátság kőolajvezeték kiszáradása, mint a lengyel vagy magyar vetélytársát, sőt a török kereskedelmi szemlélet jól tükröződik abban, ahogy a cég versenyezteti a beszállítóit, keresve mindig a legolcsóbb forrást.

A kőolajellátás mellett a társaságot nagyfokú rugalmasság jellemzi a finomítói termék kereskedelmi tevékenységében is: a Tüpras naponta optimalizálja saját termelését és kereskedői tevékenységét, ami időszakonként a kapacitáskihasználtság csökkentésével és az import felfutásával jár együtt. A vállalat felméri, hogy az adott terméket finomításból vagy a külpiacokról érdemes-e beszerezni. A török piac az európai piacokhoz hasonlóan dízel és repülő üzemanyag hiányos, míg benzint és fűtőolajat jellemzően exportál a török olajcég.

A támogató család

A Tüpras sikerében nagyon fontos szerepe van a többségi tulajdonos Koc családnak. A Koc família, Törökország egyik legnagyobb családi alapon működő cégcsoportja birtokolja a Tüpras részvények 51%-át. Verbi Koc a 1920-30-as években alapozta meg a vállalat jövőjét, majd 1963-ban alapította meg a holdingot, ma pedig a harmadik generáció igazgatja a csoportot. A Koc jelentős szereplő az energetikában (LPG gáz kereskedelem, finomítás, üzemanyag kiskereskedelem, áramtermelés), a bankszektorban (Yapi Kredit), hűtőgépgyártásban és elektronikában (Arcelik, Beko) vagy éppen az autóiparban (Ford Otosan, Türk Traktör).

Törökországban sajátos viszony van az ország gazdaságát lényegében kézben tartó mintegy tucatnyi család (Koc, Cukurova, Sabanci stb.) és a politika között. Lényegében a hallgatólagos egyezmény lényege, hogy a családok nem szólnak közvetlenül bele a politikába, cserébe viszont a kormány biztosít egy liberális piaci szabályozást, támogatja a szabad versenyt, kvázi engedi gyarapodni ezeket a csoportokat. Külföldi befektető is általában valamelyik helyi partnerrel közösen lép be erre a közel 75 milliós piacra. A politika elvár viszont egy komoly szociális feladatot is ezektől a csoportoktól: Törökországban szinte minden kórházat, idősek otthonát valamelyik helyi gazdag család szponzorálja.

A Koc család reputációja különösen fontos az országon belül – ennek egyébként a haszonélvezői azok a kisebbségi befektetők, akik a Koc birodalom részvényeibe fektetnek, mivel a család kínosan ügyel arra, hogy a kisbefektetők is korrekten és arányosan kapjanak a cégek által megtermelt nyereségből.

A társaság a megtermelt nettó nyereség 90%-át kifizette osztalékként az elmúlt öt év során, s ezen a politikán a jövőben sem kíván változtatni. A jövőre várt osztalékkal a részvény közel 9%-os osztalékhozam mellett forog.

Nem véletlen, hogy ezeket a családokat nem is tartják orosz értelemben vett oligarcháknak, akik pár év rablógazdálkodás után a világ másik felén verik el az összeharácsolt vagyont hivalkodó lényegében luxus fogyasztásra.

Hallgatólagos egyezség a kormány és a család között

A finomításban is egyfajta ki nem mondott egyezség van a kormány és a Koc család között. Egyrészt a Tüpras árait 3-5%-os mértékben az irányadó mediterrán árak felé emelheti az országon belül, így a kormány kismértékben, de teret ad a monopol áraknak. Cserében viszont a társaságnak ellátási kötelezettsége van az ország egész területére, illetve működtetnie kell a Dél-Kelet Törökországban lévő Batman-i finomítót, ami a mintegy 30-40 ezer hordó török nehézolaj termelést dolgozza fel. Az alku szintén kimondatlan része, hogy a Koc nem avatkozik be a török politikába, illetve a megkeresett vagyon egy részét a már említett szociális és művészeti célokra fordítják a tulajdonosok. Talán nem véletlen, hogy az elmúlt évek során egyszer volt konfliktusa a Tüprasnak az államot képviselő szabályozóval, az EMRA-val. A 2010-es év végén kiszabott,  nagy mértékű (mintegy 605 millió török líra, kb. 350 millió USA dollár) és egyébként nevetséges indokú büntetés (a fűtőolaj közbülső felhasználása után nem fizetett ÁFÁ-t évekig a Tüpras) egybeesett a Cukurova család elleni politikai támadással. Ennek talán a Koc család és a Cukurova közötti jó kapcsolat adhatott alapot, esetleg azok a nyilatkozatok, amit a Koc család tett gesztusként a másik „oligarcha” család felé. Persze lehet, hogy ez csak puszta véletlen egybeesés. A Tüpras végül jelentősen lealkudott büntetést (mintegy 150 millió lírát) fizetett a török költségvetésnek.

Befektetési szempontból mindenképpen jó, hogy a Tüpras és a politika között jelentős a távolság, a döntések alapvetően szakmai alapokon nyugszanak, a Koc pedig, mint valódi befektető a legnagyobb hatékonyság elérésére törekszik a csoporton belül. Ez elemzői szemmel nézve nagyon fontos szempont – a tapasztalat az, hogy mivel az energetikát stratégiai szektornak tekintik a politikusok, kisebb-nagyobb politikai befolyás mindenhol létezik. A minél nagyobb távolságtartás a kívánatos, ez teszi lehetővé, hogy a részvényesi érték érvényesüljön leginkább. Szintén lényeges, hogy nincs öröklési vagy egyéb családi vita a Koc családon belül (elég csak mondjuk az indiai Mittal fivérekre gondolni), a két idősebb fivér egységben tudja kormányozni a hajót. A Koc család szerepe a török energetikában nem elvitatható, a Tüpras mint zászlóshajó várhatóan tovább fog tündökölni. Még annak ellenére is, hogy az Azeri Socar és a helyi Turcas (Aksoy család) 2015-re egy új finomítót épít Nyugat-Törökországban, a Tüpras izmiri finomítójának tőszomszédságában. A bővülő török piacon valószínűleg mind a két csoportnak lesz helye.